A fogyatékkal élők munkába állításával foglalkozó bizottságot állíthat fel a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége – mondta Flesch Tamás a KamaraOnline-nak. Az MSZÉSZ általános alelnöke beszélt generációs kérdésekről, az Airbnb-problémáról, és arról is, hogy mikor szeretné a szálláshelyi áfa csökkentését.

– Milyen a munkamegosztás az MSZÉSZ elnökségében?

– A szövetség elnökével, Könnyid Lászlóval azt beszéltük meg, hogy egyértelműen csapatmunkában dolgozik az elnökség. Elnökünk Hévízen a Hotel Európa fit vezérigazgatója. Hévíz 200 kilométerre van Budapesttől, én viszont a fővárosban dolgozom, vagyis a gyors döntést igénylő kérdésekben én könnyebben reagálok. Igaz, az élet némileg felülírta az elképzeléseket, a tennivalók miatt László hetente két-két és fél napot Pesten tölt, de nekem még így is jut bőven feladat. Vannak lobbi tevékenységek, amelyekre valamelyikünk jobban figyel: az áfával kapcsolatos kérdéseket inkább ő kezeli, az Airbnb téma pedig nálam van. Élvezem a vele való munkát, mert László nagyon gyors észjárású, makro összefüggésekben gondolkodni tudó, agilis fiatalember. Kimondottan jó az együttműködésünk, tíz esetből kilencről ugyanazt gondoljuk.

– Mennyi időt visz el a szövetségi munka az életükből?

– Sokat. Lászlónak heti három napot biztos, nekem jóval kevesebbet. A Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) például az utóbbi hónapokban rengeteg a közös projektünk. Szövetségünk gasztronómiai társelnöke Hamvas Zoltán, aki egyben a Magyar Bocus d’Or Akadémia elnöke, ő visz minden gasztro témát. Egyre több a napi reagálást igénylő feladat, és ez csak jó munkamegosztással végezhető el.

– Az előző elnök, Niklai Ákos lemondott. Valamilyen formában segíti az elnökség munkáját?

– Niklai Ákos hatalmas szakmai tapasztalatával kiemelt szerepet vállal a szövetség oktatási területén, fontos a munkája, hogy milyen kapcsolatokat ápoljunk a különböző egyetemekkel.

– November 22-23-án Hajdúszoboszlón tartották az MSZÉSZ közgyűlését. Mi volt a legfontosabb kérdés? Én a munkaerő-hiányra tippelek.

– Ez valóban jó ideje alapvető probléma, és folyamatosan keressük a megoldást. Ezzel kapcsolatban volt egy izgalmas, előremutató téma, amelyben komoly szerepet vállalunk. Közgyűlésünkre meghívtuk Csángó Dánielt, a Mozduljunk ki! Egyesület egyik alapítóját. Azt mutatta be nekünk egy nagyon megható előadásban, hogy miként lehetne a magyarországi 500 ezer, fogyatékkal élőt a munka világába integrálni – egy mindenkinek hasznos, win-win szituációt teremtve. Természetesen nem rövidtávú feladatról van szó, de el kell kezdenünk dolgozni a megvalósításán. Jövőre várhatóan felállítunk egy munkabizottságot.

– Felmerült az is, hogy közmunkások legyenek takarítók, mosogatók.

– Inkább azt mondanám, az merült fel ismét, hogy az Ukrajnából érkező vendégmunkásokkal mit tudunk kezdeni. De ennél is fontosabbnak tartom, hogy a most még külföldön dolgozó magyar szakemberek jöjjenek haza. Meg kell néznünk, mit tudunk azért tenni, hogy itthon hasznosítsák azt a tudást, amit más országban szereztek meg. Azt látom, hogy elég sokan hazatértek már, és nem csak séfek, hanem üzletvezetők is. Mi most, a Hotel Moments éttermében beszélgetünk, a Bistro Fine vezetője például Londonból tért haza. A közgyűlésen foglalkoztunk generációs kérdésekkel is. A küldöttek között nagyon sokan voltunk X generációsok (1964-80 között születettek), azt boncolgattuk, hogyan tudjuk az Y és a Z, sőt, lassan már az Alfa generáció tagjait bekapcsolni a munkába. Ők, velünk összehasonlítva, már teljesen másként állnak a tanuláshoz, munkához, utazáshoz, általában mindenhez. Mindig voltak generációs különbségek, ám ebben a pörgős világban ezek végképp nagyobbak lettek. Egyértelműen élhetőbbé kell tennünk nem csak a jövő, hanem napjaink munkahelyét is, mert a fizetés fontos, de nem minden. Ha valaki jól érzi magát egy csapatban, az nem fog munkahelyet változtatni egy kicsivel magasabb bérért.  Igaz, az sem működik, hogy fele fizetésért maradunk, csupán azért, mert jó kedvünk van. Hiszek abban, hogy a korrekt munkáltatói magatartás hosszú távon kifizetődő.

– Milyen feladatok várhatóak az adatkezelési törvény életbelépésével?

– A GDPR-ról (General Data Protection Regulation), az európai uniós rendeletről nagyon sokan most hallottak először, pedig 2018 május végén életbe lép. Az MSZÉSZ szakértők bevonásával egységes tájékoztatást ad a tagjainak, akik aztán majd egyenként dolgozzák ki a saját adatvédelmi rendszerüket. A szállodákban minden bizonnyal szükség lesz egy adatvédelmi menedzseri feladatokkal felruházott munkatársra. Meg kell teremteni a jogi és technikai hátteret, amelyet nagyon szigorúan fognak ellenőrizni. Fontos tudni, hogy ez nem csak a vendégekre vonatkozik, hanem a saját dolgozóink adatkezelésére is. Aki ezt nem veszi komolyan, az súlyos pénzbüntetéssel számolhat.

– A vendégtől eddig is elkérték az adatait…

– Igen, de a vendég eddig azt töltött ki, amit akart. Most viszont nagyon szigorúan vesszük majd, hogy milyen dokumentumokkal igazolja magát, és magát az okmányt is valamilyen formában, esetleg beszkennelve, el kell menteni. Az is előírás, hogy a jövőben nem lehet mindenki által hozzáférhető helyen tárolni úti okmányokat. Időigényes, költséges feladat lesz, de nem lehet megspórolni.

– A másik örökzöld téma az Airbnb. Mennyire elégedett az MSZÉSZ az eddigi eredményekkel?

– Egyáltalán nem vagyunk elégedettek! Van azért jó példa is, ilyen a fővárosban a VIII. kerület intézkedése, amit már csak be kell tartatni. Már azt is eredménynek tartanánk, ha nem nőne a jövőben az Airbnb-lakások száma. A társasházak lakóinak, ugye, meg kell szavazniuk, hogy lehet-e a házban Airbnb-lakás. De vannak olyan házak, amelyeket kimondottan erre a célra üzemeltetnek. Ott nyilván nem szavaznak maguk ellen! Azt érezzük: nem történik hatékony előrelépés, hogy a szállodai kötelezettségeknek megfelelő előírások legyenek a lakáskiadókra nézve is kötelezőek. A mostani rendszer nem igazságos, amíg a szállodákat rengeteg szabály köti, addig a lakáskiadókat szinte semmi. Kérdezem: hogyan lehetnek így egyenlőek az esélyek? Megmondom: sehogy! Ennek kizárólag kormányzati szinten lehet „megállj-t” parancsolni. Ezért lobbizunk évek óta erőteljesen, s a változtatásra már látjuk a hajlandóságot. Hangsúlyozom: szükség van az Airbnb-re, de legyenek egyformák a feltételek. Az Airbnb mellett egyébként lassan már több privát lakáshirdetést találni például a Booking.com-on. Ellenőrizni kell, hogy a hirdetőnek van-e engedélye és hogyan adózik. Ez nem annyira bonyolult, apparátus kérdése az egész. És ez az apparátus több pénzt tud behozni, mint amennyibe kerül a működtetése.

– Az ágazat jövedelmezősége is mindig szóba kerül. Nőnek a szállodai árbevételek, mégsem működnek elég hatékonyan?

– Nem mondom, hogy nem működünk hatékonyan. Idén a bevételek valóban erősen emelkedtek, és ez nagyon pozitív. 2017-ben biztos, hogy rekord évet zár a turizmus. A jövedelmezőséggel azért van nagy gond, mert a költségek nagyon megugrottak, különös tekintettel a munkabérre és annak járulékaira. Például ahol a szállodák mosatnak, ott ugyanúgy bért kellett emelni, vagyis nekünk szintén drágult a mosatás. És rengeteg ilyen példa van. A szállodák felújításával és újak építésével kapcsolatos költségek szintén brutálisan emelkedtek.

– Akkor még jobban kellene emelni a szállodai szobaárakat?

– Az áremelést a piac határozza meg. Idén eleve jelentős áremelés volt a budapesti piacon.

– A vizes világbajnokság jócskán felsrófolta az árakat. Maradtak a vb alatti árak?

– Nem. Nyár óta az árka csökkentek, de még így is több a bevétel, mint egy évvel korábban.

– Idén 557-ről 590-re bővült a szövetség tagsága. Főleg hotelek léptek be. Úgy látom, mintha az éttermek kicsit második sorban szerepelnének.

– Egyáltalán nincsenek második vonalban. Tagjaink között saját, különálló éttermek vannak, de rengeteg tagszállodánkban saját éttermek üzemelnek. Ezért jövőre a szállodai éttermekre és azok minőségi fejlesztésére fókuszál a szövetség.

– Standartok lesznek?

– Értelemszerűen nem, hanem ajánlásokat teszünk. Természetesen kategóriától függően mást várunk el a tagjainktól.

– A magyarországi hotelek hány százaléka szövetségi tag?

– Hozzávetőlegesen 60 százaléka.

– A maradék 40 százalékot nem keresik meg?

– Nem biztos, hogy mindenkinek be kell lépnie az MSZÉSZ-be. Az a fő célkitűzésünk, hogy a nemzeti védjegy, a Hotelstars minősítés 2019 január 1-től kötelező legyen Magyarországon. Aki nem felel meg ezeknek a minőségi előírásoknak, az nem tud majd szállodaként üzemelni.

– Néhány szálloda könnyen becsukhat.

– Biztos be is fog, de ez így van rendjén. Deregulációs idő rendelkezésre állhat, ám ez nem lesz hosszú idő - erről még tart az egyeztetés a kormányzat és a szakma között. A cél, hogy a határidőre meglegyenek a minősítés feltételei.

– A kormány a Kisfaludy-programban 300 milliárd forintot irányoz elő 2030-ig szálláshelyek korszerűsítésére.

– A panziók védjegy- és minősítési rendszerének kidolgozása a mi feladatunk lett, szakmai oldalról a szövetség véleményezi majd a felújításra vonatkozó pályázatokat. Nagyon lényegesnek tartom, hogy a panziók is minőségi szálláshelyek legyenek, ezért nekik is szükségük van fejlesztési forrásokra. A Kisfaludy-program eleve arra irányul, hogy a vidéki szálláshelyek egyharmada megújuljon.

– Lesznek újra felfedezett magyarországi régiók, amelyek több pénzhez juthatnak?

– Mindenképpen. Tokaj-hegyalja például szállások szempontjából sokáig fehér folt volt. Kormányzati stratégia nélkül ezen nagyon nehéz lenne változtatni. Ebben a térségben kizárólag üzleti alapon most nagyon nehéz lenne szálláshelyeket építeni, bővíteni. Hamarosan még jobban bekapcsolódhatnak új területek a turisztikai vérkeringésbe. A különböző térségekben a desztinációs marketing is fejlődni fog, a szálláshelyek, az éttermek, az attrakciók együtt fogják vonzani a vendégeket.

– Jövőre 40 hotel részvételével elindítják vidéken a foglaltság előrejelzési programot.

– Budapesten már működik a rendszer, most a vidéki szállodákon a sor, negyvenen jelentkezhetnek, még lehet rá pályázni. A program jó a trendek elemzésére, s akár árkalkulációra is érdemes használni. Az MTÜ-nek olyan online statisztikai adatok állnak majd a rendelkezésre, amelyek hasznosak lesznek az interaktív lépésekhez. Valós, friss adatok nélkül nem lehet marketingstratégiát építeni. Igaz, olyan településen, ahol csak egy szálloda van, az előrejelzésekből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni.

– Várható, hogy ha jövőre nem is, de 2019-ben csökken a szálláshelyi áfa?

– Megértettük a kormányzat álláspontját, hogy előbb elemezni akarják az éttermi áfacsökkentés tanulságait. A cégeknél maradó pénz nagy részét bérfejlesztésre kell fordítani, hogy minőségi magyar munkaerővel tudjunk dolgozni. Ne szégyelljük: a magyar munkaerő nagyon jó. Ausztriában, Németországban, Angliában odavannak a magyar dolgozókért. A vendéglátóhelyek, ha okosak, az áfacsökkentésből származó pluszt tényleg bérfejlesztésre fordítják. Szerintünk ugyanezt a célt szolgálná a szálláshelyeken is az adócsökkentés.

– Vagyis mikor kerülhet erre sor?

– Minél előbb, annál jobb.

– Diplomatikus válasz… Nézzünk másik témát! Európában 7 millió gasztroturista van, ebből szeretne Magyarország minél többet hozzánk csábítani.

– Ennek a témának nem én vagyok a felkent szakértője, hiszen Hamvas Zoltán, és Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa (egyben az ügyvezetés tagja) sokkal többet tud erről a területről. Azt azonban magam is tudom, hogy az elmúlt pár évben brutális változás történt a magyar gasztronómiában – és nem csak Budapesten, hiszen vidéken szintén találunk izgalmas helyeket, utóbbiakból kellene egyre több. Az, hogy a Bocus D’Or európai döntőjét Budapestre lehetett hozni, óriási gasztrodiplomáciai siker, amelyet a kormányzat pénzzel és erkölcsileg is támogatott. Nagyon messziről indultunk, de jó irányba megyünk.

– A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia azt is célozza, hogy jelentősen nőjön a vendégéjszakák száma. Külföldi vagy hazai vendégből kellene több?

– Mindkettőből. A belföldi turizmus mindig nagyban függ a fizetőképes kereslettől. Az utóbbi időben a magyar emberek többet tudnak költeni hazai utazásokra is, a SZÉP kártya például a rendszer nagyon fontos eleme. Kategóriájában egyre több a hazai minőségi szálláshely, bővül a választék. Egyáltalán ne csak luxus hotelekben gondolkodjunk! Egy turistaház is lehet minőségi, ahol rendben van a fürdőszoba, az ágy, a konyha. Úgy látom, és nagyon örülök neki, hogy kezd trendi lenni itthon nyaralni, Magyarországon utazgatni. Fantasztikusan jó helyek vannak itthon, és nem csak a Balatonnál. Érdekes, izgalmas helyeket lehet találni, ennek bővítését szolgálja például a vár- és kastélyfelújítási program. Ami pedig a külföldi vendégéjszakákat illeti, az lenne jó, ha azok száma vidéken növekedne látványosan. Budapesttel szerencsére nincsen baj. A Condé Nast utazási magazin például 130 ezer vélemény alapján Firenze után a magyar fővárost jelölte meg a világ legjobb városának. Barcelonát, Rómát, Párizst, Londont vagy Berlint megelőzni, azért már jelent valamit. Budapestiként is elcsodálkoztam a magazin fotóit látva, hogy mennyire gyönyörű a fővárosunk. Az üzleti turizmusban viszont még sok tartalékot látok, ezért szorgalmazza a szövetség egy új kongresszusi központ megépítését.

– Jövőre lesz 50 éves az MSZÉSZ. Hogyan készülnek az ünnepre?

– Nem sok szakmai szövetség lehet büszke arra, hogy megélt ötven évet. Ugyan tavasszal leszünk 50 évesek, de majd a novemberi őszi közgyűlésen a tisztújítás mellett szeretnénk méltó módon, sok vendéggel ünnepelni.

– Mit vár a következő évtől a Continental Grouptól a csoport résztulajdonosaként és ügyvezető igazgatójaként?

– Nagyon optimisták vagyunk. 2018-ban két budapesti szállodát is avatunk, március elején a Hotel Clarkot, majd júliusban a Hotel D8-at a Dorottya utcában. Rengeteg új fiatal kollégánk van, akik gyakornokként nálunk kezdtek, s azóta megtalálták a helyüket a szervezetben. Nagyon élő, izgalmas fejlődésben vagyunk. Úgy érzem, hogy a turizmussal együtt erősödik a Continental Group, és ezt nagyon jó látni. Bízom benne, hogy Budapest turizmusa nagyon sokáig fog fejlődni, és ezzel együtt mi is.

Szerdahelyi Csaba


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja