A kommunális hulladék mindössze tizedét teszi ki annak a 2,5 milliárd tonna hulladéknak, ami évente keletkezik az EU-ban. Ugyanakkor komoly kihívást jelent az újrahasznosítása, mivel nagyon vegyes összetételű, sok különböző forrásból származó hulladékról van szó. Emiatt több uniós országban a kommunális hulladék jelentős részét még mindig hulladéklerakókban helyezik el.
Az Európai Parlament (EP) képviselői áprilisban szavaznak a hulladékkezelésre vonatkozó szabályok módosításáról Strasbourgban, hogy a jövőben a hulladék nagyját újrahasznosítsuk.
Mennyi hulladék keletkezik Európában?
2005 és 2016 között 7 százalékkal csökkent az egy főre eső hulladéktermelés Európában, ugyanakkor a tagországokban egymástól különböző trendek figyelhetők meg. Míg például Dániában, Németországban és Csehországban nőtt, addig Magyarországon, Romániában vagy Hollandiában csökkent a hulladéktermelés.
A legtöbb hulladék Dániában, Máltán, Cipruson és Németországban keletkezett, míg a legkevesebb Romániában, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában. A tehetősebb országokban általában több hulladék keletkezik, különösen, ha a turizmus is jelentős, mint például Ciprus és Málta esetében.
Magyarország a hatodik legkevesebb hulladékot termelő uniós ország. Az „átlag magyar” hulladéktermelése 2016-ban 379 kg volt, ami jóval alacsonyabb a 2005-ös szintnél, amikor 461 kg volt az egy főre eső hulladéktermelés.
EU-s célkitűzések, a kommunális hulladék kezelése a tagállamokban
Környezetvédelmi szempontból a legelőnyösebb, ha eleve kevesebb hulladék keletkezik. Ugyanakkor még hatékony újrahasznosítás mellett is elkerülhetetlen, hogy az elfogyasztott termékek egy részét kidobják, így azok tárolásával vagy megsemmisítésével is foglalkozni kell.
Az EU létrehozott egy hulladékkezelési hierarchiát, amely első körben a megelőzésre és az újbóli felhasználásra összpontosít, ezzel „második esélyt” adva a termékeknek. Ezt követi az újrahasznosítás és komposztálás, illetve a hulladékégetés, amellyel elektromos energia nyerhető. A környezet és az egészségünk számára is legkárosabb megoldás a hulladéklerakás, ugyanakkor ez a legolcsóbb.
Európában a kommunális hulladék 47 százalékát komposztálták vagy hasznosították újra 2016-ban. A hulladékkezelés módja azonban régiónként eltér.
A hulladéklerakás gyakorlata mára már szinte teljesen eltűnt az olyan országokban, mint Belgium, Hollandia, Svédország, Dánia, Finnország, Németország és Ausztria. Itt az újrahasznosítás mellett hulladékégetést alkalmaznak. Emellett Németország és Ausztria vezetők az újrahasznosításban.
Ezzel szemben a kelet- és dél-európai országokban még mindig jelentős a hulladéklerakás. Máltán, Cipruson, Görögországban és Romániában a keletkezett kommunális hulladék több mint 80 százaléka kerül a hulladéklerakókba, de Magyarország is a hulladék több mint felét nem hasznosítja újra vagy használja fel energiatermelésre.
Ugyanakkor az elmúlt évtizedben több országban, köztük Magyarországon is egyre kevesebb hulladék végzi a lerakókban. Míg 2005-ben 3859 tonna hulladékot raktak le Magyarországon, addig 2016-ban csaknem feleannyit, 1888 tonnát – zárul az Európai Parlament közleménye.
