Lezárult a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetségének őszi búza fajtakísérleti munkája 2017-ben. A gazdálkodók számára online letölthető kiadványban foglalták össze az eredményeket.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségével immár tíz esztendeje szervezik a kisparcellás őszi búza posztregisztrációs fajtakísérletet, amelyet ezúttal is a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztálya végzett. A szakmai felügyeletet ez évben is a Fajtakísérleti Innovációs Tanács biztosította – mondta el Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács igazgatója.

A szakemberek az idei évben összesen 45 búzafajtát vizsgáltak. Az elvégzett tesztek révén olyan objektív információt tudunk ezúttal is a gazdálkodók számára biztosítani, amelyek segítséget nyújtanak számukra a tájékozódásban, vetőmagválasztásban.

A kísérleti helyek átlageredményei a termésmennyiség tekintetében kissé elmaradnak a tavalyitól, azonban a beltartalmi értékek jobbak, mint egy évvel ezelőtt.

A 45 fajta őszi búzát tavaly ősszel a NÉBIH szakembereinek segítségével vetették el az ország tíz településén – Mosonmagyaróváron, Szombathelyen, Jászboldog-házán, Tordason, Szarvason, Iregszemcsén, Eszterágpusztán, Székkutason, Debrecenben és Gyulatanyán.

A nagy területi lefedettség lehetővé teszi, hogy eltérő talajadottságok, klimatikus viszonyok, csapadékellátottság közepette is megmutassák a kísérletben résztvevő fajták, hogy milyen eredményekre képesek.

A nyári aratást követően minden fajtát különféle vizsgálatoknak vetettek alá. Egyebek mellett a szemtermés mellett megvizsgálták a nyersfehérje-, sikér- és nedvességtartalmat, valamint három – jó minőséget adó – termőhely esetében alveográfos vizsgálatokat végeztek, amelyek során a sütőipari felhasználhatóságot értékelték.

A minőségi paraméterek esetében – az adott tulajdonság fajtára jellemző stabilitásának legegyszerűbb bemutatására – a termőhelyek átlagához viszonyított ingadozás relatív, százalékos mértékét is feltüntették az eredmények között.

Ennek alapján, a stabilitást tekintve szinte minden vizsgált tulajdonság esetében kirajzolódtak a „stabil és jó”, a „környezeti hatásokra érzékenyebb” és a „stabil, de az átlagosnál gyengébb” fajták csoportjai.