A KSH adatai szerint idén február és április között átlagosan 153 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta pedig ezzel 5,8 százalékra csökkent. A GKI szerint azonban messze nem ilyen jó a helyzet, valójába a munkanélküliek száma a duplájára nőtt az elmúlt tíz évben.
Egy év alatt 73 ezerrel, 265 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, és 5,8 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta a február-áprilisi időszakban – jelentette a KSH. A munkanélküléségi ráta egy év alatt 1,7 százalékponttal javult. A 15-64 éves férfiak körében 5,7, a nők között 6,1 százalékos munkanélküliségi arányt mért a KSH. Az elmúlt tíz évben a 2010 és 2011 első negyedévében 11,8 százalékon tetőzött a munkanélküliségi ráta, akkor 493 ezren kerestek állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,4 hónap; a munkanélküliek 48,8 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.
A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma egy év alatt 45 ezerrel, 139 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,0 százalékponttal, 5,6 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 29 ezerrel, 125 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal, 6,0 százalékra mérséklődött. A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 4,7 százalékponttal, 14,2 százalékra csökkent, de a munkanélküliek 18,2 százaléka továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 1,6 százalékponttal 5,2, az 55-64 éveseké 1,2 százalékponttal, 5,0 százalékra csökkent.
Tovább nőtt a foglalkoztatottak száma a február-áprilisi három hónapban: az első negyedévhez képest 31 ezerrel, a múlt év azonos időszakához képest pedig 153 ezerrel dolgoztak többen, utóbbi 3,7 százalékos növekedsét jelent. A 15-64 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta 65,6 százalékra emelkedett, az egy évvel korábbinál 2,8, az első negyedévinél 0,5 százalékponttal magasabbra.
A GKI Gazdaságkutató szerdán publikált tanulmánya szerint azonban a hivatalos statisztika mögött meghúzódó folyamatok egészen más képet mutatnak. A KSH adatai szerint a foglalkoztatottak száma 2004-ről 2015-re nyolc százalékkal nőtt, a GKI szerint azonban ez több torzító tényezőt is tartalmaz. A hivatalos adat például csak részlegesen számol a külföldön dolgozókkal, ezzel szemben teljes egészében a közmunkával (miközben a közmunkások alig 10 százaléka tud piaci munkahelyhez jutni).
A külföldön dolgozó magyar állampolgárok két szempontból is javítják a hazai statisztikát. Ha korábban munkanélküliek voltak, akkor külföldre menve csökkentik a hazai munkanélküliségi rátát, s legalább egy évig növelik a foglalkoztatási mutatót. Ha korábban foglalkoztatottak voltak, akkor a munkahelyük felszabadult a külföldre távozással, amely helyre újabb munkavállalót felvéve szintén csökkenhet a munkanélküliek száma – hívja fel a figyelmet a GKI.
Tovább árnyalja a képet, hogy miközben a közszférában már a válság előtti szintet is meghaladja a foglalkoztatás, addig a versenyszférában még nem érte el azt. Ha a közfoglalkoztatásból csak azokat vesszük figyelembe, akik később piaci munkahelyen tudtak elhelyezkedni, úgy „csak” négy százalékkal nőtt volna a foglalkoztatottak száma tíz év alatt. Abban az esetben, ha a külföldön dolgozókat is kivesszük a statisztikából, úgy még szerényebb, egy százalékos növekedés adódik.
A hivatalos adatok szerint a munkanélküliség 2010 után mintegy 300 ezer főre (részben a fiatalok és az 55 évnél idősebbek foglalkoztatása érdekében nyújtott adókedvezmények miatt) csökkent. Ha a közfoglalkoztatottakat is munkanélkülieknek tekintjük, úgy a munkanélküliség a 2004-es közel duplájára, 483 ezer fő. A KSH szerint külföldön dolgozó magyarokat is levonva újabb 110 ezerrel, 594 ezer főre nő a munkanélküliek száma – írják a tanulmány szerzői.
