2016. november 10. csütörtök, 14:01
GVH, versenyfelügyelet, versenyjog, versenytörvény, gyógyszerek, gyógyszeripar
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt 150 millió forintra bírságolta a Merck Vegyi és Gyógyszeripari Kereskedelmi Kft.-t. A társaság reklámjában ugyanis egy gyógyszerész ajánlotta a vény nélkül kapható, de gyógyszerként nyilvántartott Flexagil krémet.

Az ágazati szabályozás értelmében egyetlen gyógyszer reklámja sem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amely tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását tartalmazza. A GVH álláspontja szerint a tilalom az egyes (az adott termékkategória fogyasztását növelő) bizalmi jegyek alkalmazását hivatott korlátozni a versenysemlegesség védelme érdekében. A fogyasztó ugyanis hajlamos előnyben részesíteni olyan termékeket, amelyeket szakember, azaz, az adott területen szaktudással, tapasztalattal rendelkező személy vagy egyébként is a fogyasztó bizalmát és figyelmét élvező személy népszerűsít.

A vizsgált reklámban egy patikai élethelyzet jelent meg, és a reklámfilm több eleme (gesztusok, narráció, képi megjelenítés, szelekciós folyamat) is azt üzente a fogyasztóknak, hogy a gyógyszerész ajánlja a Flexagil krémet. A vizsgálat során a GVH a vállalkozás által becsatolt többféle kutatás eredményeit is értékelte, azonban lényeges, hogy a kutatási eredmények csupán segítik az értékelést: a vizsgált reklámok értékelését, értelmezését a GVH-nak kell elvégeznie. Az európai bírósági gyakorlatban is általános elvárás, hogy ne egy kutatás, hanem mindenekelőtt az eljáró hatóság ítélje meg a vizsgált tájékoztatás által hordozott tartalmat.

A jelen ügyben kiszabott bírság mértékét alapvetően a hosszú ideig futó reklámok jelentős költsége határozta meg, továbbá a GVH enyhítő körülményként értékelte, hogy a Merck később módosította kereskedelmi gyakorlatát, valamint a versenyfelügyeleti eljárás során elfogadta, hogy a reklámban szereplő patikus egészségügyi szakember ajánlásának is tekinthető. Súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlat jelentős számú fogyasztót ért el, és az érintett termék bizalmi.

A fogyasztók többféle termékkategóriába tartozó, különböző minősítésű fogyasztási cikkekkel és szolgáltatásokkal találkozhatnak a különböző piacokon, amelyeken eltérő szabályok jelölik ki a reklámozási kereteket. Ha ugyanis a szabályozás és a jogalkalmazás nem állítana fel szigorú, minden vállalkozásra kiterjedő kereteket, akkor a termékeiket jogszerűen forgalmazó és reklámozó piaci szereplők jelentős piaci hátrányba kerülhetnének. 

A Versenyjog rovat támogatója: Gazdasági Versenyhivatal

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja