Egy egyszeri tétel kiesése miatt némileg csökkent az Erste-csoport nyeresége az év első kilenc hónapjában. A hitelkihelyezés és a betétállomány azonban egészségesen nőtt, a nem teljesítő hitelek aránya pedig csökkent.
Az idei első kilenc hónapot nettó 987,6 millió euró nyereséggel zárta az Erste-csoport, amely ugyan elmarad a tavalyi azonos időszakban realizált 1179,2 millió eurótól, ám arra hatással volt a VISA Europe-ban lévő részesedés értékesítéséből származó egyszeri hatás. A hitelállomány stabilan, 5,6 százalékos bővült, a kockázati költségek hét bázispontos történelmi mélységbe süllyedtek, eszközminőség egészséges, amihez hozzájárult a nem teljesítő hitelek ügyfélhitelekhez viszonyított arányának további mérséklődése. Az NPL-ráta 4,8 százalékos aránya 2008 óta a legalacsonyabb érték – ismertette közleményében az Erste-csoport adatait Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója.
.jpg)
A betétállomány erőteljesen, 7,5 százalékkal bővült: a növekedés az alacsony kamatkörnyezet, és annak a megtakarítási hajlandóságra kifejtett negatív hatása ellenére töretlen, s ennek köszönhetően ügyfélbetétek összege már 148,4 milliárd eurót tett ki. Ez továbbra is az Erste-csoport kiváló likviditási helyzetének és finanszírozási pozíciójának meghatározó tényezője. A bankcsoport tőkeellátottsága erőteljes maradt, 2017. szeptemberének végén a Bázel3 szerinti CET1 tőkemegfelelési mutató 12,8 százalék volt.
Az eredmények összhangban állnak a 2017-re meghatározott célkitűzésekkel, és azt mutatják, hogy még a tartósan alacsony kamatkörnyezetben is stabil eredményeket tudunk elérni – értékelte az adatokat Andreas Treichl. Az Erste Group Bank AG vezérigazgatója szerint azonban közép és hosszú távon a stabilitás önmagában már nem lesz elég. A bankpiac lélegzetelállító fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Az ügyfelek elvárásai rendkívüli mértékben változtak, sokuknak ma már fontosabb kapcsolati csatornát jelent a mobiltelefon, mint a bankfiók. Az egyre bonyolultabbá váló szabályozói keretek miatt nem csak a tőkekövetelmények szigorodtak és az IT-beruházások iránti igény nőtt, de az adminisztrációs terhek is sokasodtak.
A bankvezető úgy látja: az Erste-csoport hosszú távon is fennmaradó sikerének biztosításában, a változó környezethez történő igazodásban a kulcsterületekre összpontosító digitális stratégia mellett mindenképpen támaszkodhat Kelet-Közép-Európában – a kontinens legdinamikusabban növekvő régiójában – meglévő erős piaci pozícióira. Az adatfeldolgozási és kezelési képességek javítása, valamint a George elnevezésű digitális platform bevezetése és folyamatos továbbfejlesztése érdekében végrehajtott beruházások, valamint az új digitális termékek folyamatos fejlesztése költségcsökkentést eredményez az elkövetkező években, egyszersmind hozzájárul, hogy az Erste-csoport teljes mértékben ki tudja használni profittermelési képességét.
A hitelállomány növekedése ellenére a nettó kamatbevétel az év első első kilenc hónapjában 3229,3 millió eurót tett ki főként az államkötvényeken realizált kamatbevétel csökkenése és a megszűnő pozíciók hatásának enyhülése miatt. Ez 1,2 százalékos visszaesést jelent az előző év hasonló időszakában realizált 3267,5 millió euróhoz viszonyítva. A nettó díj- és jutalékbevétel az előző évi 1319,8 millió euróról 3,2 százalékkal bővülve 1361,9 millió euróra nőtt. Az értékpapír-üzletágból és a vagyonkezelési tevékenységből származó bevétel jelentős mértékben emelkedett, a hitelezésből származó bevétel viszont csökkent. A nettó kereskedési eredmény komoly mértékű visszaesést szenvedett el: az előző évi 218,7 millió euróhoz képest 36,3 százalékkal csökkent, 139,3 millió euró lett.
Jóllehet a működési bevétel szinte változatlan maradt – 0,5 százalékkal mérséklődött az előző évi 4959,7 millió euróról 4936,9 millió euróra – az általános igazgatási költségek a várakozásoknak megfelelően 1,7 százalékkal emelkedtek, így 3013,6 millió eurót tettek ki az előző évi 2963,0 millió euró után. Ez az egyéb igazgatási költségek 1,7 százalékos növekedésének, az értékcsökkenés és amortizáció soron jelentkező 3,9 százalékos emelkedésnek, valamint a személyzeti költségek 1,3 százalékos (1724,7 millió euróról 1747,2 millió euróra történő ) bővülésének tulajdonítható. Utóbbi 74,7 millió euró mértékben már tartalmazza az egész évre előrevetített betétbiztosítási hozzájárulás szinte teljes egészét (szemben az előző év hasonló időszakában jelentkező 83,4 millió euróval). Ennek megfelelően a működési eredmény 3,7 százalékkal 1923,4 millió euróra mérséklődött az előző évi 1996,6 millió euróról. A költség/bevétel ráta elhanyagolható mértékben nőtt, 59,7 százalékról 61,0 százalékra.
A nem piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök értékvesztéséből (kockázati költségek) származó nettó veszteség alacsony szinten maradva 71,5 millió eurót, vagyis a az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 7 bázispontot tett ki (szemben az előző évi 63,2 millió euróval, illetve 6 bázisponttal). Az előző évhez hasonlóan most is pozitív hatást generál a már leírt hitelekből származó jövedelem, főként Magyarországon. A nem teljesítő hitelek aránya ismét javult, ezúttal 4,3 százalékra az előző évi 4,9 százalékról. Az NPL-fedezeti arány stabil maradt, az előző évi 69,1 százalék után 69,5 százalékon állt a vizsgált időszak végén.
Az egyéb működési eredmény -296,6 millió euró lett, szemben az előző évi -252,4 millió euróval. Ebben már szerepel az a 65,6 millió eurós kiadás is, amelyet a bankcsoport a különféle bankkonszolidációs alapokba történő éves hozzájárulás keretében fizet be az előző évi 64,6 millió euró után. Szintén ebben a tételben szerepelnek a banki és egyéb pénzügyi tranzakciókat terhelő adók 82,1 millió euró értékben (az előző évi 151,7 millió euró után), valamint negatív referenciakamat alkalmazására vonatkozó legfelsőbb bírósági ítélet nyomán az ügyfélhiteleken képződő veszteség ellensúlyozására képzett 45,0 millió euró céltartalék is.
A kisebbségi részesedések utáni nyereség 245,6 millió euróról 11,0 százalékkal 272,6 millió euróra bővült a takarékbankok nagyobb nyereséghozzájárulása folytán. Az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható nettó eredmény 987,6 millió euróra mérséklődött, ami 16,2 százalékkal alacsonyabb értéket jelent az előző évi 1179,2 millió euróhoz képest. A visszaesés fő oka, hogy az előző évben jelentős, adózás előtt 138,7 millió euró nyereség származott a VISA Europe-ban meglévő részesedés értékesítéséből.
A bankcsoport teljes tőkéje – a pótlólagos elsődleges alaptőke-eszközök (AT1) nélkül számítva – az előző évi 16,1 milliárd euróról 17,0 milliárd euróra nőtt. A szabályozói levonásokat és a CRR szerinti kiigazítást követően az elsődleges saját tőke (CET1, Bázel 3 szerint, átmeneti időszak) 14,2 milliárd euróra javult a bázisidőszaki 13,6 milliárd euróról. Az összes szavatoló tőke (Bázel 3 szerint, átmeneti időszak) 19,9 milliárd euróra nőtt 18,8 milliárd euróról.
A fenti számokban szerepelnek a féléves nyereségadatok, ám a harmadik negyedéviek nem. A harmadik negyedévben nettó visszaírás történt, ezért kockázati költségek nem kerültek levonásra. Az összes kockázati kitettség, azaz a kockázattal súlyozott eszközök volumene – ideértve a hitelezési, a piaci és a működési kockázatokat, Bázel 3 szerint, átmeneti időszakra számolva – a tavalyi 101,8 milliárd euróról 110,8 milliárd euróra nőtt. Az elsődleges Tier-1 tőkemegfelelési mutató (CET1, Bázel 3 szerint, átmeneti időszak) 12,8 százalékon állt a bázisidőszaki 13,4 százalék után, a teljes tőkemegfelelési mutató (Bázel 3, átmeneti időszak) pedig 18,5 százalékról 18,0 százalékra módosult.
A bankcsoport mérlegfőösszege 2017. szeptember végére 221,7 milliárd euróra nőtt, ami 6,5 százalékos bővülésnek felel meg az előző évi 208,2 milliárd euróhoz képest. Eszközoldalon a készpénzeszközök 22,1 milliárd euróra nőttek (18,4 milliárd euróról), emellett a hitelintézeteknek nyújtott hitelek és más kintlévőségek (nettó) állománya 10,4 milliárd euróra ugrott a bázisidőszaki 3,5 milliárd euróról. Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és kintlévőségek nettó állománya 5,6 százalékos emelkedést követően 138,0 milliárd euróra bővült a bázisidőszaki 130,7 milliárd euróról. Forrásoldalon a pénzintézetektől származó betétek 14,6 milliárd euróról 19,2 milliárd euróra bővültek, és az ügyfélbetétek állománya is tovább nőtt – főként Csehországban és Ausztriában – mégpedig 7,5 százalékkal 148,4 milliárd euróra (138,0 milliárd euróról). A hitel/betét ráta 93,0 százalékon állt (az előző évi 94,7 százalék után).
Az Erste-csoport árakozása szerint a működési környezet elősegíti a hitelállomány bővülését. Előrejelzésük szerint 2018-ben a reálgazdasági növekedés 2 és 4 százalék között várható az Erste kelet-közép-európai alappiacain – így Ausztriában is. A reálgazdaság bővülését elsősorban a stabil belföldi kereslet táplálja, ugyanis Kelet-Közép-Európában a gazdasági aktivitást a reálbérek növekedése és a munkanélküliség csökkenése is támogatja. A várakozások szerint a régió államaiban fennmarad a költségvetési fegyelem.
Az Erste-csoport megerősíti azt a várakozását, hogy 2017-ben 10 százalékot meghaladó ROTE-arányt (tényleges saját tőkére vetített megtérülési rátát) ér el, valamint azt a célkitűzését is aláhúzza, hogy szintén 10 százalékot meghaladó ROTE-arányt ér el 2018-ban (a 2018. évi átlagos tényleges saját tőkére vetítve). A 2018. évi feltételezéseket alátámasztja a bevételek szinten maradása, vagy enyhe növekedése (a hitelállomány nettó 5 százalékot meghaladó arányú bővülését, valamint kamatemelést feltételezve Csehországban és Romániában), valamint a devizahatással korrigált költségek szinten maradása (egy százalékos növekedés valószínűsíthető itt) annak nyomán, hogy a projektekhez kapcsolód költségek csökkennek és a kockázati költséget növekednek, habár ez utóbbiak még így is historikusan alacsony szinten maradnak.
