A jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex harmadik értékelése azt jelzi, hogy az IT vállalatok a számukra bejelentett jogellenes gyűlöletbeszéd átlagosan 70 százalékát eltávolították. Az értékelést nem kormányzati szervezetek és közintézmények végezték.
2016 májusa óta a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft kötelezettséget vállalt arra, hogy a magatartási kódex révén fellépnek az ilyen tartalom Európán belüli elterjedése ellen. A harmadik nyomonkövetési szakasz azt mutatja, hogy a vállalatok mostanra egyre növekvő mértékben tesznek eleget annak a kötelezettségvállalásuknak, hogy 24 órán belül eltávolítják a jogellenes gyűlöletbeszédet. Mindazonáltal továbbra is mutatkoznak bizonyos problémák, különösen az, hogy a felhasználók nem kapnak minden esetben visszajelzést.
Az Instagram és Google+ január 19-én jelentették be, hogy csatlakoznak a magatartási kódexhez.
Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke üdvözölte ezeket az eredményeket: „A mai adatok egyértelműen azt jelzik, hogy az online platformok komolyan veszik azt a kötelezettségvállalásukat, hogy felülvizsgálják a bejelentéseket, és 24 órán belül eltávolítják a jogellenes gyűlöletbeszédet. Határozottan arra bátorítom az IT vállalatokat, hogy az általunk tavaly közzétett iránymutatásnak megfelelően javítsák az átláthatóságot és a felhasználóknak nyújtott visszajelzéseket. Fontos továbbá, hogy biztosítékok állnak rendelkezésre a túlzott mértékű törlés elkerüléséhez és az alapjogok, így a véleménynyilvánítás szabadságának védelméhez.”
Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos a következőket mondta: „Az internetnek biztonságosabbá kell válnia, valamint mentesnek kell lennie a gyűlöletbeszédtől, az idegengyűlölő és rasszista tartalomtól. A magatartási kódex mára sikeres eszköznek bizonyult a jogellenes tartalom gyors és hatékony eltávolítása tekintetében. Ez azt jelzi, hogy a technológiai vállalatok, a civil társadalom és a politikai döntéshozók közötti szoros együttműködéssel eredményeket érhetünk el, miközben megőrizzük a szólásszabadságot. Bízom abban, hogy az IT-vállalatok hasonló elszántságról tesznek majd tanúbizonyságot más fontos problémákkal, például a terrorizmus elleni küzdelemmel vagy a felhasználóikra nézve kedvezőtlen szerződési feltételekkel kapcsolatos együttműködés során is.
2016. májusi elfogadása óta a magatartási kódex folyamatosan eredményeket ért el a bejelentett jogellenes tartalom eltávolítása terén, amint arról a mai értékelés is tanúskodik:
- Az IT vállalatok átlagosan 70 százalékát eltávolították az összes jogellenes gyűlöletbeszédnek, amelyet az értékelésben részt vevő nem kormányzati szervezetek és közintézmények jelentettek be számukra. Ez az arány folyamatosan növekedett a 2016. évi első nyomonkövetési szakasz során kimutatott 28 százalékról, és a 2017. májusi második nyomkövetés során tapasztalt 59 százalékról.
- Jelenleg minden részt vevő IT-vállalat maradéktalanul eleget tesz annak a célnak, hogy 24 órán belül felülvizsgálják a bejelentések többségét; az átlagos felülvizsgálati arány meghaladja a 81 százalékot. Ez a szám a kétszeresére nőtt az első nyomonkövetési szakasz óta, és tovább emelkedett az előző nyomonkövetési szakaszban regisztrált, a 24 órán belül megvizsgált bejelentésekre vonatkozó 51 százalékos mértékről.
Min kell még javítani?
Bár a magatartási kódex fő vállalásai teljesültek, további javításokat kell elérni a következő területeken:
- A bejelentések átlagosan közel egyharmada esetében a felhasználók továbbra sem kapnak visszajelzést – a válaszadási arányok IT-vállalatonként eltérőek. Az átláthatóság és a felhasználóknak adott visszajelzés olyan terület, ahol további javításokra lenne szükség.
- A magatartási kódex kiegészíti a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló jogszabályt, amely előírja, hogy eredményesen kell fellépni a jogellenes online és offline gyűlöletbeszéddel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőinek büntetőeljárás alá vonása érdekében. A vállalatoknak bejelentett ügyek átlag egyötödéről a nem kormányzati szervezetek bejelentést tesznek a rendőrségnek vagy az ügyészségnek is. Ez a szám több mint megkétszereződött a legutóbbi nyomonkövetési jelentés óta. A rendőrségnek megfelelően ki kell vizsgálnia az ilyen ügyeket. A bizottság az együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére szolgáló hálózatotalakított ki a nemzeti hatóságok, a civil társadalom és a vállalatok számára, valamint célzott pénzügyi támogatást és operatív iránymutatást nyújtott. Mostanra a tagállamok mintegy kétharmada létrehozta az online gyűlöletbeszédért felelős nemzeti kapcsolattartó pontot. A bizottság 2018 tavaszán a témával foglalkozó párbeszédet tervez a tagállami hatóságok és az IT-vállalatok között.
A következő lépések
Az Európai Bizottság a civil társadalmi szervezetek segítségével továbbra is rendszeresen nyomon követi a kódex informatikai vállalatok általi végrehajtását, és az a célja, hogy további online platformokra is kiterjessze az ellenőrzést. A bizottság további intézkedéseket is fontolóra vesz majd, ha megtorpannak vagy alábbhagynak az erőfeszítések – olvasható a brüsszeli testület közleményében.
