Jog
2018. október 2. kedd, 12:40
​Januártól be kell jelenteni, ha a Magyarország biztonsága szempontjából fontos iparágakban külföldi befektető szeretne tulajdont szerezni - erről döntött a belügyminisztérium kezdeményezésére az Országgyűlés.

A január elsején hatályba lévő jogszabály szerint az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, illetve Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy, vagy egyéb szervezet bizonyos tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a meghatározottnál nagyobb tulajdonrészt csak úgy szerezhet, ha ezt bejelenti az illetékes miniszternek, aki ezt visszaigazolja. Hasonló szabályok vonatkoznak majd a fióktelep létesítésére is.

Engedélyköteles tevékenységnek számít a fegyvergyártás és bizonyos haditechnikai, titkosszolgálati eszközök előállítása, egyes pénzügyi szolgáltatások és fizetési rendszerek működtetése, valamint a villamos energiáról, a földgázellátásról, a víziközmű-szolgáltatásról, az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységek.

A bejelentést akkor kell majd a kormányrendeletben kijelölt miniszternek megtenni, ha a külföldi befektető a meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban - gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján - közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt szerez.

A külföldi befektető csak a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően kezdheti meg a tevékenység folytatásához szükséges infrastruktúrák, berendezések és eszközök üzemeltetési jogának beszerzését. A kijelölt miniszter a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a külföldi befektető általi tulajdonszerzés vagy az üzemeltetési jog megszerzése sérti-e Magyarország biztonsági érdekét, majd a főszabály szerint 60 nap áll rendelkezésére a döntés meghozatalához.

A kijelölt miniszter természetesen hozhat tiltó döntést, méghozzá abban az esetben, ha megalapozottan feltehető, hogy a javaslatban meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző jogi személy bizonyos körülmények elfedésére, az ellenőrzés elnehezítésére, az eljárás megkerülésére létesült, különösen, ha a jogi személy a bejegyzése szerinti államban tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat, vagy tartós gazdasági tevékenysége nem igazolható.

Amennyiben tiltó miniszteri döntés születik, úgy az közigazgatási perben támadható meg, de adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén a miniszter akár tízmillió forintos bírságot is kiszabhat, bizonyos esetekben pedig a magyar államot elővásárlási jog illeti meg az adott tulajdonrészre. 


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás


A szerkesztő ajánlja