Tavaly év eleje óta negyedévről negyedévre nő a megszűnő cégek száma az építőiparban. – Az okok szerteágazók, a megrendelés-állomány csökken, de vannak kedvező jelek is a cégstatisztikában – mondja az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató igazgatója.

Tavaly óta egyharmadával, az előző negyedévhez képest pedig 11 százalékkal emelkedett az egy negyedéven belül megszűnő cégek száma az építőiparban. A második negyedévben 1771 céget törölt a Cégbíróság, ennyi vállalkozást még soha nem kellett leírnia az ágazatnak.

„A tavalyi, bíztató fellendülés után idén visszaesni látszik az új megrendelések állománya. Az EU-s forrásból támogatott nagy beruházások pedig nem hozták meg a fellendülést a kisebb cégeknek, ehhez inkább az ingatlanpiacnak kellene felvirágoznia” – foglalja össze a konjunkturális helyzetet Tóth Tamás, az adatokat elemző Opten ügyvezetője.

A kisebb vállalkozások még tovább küzdenek

Az igazgató szerint a lakáspiac a fővárosban ugyan nagyobb sebességre kapcsolt, és a családi támogatásoknak köszönhetően a kisebb lakások felől ismét kaphat egy erőteljesebb stimulust, de ez összességében kevés ahhoz, hogy a kisebb vállalkozások kilábaljanak az évek óta tartó pangásból.

Jó hír ugyanakkor, hogy a megszűnő cégek kiesését érdemben nem fogja megérezni sem a költségvetés, sem az ágazat, mert a többségük tevékenysége a leadott mérlegek szerint minimális volt. Még mindig sok, de egyre kisebb közöttük azok aránya, amelyek adótartozást vagy adósságot hátrahagyva felszámolás után szűnnek meg.

A felszámolással megszűnő építőipari társaságok száma a második negyedévben 774 volt, ez „csak” 44 százaléka az összes törlésnek, holott ez a mutató két évvel korábban még 77 százalék volt. A most megszűnő cégeket leginkább a hatóság vezeti ki a piacról kényszertörléssel, amiért nem lelhetők fel, vagy nem tesznek eleget elemi adminisztratív kötelezettségeiknek sem.

Folyamatosan csökkennek a felszámolások

„Ugyancsak az ágazat tisztulását mutatja az a tény, hogy a frissen közzétett felszámolások száma is folyamatosan csökken tavalyi év eleje óta” – teszi hozzá az igazgató.

2014 első negyedévében 719 társasággal szemben indult felszámolás, a mögöttünk álló utolsó negyedévben viszont csak 318 jutott erre a sorsra, a csökkenés tehát 5 negyedév alatt 55 százalékos, és a trendvonal is ereszkedő maradt. „Ezek a számok olyan mértékben maradnak el a válság során tapasztalt, nem ritkán 900 felszámolást is meghaladó negyedéves mutatóktól, hogy immár nyugodtan lehet áttörésről beszélni. Az egykor legendásan rossz hírű, lánctartozásokkal átszőtt ágazat egészen biztosan túljutott a legsötétebb napokon” – kommentálja az eredményt Tóth Tamás.

Nem tudják kielégíteni az igényeket

Az építőipar jövőbeni tevékenységét nagyban befolyásolják az ingatlanpiac kilátásai. Ugyan regionálisan komoly eltérések tapasztalhatók, de a Budapesten és néhány kiemelt városban már forrong az ingatlanpiaci hangulat. A kereslet egyes lakástípusok iránt komolyan megemelkedett, a kínálati oldal pedig nem tudja követni az igényeket. Ennek következtében az ingatlanárak és albérletárak komoly emelkedésnek indultak.

A növekvő árak normál esetben generálják az épületépítési és felújítási a projekteket, a jelenlegi helyzet azonban távolról sem nevezhető stabilnak. A befektetők az alacsony jegybanki alapkamatok és az értékpapírokba vetett bizalom csökkenése miatt tömegesen fordulnak az ingatlanpiac felé.

A befektetői étvágy fokozódására a Családi Otthonteremtési Kedvezmény is ráerősít. Ez azonban azt is jelenti, hogy sok a külső hatás az ingatlanpiac élénkülése mögött, egyes kategóriákban túl meredek az emelkedés, és nincs rá garancia, hogy nem újabb ingatlanpiaci buborék van kialakulóban.

Nem készültek fel a dezurbanizációra

A helyzet szociális szempontból is rendkívül kényes kérdéseket vet fel. A befektetők térnyerésével finanszírozási okokból sokan szorulnak ki lakásukból külsőbb vagy agglomerációs területekre. Budapest és környékének infrastruktúrája pedig nincs felkészülve erre a tömeges dezurbanizációra.

Mivel sem az iskolákat, sem az óvodákat, sem a munkahelyeket nem lehet csak úgy elköltöztetni, a tömeg- és közúti közlekedési rendszer korlátozott kapacitása élhetetlenné tehet egyes elővárosi övezeteket. Mindezek következtében a felhevült ingatlanpiac már rövidtávon is a szociális feszültségek kiélesedéséhez vezethet.

Igazi megoldást a kiszámíthatóság jelentene, amelyet viszont csak a stabil hitelpiaci kínálat és az épületépítési projektek egészséges szintű növekedése tenne lehetővé.