Nyolcezer magyar fiatal képzését tűzte ki célul 2020 végéig a Coca-Cola Magyarországon – hangzott el egy szakmai programon szerdán Budapesten.

Nyolc hónapja keres profi pénzügyi elemzőt a Coca-Cola HBC Magyarország. Az sem fordult korábban elő a vállalt életében, hogy fejvadászokat kell megbízni a gyártósor melletti munkások felkutatására.

Nyár végére ráadásul egyszerűen „eltűntek” a kamionsofőrök. Az élelmiszeripari multi most gőzerővel azon dolgozik, hogy jövő nyárra ne legyen ebből logisztikai probléma. A meghökkentő tényeket Tóth Valentin, a cég vállalati kapcsolatok és marketing igazgatója sorolta szerdán egy budapesti szakmai tanácskozáson.

Arról is beszámolt, hogy amint az a fentiekből kiderült, nem csak a vezető posztokra legjobbak megszerzéséért folyik valóságos „háború”, de már fizikai munkásból sincsen elég. Nem véletlenül döntött úgy a Coca-Cola HBC Magyarország Kft., hogy nyáron új programot indít. A cél, hogy minél több fiatalt képezzenek ki, még azt is vállalva, hogy esetleg nem náluk folytatja az illető a pályafutását.

Tóth Valentin a cég által szervezett, az „#énjövőm – Regeneráció a munkaerőpiacon” szakmai programon jelentette be, hogy szeptember 20-ra élesítették az „enjovom.hu” honlapot, amely nem egyszerű weblap, hanem regisztrációs felület is az állást kereső fiataloknak.

A Coca-Cola 2020 végéig a világon 500 ezer fiatal képzését tűzte ki célul, Magyarországon 8 ezren vehetnek részt az oktatásban. A célpcsoport: a 18 és 30 év közöttiek, akik esetleg már többször sikertelenül próbáltak elhelyezkedni vagy még nem tudják, hogy mivel szeretnének foglalkozni. Várják az érettségi után egyetemre fel nem vetteket ugyanúgy, mint a friss diplomásokat vagy a fiatal anyukákat, akik visszatérnének a munka világába.

A multi idén Budapest mellett Pest megyében, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében indítja el ingyenes oktatási programját. Ez négy modulból áll, minden tréning egy napot vesz igénybe. Szó lesz többek között az önismeretről, a kapcsolati tőke fontosságáról, a visszajelzések értékeléséről és a self marketingről is. A legközelebbi interaktív tréninget szeptember 26-án a fővárosban rendezik meg.

A Coca-Cola számít a kormánnyal való együttműködésre, és várja gazdasági partnerek, valamint civil szervezetek csatlakozását is. (Megjegyezzük: a kamaráknak is fontos és érdekes lehetőséget jelenthet a kezdeményezés.)

A programot Cseresnyés Péter ígéretesnek nevezte. A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerint még mindig sok az inaktív a magyar munkaerőpiacon, közöttük sok fiatallal. Viszont vannak jó tendenciák is: 2017. második negyedévében például 5 ezerrel többen tértek haza dolgozni külföldről, mint 2016 hasonló időszakában. A legfrissebb adatok szerint a versenyszférában 11 százalékkal nőttek idén a bérek, ami azt jelenti, hogy jövőre tovább csökkenhetnek a bérre rakodó adóterhek.

Cseresnyés Péter beszélt arról, hogy míg 2010-ben a 25 év alattiak foglalkoztatási mutatója nem érte el a 20 százalékot, mára megközelíti a 30 százalékot, ugyanakkor a fiatalok munkanélküliségi rátája 2010-ben még közel 30 százalékon állt, 2017-re azonban ez a mutató 10,2 százalékra csökkent.

A fiatalok munkanélküliségi mutatója az Európai Unióban 17,7 százalékon áll, Magyarországot csak Németország és Csehország előzi meg. Kiemelte: Magyarországon a fiatalok foglalkoztatásának bővülése a Munkahelyvédelmi akciónak és az Ifjúsági garancia rendszer három elemének az Ifjúsági garancia programnak, a Gyakornoki programnak és a Vállalkozz fiatal! programnak köszönhető.

Az Ifjúsági garancia program a fiatalok képzésére és foglalkoztatására helyezi a hangsúlyt, 2022-ig tart, és 190 ezer fiatal bevonását tűzte ki célul. A program megvalósítására 190 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből több mint 4 milliárd forint csak a Közép-magyarországi régió fejlesztését szolgálja. A legutóbbi, 2017-es szeptember 8-ai adat szerint már több mint 65 ezer, 25 évnél fiatalabb vesz részt a programban.

A gyakornoki program azoknak a fiataloknak segíti az elhelyezkedését, akiknek már van szakmája, de még nem találtak állást. A programban szereplő fiatalok bértámogatást kapnak.

A fiatalok vállalkozóvá válását segítő programban azok a fiatalok kaphatnak 3 millió forintos vissza nem térítendő támogatást, akiknek üzleti tervét a zsűri megfelelőnek találja.

Illés Boglárka, az Emberi Erőforrás Minisztérium (Emmi) ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára elmondta, a fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedését segíti az 5 milliárd forint keretösszegű, önkéntesség személyre szabva program, amelyben a fiatalok fél vagy egy évig társadalmilag hasznos tevékenységet végezhetnek például a mentőszolgálatnál, szociális területen vagy a gyermekvédelemben, miközben a fiatalokat fogadó intézményeknek is kötelezettségei vannak. Biztosítaniuk kell fél vagy egy éven át tartó pályaorientációs tanácsadást és nyelvoktatást.

Ezen felül a fiatalok részt vehetnek a Nyelvtanulással a boldogulásért című pályázatban, amelyben a felsőoktatási intézmények nyelvszakos hallgatói ösztöndíjat kaphatnak a felsőoktatási intézményeiktől, ha középiskolás diákoknak tartanak kiscsoportos, élményközpontú idegen nyelvi órákat. Emlékeztetett arra is, hogy a kormány 2018 január 1-től visszatéríti a fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának díját, 37 500 forintot.

Az Eurostat legutóbbi jelentése szerint egyébként az Európai Unióban átlagosan 35,6 év volt tavaly a várhatóan munkával töltött évek száma. Ez 1,8 éves emelkedést jelent a tíz évvel korábban regisztráltakhoz képest. Magyarországon  4,5 évvel emelkedett a 15 éves munkaképes lakosság várhatóan munkában töltött éveinek száma. Nem mindegy, hogy a fiatalok mikor kezdenek el dolgozni.

Egy felmérés szerint a magyar fiatalok közül azok, akik eddig nem helyezkedtek el, többségében 22 éves korára teszi a munkába állást. Érdekes, hogy a 25 év alattiaknak mindössze 10 százaléka használja a világon egyik legelterjedtebb szakmai portált, a LinkedIn-t álláskeresésre. Körükben változatlanul a Facebook a trónról ledönthetetlen piacvezető a közösségi médiában.

Szóba került, hogy amíg a pályaorientációt az unió több országában már a középiskolában fél-egy éves programként futtatják, addig Magyarországon ez a törekvés igencsak gyerekcipőben jár. A fiatalok a korábbi biztos siker helyett egyre inkább gyors siker elérésére törekednek.

Többen megemlítették a nyelvismeret fontosságát. Ma már kommunikációs szintű angoltudás nélkül szinte semmilyen szakmában nem lehet labdába rúgni. Ehhez képest idegennyelv-tudásban Magyarország változatlanul az uniós sor végén kullog.

Évek óta sokan beszélnek a nyelvtanulás megreformálásáról, az eredmények viszont rendkívül szerények. Lehet, hogy erre valamilyen igazán ütős új programra van szükség? Igaz, ezt most csak a KamaraOnline kérdezi.

Az viszont nem kérdés, hogy a készségfejlesztés és az alapképzés mellett egyre nagyobb szerepet kap majd a rész szakmai tudás elsajátítása, az élményközpontú, személyre szabott szakmai képzés.

KamaraOnline

Az Álláshely rovat támogatója: Delego Kft.

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja