A mostani keresleti piac és a várhatóan magasabb idei termelői árak ne tévesszék meg a termelőket: az ültetvényszerkezetben, technológiában jelentős fejlesztésre van szükség, hogy a magyar alma versenyképes legyen Európában – figyelmeztet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Magyarország a kontinens hetedik legnagyobb almatermelője; az almaszüret itthon már augusztus közepén megkezdődött és októberig tart, a betakarítást munkaerő-hiány nehezíti. A magyarországi almásokat az uniós átlagnál valamivel kisebb aszály- és fagykárok érték, ezért a magyar étkezési és ipari alma iránt megnőhet a kereslet külföldön is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a mostani keresleti piac és a várhatóan magasabb idei termelői árak ne tévesszék meg a termelőket: az ültetvényszerkezetben, technológiában jelentős fejlesztésre van szükség, hogy a magyar alma versenyképes legyen Európában. A köztestület ehhez minden szakmai segítséget megad az almatermelőknek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) almatermesztők és kiskereskedelmi áruházláncok részére szervezett szakmai megbeszélést a hazai a nemzetközi almatermesztéssel, piaci helyzettel kapcsolatban. Mint a 2017. Augusztus 21-i tanácskozáson elhangzott, a meleg időjárás miatt már korán, augusztus közepén megkezdődött a gyümölcs szedése, a szüret októberig folyamatos. Idén mintegy 500-550 ezer tonna alma várható hazánkban, melyből 150-200 ezer tonna az étkezési; a mennyiséget az esetlegesen elnyúló kánikula negatív irányba befolyásolhatja. A magyar fogyasztók körében hagyományosan a legnépszerűbb fajta a Gála, a Golden, a Jonagold, az Idared, a Jonathan és a Red delicious. Az almások több mint kétharmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található.
Mint a tanácskozáson elhangzott, keresleti piac várható, a múlt évinél magasabb termelői árakkal. Ugyanakkor a NAK felhívja a termelők figyelmét arra, hogy ne hagyják megtéveszteni magukat, az idén várható nagyobb kereslet és jobb termelői árak ellenére az ágazatban folytatódnia kell a szerkezetátalakításnak, technológiai fejlesztéseknek, a jövőben jelentősen növelni kell az étkezési alma arányát az iparival szemben. A hazai fajta- és ültetvényszerkezet 25 éve gyakorlatilag csak minimálisan változott, csupán az ültetvényterület 20-25 százaléka mondható korszerűnek. Továbbá a munkaerő-igényes ágazatot a munkaerő-hiány jelentősen hátrányos helyzetbe hozza, amihez számos termelő a közfoglalkoztatás és a szezonális mezőgazdasági munka könnyebb és motivált átjárásában látja az egyik megoldást. A versenyképességhez jelentős fejlesztésekre van szükség, ehhez a NAK minden szakmai segítséget megad a gazdálkodóknak.
Az EU-ban hazánk a hetedik legnagyobb alma termőterülettel rendelkezik, SAPS-adatok szerint 25 ezer hektárral. Magyarországnál csak Lengyelország (165 ezer hektár), Románia, Olaszország, Franciaország és Spanyolország, Németország bír nagyobb alma termőterülettel. Az unióban 9 343 ezer tonna az idénre várható becsült termésmennyiség, ami az elmúlt három év átlagához képest 2,7 millió tonnás kiesést jelent (-23 százalék).
A NAK idén – a már zajló gomba és dinnye kampány mellett – az alma fogyasztását ösztönző kampányt indít. A mintegy másfél hónapos almakampány október közepén indul, hét kiskereskedelmi áruházlánccal és az Agrármarketing Centrummal együttműködésben. A kampány célja, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét a jó minőségű hazai almára, és megismertesse a vásárlókkal a fajtaválasztékot. Az alma beltartalmi értékei kiválóak, ennek ellenére szerte a világon csökken a fogyasztása; míg itthon is korábban évente mintegy 30 kg/fő volt, ma már ennek csak a fele. Az induló kampány a termelők piacainak stabilizálását is szolgálja – zárul a NAK közleménye.
