Az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Bulgáriát, Magyarországot, Lettországot, Litvániát és Szlovákiát, hogy módosítsák a mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó jogszabályaikat, mivel azok sértik a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát.

A bizottság csütörtöki, magyar nyelvű közleménye:

A 2003-as csatlakozási szerződés az új tagállamok számára átmeneti időszakot biztosított azzal a céllal, hogy az új tagállamok a mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó nemzeti jogszabályaikat összhangba hozzák az uniós joggal. Az említett időszak 2014-es lejártát követően Bulgária, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia új törvényeket fogadott el a mezőgazdasági földterület megszerzésének szabályozásáról.

Az új nemzeti jogszabályok több olyan rendelkezést is tartalmaznak, amelyek a Bizottság véleménye szerint korlátozzák a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát, és ez a határon átnyúló beruházások csökkenését okozhatja. A korlátozások némelyike megindokolható, mivel ezek célja a spekulatív felvásárlások megakadályozása, illetve a tervezési célok és a vidékfejlesztési politika elősegítése. Ugyanakkor a jogszerűség érdekében a korlátozásoknak arányosaknak kell lenniük és nem vezethetnek más uniós polgárok hátrányos megkülönböztetéséhez.

A felszólítás indokolással ellátott vélemény formájában kerül megküldésre. Amennyiben Bulgária, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia két hónapon belül sem hozza összhangba nemzeti jogszabályait az uniós joggal, a bizottság dönthet az említett tagállamok ügyének az Európai Unió Bírósága elé terjesztéséről.

A bizottság 2015 márciusában és áprilisában felszólító levelet küldött Bulgáriának, Magyarországnak, Szlovákiának, Litvániának és Lettországnak. A bizottság – az említett tagállamoktól kapott válaszok ellenére – továbbra is aggályosnak tartja a hatályos nemzeti rendelkezéseket.

Bulgáriával és Szlovákiával kapcsolatban az a legfőbb probléma, hogy csak a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező lakosok jogosultak a földszerzésre, ami az uniós polgárok hátrányos megkülönböztetését jelenti. A magyarországi rendszer nagyon korlátozó, és teljes mértékben megtiltja a jogi személyek földtulajdonszerzését, valamint kötelezi a vásárlót arra, hogy saját maga gazdálkodjon a földterületen. Emellett csak az juthat földhöz, aki – akárcsak Lettországban és Litvániában – mezőgazdasági termelőnek minősül. A bizottság, noha egyetért azzal, hogy a nemzeti hatóságoknak képeseknek kell lenniük mezőgazdasági földterületeik piacának megfelelő szabályozására és a helyi fejlesztések elősegítésére, számos olyan esettel találkozott, ahol ezek az intézkedések túlzott korlátozásokhoz és megkülönböztetéshez vezettek a vidékfejlesztést érintő beruházások vonzása terén.

Még egy magyar ügy a májusi csomagban

A bizottság felszólítja Magyarországot, hogy szüntesse meg a roma gyermekek megkülönböztetését az oktatásban.

Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy az egyenlő bánásmódra, valamint az oktatásra vonatkozó jogszabályait, továbbá oktatási politikájának gyakorlati végrehajtását hozza összhangba a faji egyenlőségről szóló irányelvvel (2000/43/EK tanácsi irányelv), amely tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló oktatási diszkriminációt. A bizottság fellépésének az a célja, hogy a roma gyermekek is a többi gyermekekével azonos feltételek mellett részesülhessenek a magas színvonalú oktatásban, amely meghatározó tényező a munkalehetőségek szempontjából, ennél fogva pedig a romák teljes körű társadalmi befogadásának nélkülözhetetlen eszköze.

A bizottság több szempontból is aggályosnak találja a magyar jogszabályokat és igazgatási gyakorlatot, melyek következtében a roma gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül. A bizottság közelmúltbeli hasonló ügyek miatt két további tagállamnak, a Cseh Köztársaságnak és Szlovákiának is felszólító levelet küldött. Ha Magyarország két hónapon belül nem ad kielégítő választ a bizottság megkeresésére, a bizottság indokolással ellátott véleményt intézhet a magyar hatóságokhoz – olvasható a közleményben.