2016. január 18. hétfő, 15:20
adó/GDP, áfa, Eurostat
A 2013-as 39,9 százalék után 2014-ben 40,0 százalék volt az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya az Európai Unióban – jelentette az Eurostat.

Az uniós szintű adóbevétel/GDP arány 2010-ben volt a legalacsonyabb (38,5 százalék), azóta folyamatosan emelkedik.

Az adóbevételek GDP-arányos szintje a tagállamok között jelentős szórást mutat. Az egyetlen 50 százalék feletti mutatóval (50,8 százalék) Dánia rendelkezik, Belgiumban és Franciaországban egyaránt 47,9 százalék, majd Finnország (44,0 százalék), Ausztria (43,8 százalék), Olaszország és Svédország (mindkettő 43,7 százalék) következik. GDP-arányosan a legkevesebb adót, illetve hozzájárulást Romániában szedik be (27,7 százalék), Litvániában 28,0, Lettországban 29,2 százalékos a ráta.

A magyarországi adóbevételek 2014-ben a GDP 38,4 százalékára rúgtak; az adó/GDP arány 2005-ben 36,8, 2010-ben 37,5, 2013-ban 38,2 százalék volt.

2013-hoz képest a ráta a tagállamok többségében emelkedett, a legnagyobb mértékben éppen a listavezető Dániában (2013-ban még „csak” 48,1 százalék volt). Erre a „dobogóra” két szigetország léphetett még fel: a mutató Cipruson 31,6 százalékról 34,2 százalékra, Máltán 33,6 százalékról 35,0 százalékra emelkedett. Nyolc tagállamban regisztráltak csökkenést; Csehországban például 34,8 százalékról 34,1 százalékra, az Egyesült Királyságban 34,9 százalékról 34,4 százalékra mérséklődött az adó/GDP arány.

A termelési és importadók (ebbe a körbe tartozik az áfa is) GDP-arányos súlya Svédországban volt a legnagyobb (22,1 százalék), megelőzve Horvátországot (18,1 százalék) és Magyarországot (18,6 százalék). Ezekből az adókból Szlovákiában a GDP mindössze 10,8, Németországban pedig 10,9 százaléka folyt be 2014-ben.

Az áfából befolyt bevétel az uniós GDP 7,0 százaléka volt 2014-ben. Bár a tagállamok között Magyarországon volt a legmagasabb az általános áfakulcs (27 százalék), a 9,4 százalékos GDP-arányos bevétel csak a harmadik helyre volt elég. Ebben a „versenyben” a győztes Horvátország (12,5 százalék), a második pedig Dánia (9,6 százalék) lett, az általános áfakulcs mindkét országban 25 százalék.

A „jövedelem, vagyon stb.” adókategória GDP-arányos súlya Dániában volt a legnagyobb (33,4 százalék), majd Svédország (17,9 százalék) és Belgium (16,8 százalék) következett. Litvániában ugyanez a ráta mindössze 5,1, Bulgáriában pedig 5,3 százalékos, Magyarországon 13,9 százalék volt.

A társadalombiztosítási hozzájárulást is magába foglaló adónem („net social contributions”) súlya Franciaországban a legnagyobb (19,2 százalék), Belgiumban 16,9, Németországban pedig 16,5 százalék. Dániában ugyanez az arány 1,1, Svédországban 3,7 – Magyarországon pedig 13,1 százalék.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja