A termőföldárak és a földbérleti díjak is lendületesen emelkedtek 2014-ben az előző évhez képest – derül ki a KSH kiadványából.
Országos termőföldárak
2014-ben a mezőgazdasági termőföldárak – a megelőző két év 12,8, majd 8,2 százalékos növekedése után – átlagosan 15 százalékkal voltak magasabbak az előző évhez képest. Ezen belül a legjelentősebb művelési ág, a szántó ára 16 százalékkal nőtt, így egy hektár szántóföld átlagára 2014-ben 884 600 forint volt. A föld árát számos tényező befolyásolja, ezért az ország egyes területein a föld ára az országos átlagtól jelentősen eltért. A legdrágább területek Hajdú-Bihar, Békés, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében találhatóak, ahol a szántó hektáronkénti ára jóval 1 millió forint felett volt.
2014-ben minden megyében emelkedtek az átlagárak az egy évvel korábbihoz képest, az árváltozás mértékében viszont jelentős eltérések voltak az egyes megyék között. Leginkább Nógrád megyében nőtt a szántóföld ára (45 százalékkal), amely még így sem éri el az országos átlag felét. Ezt követte Heves (33 százalék), Zala (30 százalék), majd Veszprém megye (29 százalék) árnövekedése. Kismértékben emelkedtek az árak Tolna (2,0 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplén (6,0 százalék) megyékben.
2014-ben az országban átlagosan 36 százalékkal kevesebb szántóföldet értékesítettek, mint az előző évben. A legtöbb földterület SzabolcsSzatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében cserélt gazdát, annak ellenére, hogy az értékesített terület nagysága ezekben a megyékben is csökkent. Az értékesítés volumene csak Veszprém, Heves, Vas és Komárom-Esztergom megyében növekedett, a legnagyobb forgalomélénkülés is ezekben a megyékben volt. A hanyatló térségek olyan területegységek, ahol az értékesítés átlag feletti volt 2014-ben, de a megelőző évhez képest már csökkent. Ezek közül Hajdú-Bihar és Pest megyében egyaránt 12, míg Győr-Moson-Sopron megyében 47 százalékkal esett vissza az értékesítés a 2013. évi forgalomhoz képest. 2014-ben élénkült az értékesítés volumene Komárom-Esztergom és Zala megyében: az előbbiben 37, az utóbbiban pedig 7 százalékkal növekedett az előző évi értékesítéshez képest. A pangó térségek olyan megyék, ahol a keletkezett forgalmi érték átlag alatti, és az előző évhez viszonyítva is csökkent. Ezek közül a legmérsékeltebb volt a forgalom Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megyében. 2014-ben a szántóhoz hasonlóan a többi művelési ág esetében is 10 százalék felett nőttek az árak az előző évhez képest. Az erdőterületek ára emelkedett a legkisebb mértékben (12 százalékkal), így 525 800 forintba került az erdő hektáronként. A gyep és a gyümölcsös területek ára 13, a szőlő területeké 15 százalékkal lett magasabb.
2014-ben az összes értékesített termőföld 73 százaléka szántó művelési ágba tartozott, ezt követte az erdő (12 százalék) és a gyep (11 százalék) értékesítése. A maradék 4,0 százalékot a szőlő és gyümölcsös területek értékesítése tette ki. Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlásában nagy különbségek voltak az ország egyes területei között 2014-ben. Minden megyében a szántók értékesítése volt a meghatározó: Bács-Kiskun megyében volt a legkisebb (34 százalék), míg Győr-Moson-Sopron megyében a legnagyobb arányú (86 százalék). Jelentősebb forgalmat a gyep- és erdőművelési ágakban Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében regisztrált a statisztikai hivatal. Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyében a szőlő művelési ág értékesítése meghaladta az összes 15 százalékát, a megyék jelentős részében ez az arány jóval 1 százalék alatti volt. A gyümölcsösnél is hasonló tendencia figyelhető meg; Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt legnagyobb a földforgalom, az összes értékesítés 7,0 százaléka.
Országos földbérleti díjak
2014-ben a szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző év 5,2 százalékos növekedése után – átlagosan további 5,2 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Így egy hektár szántó országos éves bérleti díja 2014-ben 42 700 forint volt. A 2013. évet alapul véve 2,6, illetve 16 százalékkal emelkedett a gyümölcsös és a szőlő művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja. Az előbbiért 47 700, az utóbbiért 71 900 forintot kellett fizetni hektáronként. 2013-hoz mérten átlagosan 3,4 százalékkal emelkedett a gyep bérleti díja, amely így 2014-ben 21 500 forint/hektár volt. Az erdő művelési ágba tartozó földterületek bérleti díja – az előző évi stagnálás után – 2014-ben 14 százalékkal növekedett, így 18 000 forint volt hektáronként. 2014-ben a szőlő és a gyep bérleti díja emelkedett a legnagyobb mértékben, 71, illetve 51 százalékkal 2010-hez viszonyítva. A szántó bérleti díja 48, a gyümölcsösé 38, az erdőé 30 százalékkal emelkedett ugyanezen időszakban.
A 2013. évi mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a használt szántóterületek 57 százalékát bérleményként művelik. Az átlagosnál magasabb, 66 százalék a bérelt szántóterületek aránya a dunántúli megyékben, míg az alföldi és észak-magyarországi megyékben ez az arány csak 51 százalék, ami az egyéni gazdaságok erősebb jelenlétével függ össze.
Továbbra is Dél-Dunántúlon volt a legdrágább a szántók bérlése, itt a díj átlagosan 51 800 forint volt hektáronként. Második helyen Dél-Alföld áll, ahol szintén az országos átlag feletti, 47 900 forint/hektár volt 2014-ben a szántó éves bérleti díja. Közép- és Észak-Magyarországon a bérleti díjak jelentősen elmaradtak az átlagtól, az előbbié 35 600, az utóbbié 31 100 forint/hektár volt.
2014-ben több mint 10 százalékkal emelkedett a szántó bérleti díja Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2013-hoz képest. Az átlagosnál szintén nagyobb volt a növekedés Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén (8,0–8,0 százalék), valamint Pest (9,0 százalék) megyében. Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében stagnált, illetve kismértékben csökkent a szántó bérleti díja 2013-hoz viszonyítva.
A gyep bérletéért Dél-Dunántúlon kellett a legtöbbet (28 900 forint/hektár) fizetni 2014-ben.
A megyék többségében egy hektár szántó bérleti díja az árának a 4–6 százalékát tette ki. Győr-Moson-Sopron, Pest, Vas és Veszprém megyében a szántóföld bérleti díja nem érte el az ár 4,0 százalékát, azaz a viszonylag magas szántóföld árak alacsonyabb bérleti díjjal párosultak. SzabolcsSzatmár-Bereg megyében ugyanakkor a bérleti díj a szántóterület árának 6,8 százalékát tette ki.
