2019. február 28. csütörtök, 20:00
A BKIK Ipari Tagozatának kezdeményezésére pódiumbeszélgetés-sorozat kezdődött Dr. Bogár László és Dr. Boros Imre részvételével. Az első – teltházas – alkalmat a Lóvasút Rendezvényközpontban szervezték, és igen érdekes témák kerültek terítékre.

A sorozat ötletgazdái Zsabka Zsolt, a BKIK Ipari Tagozatának elnöke és Nánásy Csaba tagozati alelnök azt a célt tűzték ki, hogy a beszélgetéseken kijelöljék Magyarország és a magyar vállalkozások helyét a változó világban. A pódiumbeszélgetések moderátora Csúri Ákos, az első alkalommal pedig rövid bevezető előadást tartott György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára is.

Az államtitkár szavai szerint a jövő lehetőségeit meghatározza a múltunk is. A téves ideológiától vezetett elhibázott szerkezetváltás a rendszerváltást követően ellehetetlenítette a magyar vállalkozásokat, miközben a világban mindenhol a hazai hozzáadott értékre épülnek a sikeres gazdaságpolitikák. Különösen súlyosnak nevezte a kkv-k 52 százalék körüli általános adóterhelését, ami sok vállalkozást a szürkezónába lökött.

2010 után a kormány ezt fokozatosan a jelenlegi 36 százalék körüli szintre csökkentette, miközben a 2014-20 közötti fejlesztési forrásokat a lehetőségekhez mérten a hazai kkv-k felé csoportosította át. Ez azért is fontos, mert a mintegy 600.000 budapesti vállalkozásból csupán 36.000 tíz fő fölötti cég, míg a katás vállalkozók száma 300 ezer. Ők bevételüktől függően csupán 5-20 százaléknyi adót fizetnek. A döntések eredményeként 2010 után 30 százalékkal bővült a magyar gazdaság, és ugyanilyen arányban növekedtek a kkv-k is – miközben a világban ez a szegmens inkább stagnált.

A további tervek szerint 2022-23-ra az adóék 30 százalékosra csökken majd, miközben az egyetemek mellett innovációs ökoszisztémákat hoznának létre, melyek egyrészt a multik megoldandó K+F problémáit vonzanák, másrészt lehetőséget teremtenének a kisebb cégek számára is a fejlesztésekre. Ezekben a tudományos-technológia parkokban prototípusgyártást, mérőeszközöket, szervezetfejlesztési tanácsadást vehetnének igénybe az érdeklődők.

Azért a hazánkban működő multicégekről sem mondhatott le a kormányzat, mivel a világexport 80 százalékát a 600 legnagyobb vállalat adja, és őket – magyar multik hiányában – egyelőre ide kell vonzani, de a lehető legkedvezőbb feltételek mellett. Emellett – a központi régión kívül – mintegy 150 olyan céget azonosítottak, amelyeknek esélyük van „magyar multivá” válásra – velük kiemelten foglalkozna a kormány. Céljuk, hogy ezek a vállalatok a világpiacról tőkejövedelmet hozzanak haza, miközben a környezetükben működő kkv-kkal is megosztják tudásukat, tapasztalataikat.

Nagy Elek, a BKIK elnöke felszólalásában elmondta: célja, hogy a Kamara visszanyerje az 1800-as évek második felében élvezett presztízsét, amihez pontosan ilyen típusú fórumokra van szükség. Emellett az eszmecserék hozzájárulhatnak a stabil értékrend kialakulásához – amely őt is segítette, hogy 30 éven át a felszínen maradjon a gazdaság viharai közepette -, valamint az elengedhetetlen folyamatos tanulásra is lehetőséget biztosítanak.

A beszélgetés kezdetén Dr. Boros Imre rövid áttekintést adott a válságok történetéről, és kifejtette, hogy a nemesfém-alapú pénzrendszer megszűnése után a válságokat ma már a bankok generálják a pénzmozgás feletti kontrolljuknak köszönhetően.

Arra a kérdésre, hogy tanultunk-e a 2008-as válságból, és a nemzetállami keretek jó ellenszert biztosítanak-e a megismétlődése ellen, Dr. Bogár László annak a véleményének adott hangot, hogy a mikro- és makroökonómia ma is ócska ideológiák foglya, legfeljebb több bennük a matematika. Szerinte egymást kölcsönösen kizáró világmagyarázatok permanens háborúja zajlik a világban, a gazdaság pedig globális és lokális érdek-, erő- és hatalmi viszonyok közé ágyazottan működik, nem létezik mindenek felett lebegő, objektív szakszerűség. A „csinált” válságok brutális átrendeződéseket hoznak, egyre kevesebbek kezében egyre nagyobb vagyonok halmozódnak fel, és az egyenlőtlenségek mára kialakult szintje biztosan működésképtelen. Sikerélményként említette, hogy korábban sokak által megmosolygott eszméik egyes mintái mára beépültek a mainstream gondolkodásba is.

A következő felvetés arra vonatkozott, hogy ha egy-két éven belül válság törne ki, vajon kihez fordulhatnánk, miután az IMF-et korábban már hazazavartuk. Dr. Boros Imre szerint egyrészt még a szervezet tagjai maradtunk, másrészt a 2010 utáni gazdaságpolitikai ébredés következtében Magyarország ma már sokkal jobban képes alkalmazkodni a világhoz. 2013-14 környékén végre „visszavettük” a Magyar Nemzeti Bankot, csökkenteni kezdtük az államadósságot, és egyre nagyobb hányadát forintalapúvá tettük, valamint a lakossági megtakarítások jelentős mértékben az államot finanszírozzák. Ez a korábban Washingtonból és az EU-ból diktált gazdaságpolitikához képest drámai fordulat, de még mindig maradtak feladatok. 6-7 ezer milliárd forintnyi lakossági vagyon még becsatornázatlanul bolyong, a magyar bankok pedig nem hitelezik kellő mértékben a kkv-kat, mert a nemzetközi összehasonlításban is magas tranzakciós díjaikból kockázatvállalás nélkül is stabil profitot termelnek, pedig 3-4 ezer milliárd forint még elfogadható rizikó mellett kihelyezhető lenne a gazdaságba. Az adósságcsökkentés árát pedig a relatíve alacsony munkabéreken keresztül fizetik meg a magyar emberek.

Ezen a ponton logikusan adódott a kérdés, hogy a bankrendszer magyar tulajdonba vételének ösztönzésével javítható-e a hitelezési helyzet, valamint visszaszerezhető-e a lakosság bizalma. Dr. Bogár László szerint a rendszerváltáskor a nagy hálózatokat (bankok, energetika, közlekedés, biztosítók stb.) globális kézre adták, pedig a nemzeti szuverenitás ezek nélkül nem értelmezhető. Orbán Viktor ügyességének tulajdonítja, hogy ezek jó részét sikerült már visszaszerezni. Mint ahogy mára talán sikerült megtalálni az egyensúlyt a magyar nép két tipikus túlzása, a túlfeszülten lényeglátó „szuperkuruc” és a cinikus, hamis realizmust képviselő „ultralabanc” mentalitás között is. Ez nagyon fontos, mert egy ország sikerében a lelki, erkölcsi, szellemi tényezők is jelentős szerepet játszanak.

A beszélgetés lezárásaként szóba került, hogy a Brexit körüli tapasztalatok megkérdőjelezik-e a demokratikus intézményekbe, így különösen a népszavazásba vetett hitet. Dr. Boros Imre szerint a történelemben eddig sem a „szuperokosok”, sem a nép nem tudta bebizonyítani a felsőbbrendűségét, volt példa sikeres nemdemokratikus rendszerekre és sikertelen demokráciákra is. Dr. Bogár László szerint a nyugatias demokrácia nagyon szép és izgalmas dolog, de az ügyeket voltaképpen egy jól szervezett globális hatalmi struktúra dönti el. Arra viszont már az ősi hindu bölcsesség is rámutatott, hogy félelemből és haragból nem lehet jó döntéseket hozni.

Az első pódiumbeszélgetést még két alkalom követi majd, március 21-én és április 25-én.

(Fotó: Rácz László/N3 Kommunikáció)


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja