A Gazdasági Versenyhivatal törvénymódosítást kezdeményezett a vállalatfelvásárlást tervező cégek adminisztratív terheinek és a tranzakciók költségeinek csökkentése érdekében – jelentette be Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda és a Vállalati Jogtanácsosok Európai Egyesülete (ACCE) közösen tartott konferenciáján.
Az elmúlt években a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jelentős lépéseket tett, hogy a versenytörvény keretei között enyhítse a vállalkozások engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó adminisztratív terheit és gyorsítsa az eljárások menetét. Mindezek eredményeként jelentősen csökkent az átlagos ügyintézési idő. A GVH most a versenytörvény további módosítását javasolja annak érdekében, hogy biztosítsa a javuló tendencia fenntartását és növelését. Ennek részeként a hivatal indítványozza a fúzió-engedélyezési eljárás jelenlegi 4 millió forintos díjának alap esetben 1 millió forintra csökkentését, melynek révén a GVH fúziós díjbevételének közel harmada a vállalkozásoknál maradna. Emellett a hivatal a cégösszeolvadásokra vonatkozó bejelentési kötelezettség jelenlegi 500 millió forintos küszöbértékének 1 milliárd forintra emelését javasolja. A változás eredményeként a jelenlegi fúziók nagyjából 10-15 százalékánál megszűnne a kötelező bejelentés.
A vállalati megfelelés előmozdítása érdekében a GVH javasolja továbbá, hogy a különösen súlyos korlátozást tartalmazó vertikális megállapodásokra (viszonteladási árrögzítés) is benyújthassanak a vállalkozások engedékenységi kérelmet. Emellett azok a vállalkozások, amelyek egyezségi eljárásban vesznek részt és elismerik a jogsértést és lemondanak a jogorvoslati jogukról a korábbi 10 százalék helyett, akár 30 százalékig terjedő bírságcsökkentésben is részesülhessenek.
Az ügyintézési idő tervezett további csökkentése, az engedélykérési küszöbszám megemelése, valamint az eljárási díj redukálása összhangban van a közelmúltban lezajlott általános közigazgatási bürokráciacsökkentéssel. Ennek keretében került bevezetésre az úgynevezett sommás eljárás, melynek eredményeként a kérelemre induló, egyszerűbb közigazgatási eljárásokban már nyolc nap alatt döntés születhet.
„A versenyfelügyeleti eljárásokban számos lehetőség áll a vállalkozások rendelkezésére a hatósággal való együttműködésre, mint az engedékenység, a kötelezettségvállalás vagy az egyezségi kísérlet. Ezek átgondolt alkalmazása a vállalkozások és a közérdek, a hatóság és a fogyasztók számára egyaránt előnyös kimenetelt eredményezhet. Az eddigi együttműködést tovább erősítheti a GVH kezdeményezése, mivel az akár 30 százalékos bírságcsökkentést jóval nagyobb vonzerőt jelenthet a vállalkozások számára. Míg az együttműködés előnyökkel, az együttműködés hiánya, például az adatszolgáltatás nem megfelelő teljesítése, akár százmilliós eljárási bírságokkal is járhat” – emelte ki Vörös Péter, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértője.
Az Európai Bizottság célja az európai piac egységesítése, a piac vállalkozások általi felosztásának megakadályozása. Ennek keretében egy, május végén megjelent jogalkotási javaslat értelmében az online platformokon értékesítő vállalkozások a jövőben már nem utasíthatják vissza a más országokból rendelő vevők megrendeléseit. A javaslat tiltani kívánja a területi alapú korlátozás különböző formáit (ún. geo-blocking), függetlenül attól, hogy arra a kereskedők egyéni döntése, vagy esetleg a gyártóval, szállítóval kötött megállapodás alapján került sor. Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Baker & McKenzie budapesti irodájának vezetője, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy az ilyen gyakorlat súlyos versenyjogi aggályokat is felvethet, ezért nagyon fontos, hogy a kereskedők a versenyjogi szabályokat és szempontokat is figyelembe véve alakítsák ki online értékesítési politikájukat.
