„Összességében kedvezőtlen tapasztalatokkal zárult” a munkaügyi hatóság 2015. június 22. és július 10. közötti akcióellenőrzése.
Az akcióellenőrzés 1 036 vállalkozás – 4 600 munkavállalóját érintő – foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók közel 84 százalékánál tártak fel (a vizsgálatba vont munkavállalók 64 százalékát érintő) munkaügyi jogsértést. A jogsértések miatt a jelenlegi adatok alapján 101 munkaügyi bírság kiszabása várható. A kis-és középvállalkozások által – első esetben – elkövetett szabálytalanságok jogkövetkezménye elérheti a 310 figyelmeztetést – derül ki az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának összefoglaló jelentéséből.
Az akcióellenőrzés kiemelt ágazati területe volt az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás, a vagyonvédelem, a feldolgozóipar, valamint a mezőgazdaság. A vizsgálatok fókuszában elsősorban az építkezések, kereskedelmi egységek (boltok, standok, pékségek), változó (fesztivál, vásár) és állandó helyen működő vendéglátóhelyek (éttermek, presszók, éjszakai szórakozóhelyek, szálláshely szolgáltatók), mezőgazdasági területek és feldolgozóipari létesítmények, illetve a különböző szolgáltatásokat (fizikai közérzetet javító, személy- és vagyonvédelmi, takarító, gépjárműszerelő, rendezvényekhez kapcsolódó, stb.) nyújtó munkáltatók voltak.
Tipikus jogsértések
A munkaviszony létesítésének, illetve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása miatt kellett a leggyakrabban intézkednie a munkaügyi hatóságnak. A bejelentés hiányát a valamely jogsértéssel érintett munkavállalók közel 30 százalékánál tárták fel az ellenőrzések, míg az összes intézkedés 42 százaléka a feketefoglalkoztatás jogkövetkezménye volt. A legrosszabb kép az építőiparban mutatkozott, figyelemmel arra, hogy a felügyelők szinte minden második – bejelentés elmulasztásával kapcsolatos – jogsértést ebben az ágazatban tártak fel, holott „csak” a vizsgálatok harmada érintette ezeket a vállalkozásokat.
Hasonlóan kedvezőtlen a jogkövetési magatartás a mezőgazdasági munkáltatók körében. Az ellenőrzések alig 3 százaléka érte el ezt az ágazatot, mégis a bejelentés nélküli foglalkoztatott munkavállalók több 10 százalékát ezen a területen találták a hatóságok.
Az elmúlt évek tapasztalataival összhangban kiemelkedő volt a nyilvántartási kötelezettség megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) is.
Az intézkedések közel harmadát ezek a jogsértések indokolták. A bejelentés hiánya mellett a nyilvántartási kötelezettség megszegése is leginkább az építőiparban dolgozókat érinti (az összes ilyen jogsértés harmada ebben az ágazatban volt). A munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megkerülése a kereskedelem és a vendéglátás, valamint a feldolgozóipar területén is jellemző, e szabálytalanságok 11–12 százaléka esett ezekre szektorokra. Az előbbieken túl a munkaidőre vonatkozó szabályok (munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezések megszegése napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének túllépése) figyelmen kívül hagyása ugyancsak a kereskedelem és a vendéglátás jellemzőbb szabálytalansága, az összes ilyen jogsértés 28–35 százaléka esett ezekre az ágazatokra. A munkabérrel kapcsolatos jogsértések szintén a gyakrabban előforduló szabálytalanságok közé tartoztak. A pótlékok kifizetésének elmulasztása elsődlegesen a vendéglátásban dolgozókat érte hátrányosan.
Bejelentés nélküli foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása hátterében továbbra is a közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg. A munkáltató havi 15 napnál több alkalommal foglalkoztatja a munkavállalót, ám rendes munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja „elbliccelni” az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését.
A tanúként meghallgatott munkavállalók nagy része – a nyilatkozatok szerint – a munkaügyi ellenőrzés napján kezdett dolgozni („ma van az első munkanapom”, „csak ma kezdtem”, „ma jöttem először dolgozni”, stb.). Ennek ellenére a felügyelők kérdésére, hogy meddig tart a munkaidő, többen is azt nyilatkozták, hogy „változó (néha 8, néha 9 órát szoktam dolgozni)”.
Az akcióellenőrzés adatai szerint nem jellemző a harmadik országbeli állampolgárok engedély nélküli foglalkoztatása, összesen két esetben tártak fel a felügyelők ilyen jogsértést, a feldolgozóipar, illetve a kereskedelem területén.
