Az ipari termelés volumene 4,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit januárban, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 5,0 százalékkal nőtt – erősítette meg szerdán második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.

Az adatok nem változtak a múlt csütörtökön kiadott első becsléshez képest és felülmúlják az elemzők várakozását annak ellenére, hogy elmaradnak a tavaly decemberi 5,4 százalékos nyers és az 5,7 százalékos kiigazított adattól.

A feldolgozóipar termelése 3,7 százalékkal nőtt, ami megegyezik a tavalyi éves átlaggal a decemberi 5,0 százalékos adatot követően. Az előző évinél hidegebb idő hatására – az átlagos középhőmérséklet 3,6 Celsius fokkal alacsonyabb volt a tavaly januárinál – az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 9,5 százalékkal nőtt.

A járműgyártás kibocsátása az Audi-sztrájk ellenére 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, azt követően, hogy tavaly hat olyan hónap is volt, amikor éves összevetésben csökkent a termelés és az egész évet tekintve is 0,1 százalékkal elmaradt az előző évitől. A közútigépjármű-gyártás volumene 2,3, míg a közútijármű-alkatrész gyártásáé 5,3 százalékkal emelkedett tavaly januárhoz képest.

A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,2 százalékkal nőtt a tavalyi 6,8 százalékos emelkedés után. A híradástechnikai berendezés gyártása 9,6, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 3,4 százalékkal bővült.

Az élelmiszeripar termelése 4,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva, élénkebben a decemberi 3,0 százaléknál, de nem érte el a tavalyi 4,9 százalékos ütemet. 

A villamos berendezések gyártása érte el januárban a legnagyobb növekedést, 27,3 százalékkal, a belföldi eladásai 22,9, az export 24,6 százalékkal nőtt. 

A közepes súlyú alágak közül a tavalyi 14,9 százalékos átlaghoz képest szerény 3,1 százalékkal nőtt  a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása. Harmadik hónapja csökkent a gyógyszeripar termelése, januárban 3,4 százalékkal elsősorban a hazai eladások igen kedvezőtlen alakulása miatt.

A legnagyobb mértékben, 9,5 százalékkal a feldolgozóipar 5,6 százalékát képviselő gép, gépi berendezés gyártása csökkent, nagyrészt a legjelentősebb súlyú motor-, turbinagyártás kiugró visszaesése miatt. Ezen a területen tavaly 9,5 százalékos visszaesés volt és mindössze két hónapban nőtt a termelés éves összehasonlításban.

Az ipar belföldi értékesítése 8,7 százalékkal nőtt, ezen belül a járműgyártás 13,9 százalékos emelkedést, a számítástechnikai ágazat 13,2 százalékos csökkenést mutatott. Nagyot nőtt a villamos és a gépi berendezések belföldi értékesítése 22,9, illetve 19,4 százalékkal, az élelmiszereladások 7,0, a vegyiparé 11,7 százalékkal nőtt, a gyógyszereladások 15,1 százalékkal visszaestek.

Az ipari export volumene 6,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a járműipar 10,3 százalékkal a villamos berendezések gyártása 24,6 százalékkal növelte exportját, a számítástechnikai termékek kivitele 5,8 százalékkal nőtt, míg a gépexport 8,3 százalékkal, a vegyipar kivitele 5,2 százalékkal csökkent. Az élelmiszerexport 7,4, a gyógyszerkivitel 4,3 százalékkal nőtt.

A megfigyelt ipari termelők összes rendelésállománya 8,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az exportrendelések 8,8, a belföldiek 0,4 százalékkal nőttek.

(MTI – Fotó: Autószektor)