Rendkívüli, megismételhetetlenül kedvező helyzetről árulkodnak a makrogazdasági mutatók, ám a számok mögé nézve már nem annyira szép kép tárul az elemzők szeme elé – hangsúlyozta Bod Péter Ákos a Corvinus Egyetem professzora, az MTA doktora az Erste Bank üzleti reggelijén a Magyar Tudományos Akadémián.
Első ránézésre kedvező a gazdasági növekedés beindulása, hiszen a GDP növekedésének üteme az elmúlt több mint húsz évben (1995 óta) Magyarországon 78 százalékos volt. Ám más hasonló fejlettségű államokkal összehasonlítva ez gyengébb teljesítményt jelent: Lengyelország ugyanezen időszakban 167, Szlovákia 165 százalékkal emelte gazdasági teljesítményét.
Jelentős mértékben csökkent az ország külső eladósodottsága is, ám ez leginkább annak köszönhető, hogy a bankok külső hitelfelvételüket majdhogynem lenullázták, miközben mérséklődött a vállalati eladósodottság is, ám az állam nem volt képes változtatni a kitettségének a szintjén. A magyar állam megítélése továbbra is elmarad a magyar gazdaság teljesítményének szintjétől, a román állam adósságbesorolási szintjén tartják a nagy hitelminősítők az országot, jelentősen lemaradva a cseh, vagy a szlovák megítéléstől.
Bod Péter Ákos úgy vélte, a kifeszített munkaerőpiaci helyzet – a munkáltatókra helyezkedő béremelési nyomás -, a jegybank árfolyamgyengítő politikája és a nemzetközi folyamatok változása (a kissé emelkedő energiaárszint, az amerikai kamatemelések) részben inflációs, részben pedig kamatemelési nyomást hozhatnak a jövőben, amelyre a gazdasági szereplőknek fel kell készülniük
A professzor arról is beszélt, hogy az Európai Uniós források ugyan a vidéket célozzák, ott is költik el ezeket, ám a beruházások megvalósítása során már a pénzek fele vándorol a rendkívül fejlett közép-magyarországi cégekhez, szolgáltatókhoz, hiszen fővárosi cégeket bíznak meg a tervezéssel, az építéssel vagy éppen a gépek leszállításával (ami persze azt is jelenti, hogy a támogatás tovább vándorolhat más uniós országokba megrendelésként)..
Az előadást követő kerekasztal beszélgetésen Trombitás Zoltán, az Erste EU Irodájának vezetője ezt azzal egészítette ki, hogy ugyan Magyarország az első a 2014-20-as uniós támogatások lekötésében, ám a folyósításban már csak a 9-10. helyen áll. Ez annyit jelent, hogy amíg szerződni könnyű a támogatásokra, a pénzt csak hosszú várakozási idő után kapják meg a vállalkozások – ezt a nem is túl rövid, másfél-két éves időszakot pedig finanszírozni kell.
A pénzintézetek kínálatának ezért megnőtt a szerepe, és Trombitás Zoltán szerint hasonló a helyzet az MNB nulla százalékos hitelével is, hiszen ennek feltételeit is lassan lehet csak teljesíteni – vagyis szükség van a hitelt megelőlegező hitelre, amit az Erste fel is vett kínálatába. A vállalkozásoknak ezen felül jelentős szakértői támogatásra lesz majd szükségük az uniós források lehívásához is, hiszen most először kell az értékhatár feletti beruházást megvalósítóknak közbeszerzési pályázatot is kiírniuk a beszerzésekre. Ez megduplázhatja a közbeszerzések számát az idén.
Nagy Máté, az Erste Bank budapesti régiójának helyettes vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több vállalkozás érdeklődik náluk is a kedvező gazdasági körülmények teremtette alacsony kamaton igénybe vehető finanszírozási lehetőségek iránt. A várható hozamnövekedés ellen az Erste fix kamatozású kölcsönökkel igyekszik hosszú távra is biztosítani az olcsó hiteleket.
