A foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a hazai munkaerőpiac kínálati típusúból egyre inkább keresletivé válik – összegeznek a KSH szakemberei.
Éves átlagban a foglalkoztatottak száma a munkaerő-felmérés adatai szerint tavaly 4 millió 352 ezerre emelkedett, azaz 141 ezer fővel (3,4 százalékkal) haladta meg az előző évit. 2016 I. negyedévében 4 millió 262 ezer, a II. negyedévben – részben a szezonális hatás eredőjeként – 4 millió 343 ezer, a III. negyedévben 4 millió 391 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma, ami némileg szokatlan módon a IV. negyedévben is tovább nőtt, elérve a 4 millió 411 ezret. A létszámnövekedés 2016. I. negyedévben 3,5, a II. negyedévben 3,4, a III. negyedévben 3,0, a IV. negyedévben 3,6 százalék volt az előző év azonos időszakához viszonyítva – olvasható a statisztikai hivatal „Munkaerő-piaci folyamatok 2016, I – IV. negyedév” című friss kiadványában.
Keresleti piac
A foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a hazai munkaerőpiac kínálati típusúból egyre inkább keresletivé válik. Jóllehet a munkaerőhiány még 2016-ban sem mondható általánosnak, mivel még mindig több százezerre tehető a magyar gazdaság potenciális munkaerő-tartaléka, ugyanakkor nőtt azoknak a területeknek, szakmáknak a köre, amelyeknél az érintett munkáltatók munkaerő-utánpótlási gondokat jeleztek. A munkaerőhiány legfőbb oka a válságot követő gazdasági fellendülés jelentős többletmunkaerő-igénye. (A lakossági vásárlóerő növekedése 2016-ban például a kereskedelemben és a vendéglátásban igényelt a korábbinál több dolgozót, de egyre nehezebb a jelentős termelési volument képviselő autóipar, vagy a lakásépítés felfutásából profitáló építőipar szakemberigényét is kielégíteni.)
A munkaerő iránti kereslet olyan időszakban nőtt meg, amikor a munkaerő-kínálat részben demográfiai okokból (az 1950-es évek első felének nagy létszámú korosztályai most érik el a nyugdíjkort, és helyükre az 1990-es évek alacsony születésszám jellemezte korosztályai lépnek), részben pedig a nemzetközi migráció intenzívebbé válásával jelentősen szűkült.
A 2010-hez viszonyított közel 620 ezer fős foglalkoztatotti létszámnövekményből 2016-ban az elsődleges munkaerőpiac összességében 66 százalékban részesült, 23 százalék jutott a közfoglalkoztatásra, míg 11 százalékot a külföldi munkahelyet megadók létszámának növekedése magyarázott. A vizsgált 6 éves időszakban a foglalkoztatottság bővülése jellemzően az alkalmazottak körében ment végbe.
2016-ban minden harmadik foglalkoztatott Közép-Magyarországon dolgozott, és a foglalkoztatottak 6 év alatt bekövetkezett létszámnövekedéséből is mintegy egyharmaddal részesült a régió úgy, hogy itt nem volt számottevő a közfoglalkoztatás. A foglalkoztatottak aránya és a létszámnövekedésből való részesedés közötti viszony a vizsgált időszakban Dél-Dunántúlon volt a legkedvezőtlenebb, itt 2016-ban is átlag alatti volt a foglalkoztatottság bővülése. Nyugat-Dunántúlon alig nőtt, Közép-Dunántúlon pedig stagnált a foglalkoztatottság, ennek az a fő oka, hogy ezekben a régiókban a mobilizálható munkaerő-tartalék gyakorlatilag már elfogyott.
Külföldön dolgozó magyarok
A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint tavaly átlagosan 116,4 ezren dolgoztak külföldi telephelyen, 5300-zal többen, mint 2015-ben, illetve 66 900-zal többen, mint 2010-ben.
[Az év első felének munkaerő-piaci folyamatait összegző statisztikai tükörben ezt az adatot a hivatal még árnyalta azzal, hogy (az első félévi 118 ezerhez képest) „minimálisan további 150–170 ezerre becsülhető a más uniós tagországokban dolgozó magyarok száma”. Így 2016 első félévben mintegy 280 ezer magyar dolgozhatott más uniós ragállamban, illetve az Európai Gazdasági Térség valamely országában.]
Közfoglalkoztatottak
Az intézményi munkaügyi statisztika által nem lefedett körre is kiterjedő BM-adatközlés szerint a közfoglalkoztatottként nyilvántartottak átlagos létszáma 2016-ban havi átlagban 223,5 ezer fő volt, mintegy 15,3 ezerrel több, mint az előző évben. 2016-ban a közfoglalkoztatásban 353,7 ezer fő dolgozott, tehát ennyien vettek részt az év során legalább egy napig ilyen típusú foglalkoztatásban. A legkevesebben, 183,0 ezren márciusban dolgoztak ebben a formában, a legtöbben pedig augusztusban, amikor a számuk a 246,5 ezret is elérte.
A közfoglalkoztatásba bevontak létszáma területileg erősen differenciált. 2016 utolsó hónapjában a közfoglalkoztatási szerződés megkötésének helye szerint a résztvevők havi átlagos létszáma Borsod-Abaúj-Zemplén (34,4 ezer fő) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (34,7 ezer fő) megyékben volt kiugróan magas, míg Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas megyékben nem érte el a 3 ezret sem.
A közfoglalkoztatásban részt vevők iskolai végzettség szerinti összetétele a teljes lakosságra jellemzőnél kedvezőtlenebb, így például a 2016. IV. negyed- évi adatok szerint közel 9 százalékuk még az általános iskolát sem fejezte be, további 46 százalékuknak pedig az alapfok volt a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége. Az előző évhez képest nőtt a közfoglalkoztatottak között a legfeljebb alapfokú végzettségűek részaránya, és csökkent a középfokú szakképzettséggel rendelkezőké. Ez azt jelzi, hogy a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés javuló esélyével alapvetően a képzettebbek tudtak élni.
Munkaerő-kereslet
Az uniós módszertan szerinti adatok alapján a versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató szervezetei 2016. I. negyedévben 36 ezer, a II. negyedévben 39 ezer, a III. negyedévben 41 ezer, a IV. negyedévben pedig közel 40 ezer olyan üres, vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyet jelentettek, amelynek mielőbbi betöltése érdekében a munkáltatók már lépéseket tettek (pl. közvetítő céghez fordultak, hirdetést tettek közzé stb.).
2016-ban a versenyszférán belül az információ és kommunikáció nemzetgazdasági ágban volt létszámarányosan a legtöbb betöltetlen állás, több mint másfélszerese a versenyszféra egészére jellemző átlagnak. (Ez a IV. negyedévben 3,0 százalék üres álláshely arányt jelentett.) A feldolgozóipar gazdálkodó szervezetei 2016. IV. negyedévében 15 ezer betöltésre váró álláshelyet jelentettek, ami 2,2 százaléka volt az összes álláshelynek. A második legnagyobb létszámot foglalkoztató nemzetgazdasági ágban, a kereskedelemben az üres álláshelyek száma 4,1 ezer volt. A feldolgozóiparon belül a IV. negyed- évben az üres álláshelyek aránya kiugróan magas, 4,0 százalékos volt a gyógyszergyártás vállalkozásainál, ezt a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása ágazatcsoport követte 3,7 százalékkal.
Az uniós előíráson alapuló statisztika mellett egy attól eltérő koncepció szerint jelzi a munkaerő-kereslet alakulását a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatsora, amely a folyamatosan beérkező munkaerő-igénybejelentéseken alapul. A munkáltatók elsődlegesen azon állások bejelentésében érdekeltek, amelyeket támogatott formában, vagy külföldiekkel kívánnak betölteni. Emellett jellemzően alacsonyabb kvalifikációs igényű munkakörökre keresnek ilyen módon jelentkezőket. 2016 decemberében az NFSZ-nél 48,4 ezer igénybejelentés történt, az újonnan bejelentett állások 76 százalékát támogatott formában kívánták betölteni a munkáltatók. A legnagyobb számú támogatott munkaerőigény Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyékből érkezett, míg a nem támogatott formában betölteni kívánt állások többsége a fővárosban, illetve Győr-Moson-Sopron, Pest, és Zala megyében volt. Decemberben a nem támogatott állásokra jellemzően egyszerű ipari foglalkozásúakat, egyéb termék- összeszerelőket, mechanikaigép-összeszerelőket, bolti eladókat és egyéb, máshová nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozásúakat kerestek. A december végi zárónapon az NFSZ nyilvántartásában a betöltetlen állások száma közel 90 ezer volt.
KSH
