2017. augusztus 31. csütörtök, 13:29
elektromos autó, DLA Piper, Simon Gábor
Magyarországon az elektromos gépjárművek közterületen való töltése jellemzően egyelőre ingyenesen, az egyes szolgáltatók és önkormányzatok közcélú töltőpontjain keresztül történik. Nyilvánvaló, hogy ez nem maradhat így, hiszen a piaci szereplők csak abban az esetben vesznek majd részt a töltőállomások villamos energiával való ellátásában, amennyiben ennek körében profitot tudnak realizálni. De vajon melyik üzleti modell lesz a befutó az elektromos töltőállomások üzemeltetésének területén? – teszi fel a kérdést Simon Gábor, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper ügyvédje.

A közelmúltig publikált adatok alapján a Magyarországon használatban lévő elektromos töltőállomások száma 200 körüli. Nemrégiben a kormány támogatási programot indított a töltőinfrastruktúra fejlesztése érdekében, melynek körében az önkormányzatok és állami tulajdonú intézmények normális és nagykapacitású töltőállomások létesítésére, valamint elektromos gépjárművek beszerzésére pályázhatnak. A közzétett kormányzati tervek szerint az autópályák mentén, illetve a megyei jogú városokban telepített mintegy 150 villámtöltő berendezés fogja képezni a hazai elektromobilitási töltőinfrastruktúra alapját. Fontos, hogy az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94/EU Irányelv alapján az itthon telepített töltőállomásoknak kompatibilisnek kell lenniük az Európai Unió más országaiban működő töltőkkel annak érdekében, hogy az európai rendszer „roaming” szolgáltatások keretében is igénybe vehető legyen a felhasználók által – kezdi friss bejegyzését Simon Gábor a DLA Piper jogi blogján, az Advocatuson.

Árazási módozatok

A benzinkutakon autóikat benzinnel vagy gázolajjal megtankoló felhasználók könnyen eligazodnak az ár- és mennyiség adatokon, mivel az üzemanyag értékesítése a jól ismert forint/liter alapon, egységes standardok alapján, könnyen összehasonlítható árakon történik. De mi a helyzet az elektromos hajtású gépjárművek töltésével, illetve például a kilowattóra (kWh) alapú elszámolással? Ezen a téren korántsem ilyen tiszta a kép. A jelenleg működő elektromos töltőállomások nem képeznek egységes rendszert, többféle üzleti megoldás él egymás mellett, és valószínűleg a felhasználói preferenciák alapján fog eldőlni, hogy melyik üzleti modell lesz az uralkodó ebben a piaci szegmensben.

Világszerte jelenleg az alábbi elszámolási módozatokkal találkozhatunk a közúti elektromos gépjárművek töltése körében:

  • az elektromos töltők egy része óra vagy perc alapú elszámolást alkalmaz, amely nem veszi figyelembe, hogy az adott elektromos gépjármű mennyi villamos energiát vesz fel egységnyi idő alatt;
  • más töltőállomások a kWh alapú elszámolást alkalmazzák;
  • vannak töltőállomások, ahol töltésenkénti díjat számítanak fel („per session fee”);
  • egyes töltőállomások havi vagy éves előfizetési díjat fizettetnek a felhasználókkal, melyet követően korlátlan mennyiségű villamos energia tölthető a gépjárműbe („all-you-can-eat-model”);
  • van, ahol a töltőhely elfoglalásáért külön díjat kérnek; és végül
  • vannak az ingyenesen használható töltőállomások, amelyek használatához gyakran egy kötelezően alkalmazandó mobil applikáció kapcsolódik.

Az elektromos gépjárművek elterjedésével a felhasználók számára elsődleges fontosságú lesz a fenti árazási mechanizmusok megértése, főleg abban az esetben, ha a különböző elektromos töltők üzemeltetői különböző árazási és elszámolási módszereket fognak alkalmazni. Az alábbiakban vázlatosan ismertetjük a főbb árazási megközelítések jellemzőit.

„Perces” elszámolás

Azon töltőállomások közül, amelyek díjat számítanak fel, meglepő módon a legtöbb idő alapú elszámolást alkalmaz a kWh alapú elszámolás helyett. Ennek alapján – ha a veszteséget elhanyagolhatónak tekintjük – a standard 6,6 kW-os kapacitású töltővel rendelkező elektromos gépjárműbe egy óra alatt 6,6 kWh villamos energia tölthető be. Ha az egyszerűség kedvéért azt mondjuk, hogy 100 forint egy óra töltés, akkor a 100 forintot elosztva 6,6-tal 15 forintot fizettünk egy kWh villamos energiáért. Azonban néhány elektromos gépjármű és a plug-in hybridek jelentősen része 3,3 kW-os töltővel rendelkezik a standarddá vált 6,6 kW-os berendezéstől eltérően. A perces elszámolás ez esetben azt jelenti, hogy azonos árért csak feleannyi villamos energiát vesz át a 3,3 KW-os töltővel rendelkező gépjármű, így ez az elszámolási módozat kedvezőtlen az ilyen gépjárművek tulajdonosai számára.

Vannak olyan külföldi példák is, hogy a töltőállomás számlálója addig „forog”, amíg a gépjármű csatlakoztatva van a töltőhöz. Ez esetben előfordulhat, hogy az akkumlátor már teljesen feltöltésre került, de mivel a gépjármű még csatlakoztatva van a töltőállomáshoz, a számla tovább növekszik a perces elszámolás miatt.

kWh alapú elszámolás

A kWh alapú elszámolás esetén a gépjárműbe töltött villamos energia mennyisége után fizet díjat a felhasználó. Ez az árazási mechanizmus jelenik meg a lakossági villamosenergia-fogyasztás körében is, így talán ez lenne a legjobban követhető árazási megoldás a hazai felhasználók számára. Kérdés, hogy az általános villamos energia tarifákhoz hasonlóan lesz-e eltérő ár a közúti töltőállomásokon annak alapján, hogy csúcsidőszakban, völgy vagy mélyvölgyidőszakban (az éjszakai órákban) töltjük a gépjárművünket.

Töltésenkénti elszámolás

Külföldön egyes gyorstöltők esetén gyakori a töltésenkénti elszámolás is, amely általában egy töltés céljából való csatlakozás díját jelenti függetlenül a betöltött villamos energia mennyiségétől. Ilyen elszámolás esetén kedvezményt járhat abban az esetben, ha a fogyasztó egy bizonyos tagsági- vagy időszakos átalánydíjat fizet a töltőhálózat részére.

Otthoni töltés

Az otthoni töltés során a felhasználó értelemszerűen a lakossági tarifán fizeti meg az elektromos járművébe töltött villamos energia ellenértékét, így a fogyasztás és ennek költsége könnyen nyomon követhető. Az otthoni töltés – mivel nem kerül közbeiktatásra egy elektromos töltőt üzemeltető vállalkozás – valószínűleg mindig olcsóbb lesz, mint a közterületi töltés, azonban sokkal több időt vesz igénybe, mint egy villámtöltő használata.

Ingyenes töltés

Valamennyi alternatíva közül a felhasználó számára nyilvánvalóan az ingyenes töltés a legkedvezőbb.

Példaként említhető, hogy a Tesla Supercharger töltőállomások ingyenesek a Tesla gépjárművek tulajdonosai számára, itt viszont a tulajdonosok a gépjármű árában, illetve adott esetben a nagyobb teljesítményű akkumlátor (85 kWh) árában előre megfizetik a Supercharger töltőállomás használatának díját. Vannak olyan külföldi példák is (Texas, USA), hogy a közműszolgáltató éjszaka adja ingyen az áramot elektromos gépjárművek töltésének céljára. Magyarországon eddig egyes önkormányzatok, illetve a nagyobb villamosenergia-szolgáltatók létesítettek ingyenesen használható elektromos töltőket.

A fenti árazási módozatok értékelése mellett természetesen a fogyasztóknak azt is számításba kell venniük az elektromos gépjárművük megvásárlásakor, hogy az mennyi kWh energiát „fogyaszt” 100 km megtételekor. Illetve az is mérlegelendő – a környezetvédelmi szempontoktól függetlenül –, hogy az elektromos gépjármű magasabb vételára és a töltés költségei hogyan viszonyulnak a hagyományos gépkocsik költségeihez.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja