A gyermeket nevelő háztartások 24 százaléka nem tudja kihasználni az önkéntes nyugdíjpénztári, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári megtakarításhoz járó évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forint adó-visszatértést. A kétgyermekes családoknál ráadásul 29 százalék, a három vagy több gyermeket nevelőknél pedig eléri a 34 százalékot.

Habár az adó-visszatérítés kulcsfontosságú ösztönző eleme az önkéntes nyugdíjpénztári, valamint egészség- és önsegélyező pénztári megtakarításnak, a gyereket nevelő pénztártagok mégis jóval kisebb arányban tudják azt igénybe venni - derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) friss felméréséből. 

Szükség lenne a kedvezményre

A kutatás szerint a gyermeket nevelő háztartások 24 százaléka a családi adókedvezmény miatt nem tudja kihasználni az önkéntes nyugdíjpénztári, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári megtakarításhoz járó adójóváírást. Még nehezebb helyzetben vannak a többgyermekes szülők. A kétgyermekes családok 29 százaléka, a három vagy többgyermekeseknek pedig 34 százaléka ugyanis nem tud élni ezzel a lehetőséggel.

Az ÖPOSZ szakértői szerint részben ezzel magyarázható, hogy a válaszoló pénztártagok 72,5 százalékának nincs 18 év alatti gyereke, holott a tagok átlagos életkora - 46 év - ezt nem indokolja. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a fiatal szülők nehezebben lépnek az öngondoskodás útjára, ha nem tudják igénybe venni a megtakarításokhoz biztosított kedvezményeket.

Segítene az állami támogatás

A kutatásból azonban az is kiderül, hogy amennyiben a családi adókedvezménytől függetlenül támogatná az állam az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket, akkor a kétgyermekes családok 42 százaléka, a három vagy többgyermekesek 38 százaléka vállalna havonta 5-10 ezer forinttal magasabb megtakarítást.

Az ÖPOSZ további, öngondoskodásból kiszoruló társadalmi rétegre is felhívta a figyelmet. A jelenlegi szabályok szerint a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kisvállalkozói adót (kiva) választók sem tudják igénybe venni a pénztári megtakarításhoz járó adókedvezményt. Ezek a főállású egyéni vállalkozók amellett, hogy az államtól alacsony nyugdíjra számíthatnak alacsony befizetéseik miatt, jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztárba történő befizetésre sincsenek motiválva.

Havonta mennyit?

Az ÖPOSZ felmérése szerint a megkérdezettek 46 százaléka maximum havi 10 ezer forintot tudna megspórolni a pénztárakon keresztül, ha a családi adókedvezménytől függetlenül is igénybe vehetne önkéntes nyugdíjpénztári befizetései utáni további (adó)kedvezményt. Havonta 10 és 20 ezer forint közötti összeggel a megkérdezettek 19 százaléka növelné ennek nyomán befizetéseit. A válaszadók 16 százaléka hajlandó lenne 20-60 ezer forint közötti összeggel többet fizetni, 60 ezer forintnál magasabb összeget pedig 15 százalék tudna ebben az esetben félretenni.

Az ÖPOSZ-szal együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint egészség- és önsegélyező pénztárak tagjai egyéni befizetéseik növelésével is bizonyítják a kasszákba vetett bizalmukat. Az idei első negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 33 százalékkal nőtt, az egészség- és önsegélyező pénztáraknál pedig 32 százalékkal emelkedett nőtt az egyéni befizetések összege.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja