A lőfegyverekről szóló irányelv módosításáról fogadott el jelentést szerdán az Európai Parlament belső piaci szakbizottsága.

A jelentés szerint az uniós szabályok azokra a lőfegyverekre is érvényesek lennének, amelyeket vaktöltényessé alakítottak át, ezeket ugyanis a terroristák visszaalakíthatják éles lőfegyverekké. 

A parlament plenáris ülésen várhatóan ősszel szavaz a jelentésről. Amint a tanács is elfogadta álláspontját, megkezdődnek a tárgyalások a részletekről.

Szigorúbb szabályok a vaktöltényes fegyverekre

A vaktöltényessé alakított fegyverekre jelenleg nem vonatkozik a lőfegyverek tartását szabályozó uniós irányelv, ezen változtat a mostani reform. Ezeket ugyanis vissza lehet alakítani éles lőfegyverekké, amit a terroristák könnyen kihasználhatnak.

Az Európai Parlament célja ezzel a jogszabállyal annak a joghézagnak a megszüntetése, amit a párizsi támadások során kihasználtak – mondta el Vicky Ford (konzervatív-reformer, brit) a bizottság elnöke, a jelentés előadója.

Múzeumok, sportlövészetek, vadászat

Az Európai Bizottság reformjavaslata a lőfegyverek széles körére kiterjedt, ezért komoly aggodalmat jelentett például a múzeumok, hagyományos vadászok, vagy sportlövészek számára. Az EP jelentése szigorú feltételek mellett felmentést adna ezeknek a jogszabály alól.

Az Európai Bizottság javaslata több, a vadászok és sportlövők által legálisan használt lőfegyvert is „A-kategóriássá” nyilvánított volna, megtiltva civil használatukat. A belső piaci bizottság javaslata értelmében azonban csak meghatározott jellemzővel bíró fegyverek kerülnének az „A-kategóriába”, mint például az olyan lőfegyverek, amelyek újratöltés nélkül 21-nél több töltényt képesek kilőni, vagy ha a tölténytár 20 tölténynél nagyobb kapacitású, valamint egyes összecsukható és teleszkopikus fegyverek.

„Külön ellenőrzés vonatkozik majd például a félautomata fegyverekre, amelyekkel egy bizonyos számú lövést lehet leadni, és azokat csak az használhatja, aki regisztrált céllövő, és részt vesz versenyeken egy klubban vagy szervezett verseny keretében. A céllövők tehát használhatják ezeket a fegyvereket, a hétköznapi emberek azonban nem” – magyarázta Vicky Ford.

Nemzeti ellenőrzési rendszerek, nyomonkövethetőség és információmegosztás

A képviselők által jóváhagyott szöveg alapján a tagállamokban ellenőrző rendszereket vezetnek be az engedélyek kiállítására és meghosszabbítására. Az online és távértékesítésre is új rendelkezések lépnek életben.

A lőfegyverengedélyek maximális öt éves időszaka nem fogja meggátolni az egyes tagállamokban érvényes folyamatos figyelemmel kísérési rendszert, jelenti ki a bizottság által elfogadott szöveg.

Minden, a lőfegyverek megtalálásához és azonosításához szükséges információt határozatlan időre rögzíteni és minden felhatalmazott hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni. Továbbá az EP-képviselők előírták a hatékonyabb információcserét is a tagállamok között.