Február 16-án az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselői arról egyeztetnek, hogyan lehet fejleszteni az uniós országok gazdaságpolitikájának összehangolásán, valamint növelni a demokratikus elszámoltathatóságot a folyamat során.
Az európai parlamenti hét elnevezésű konferencián február 16-án felszólal Martin Schulz, a Parlament elnöke, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, a Európai Bizottság elnöke is.
A konferencia február 17-én parlamentközi megbeszélésekkel folytatódik. A fő témák a stabilitás, a gazdaságpolitikák összehangolása és a gazdasági kormányzás az EU-ban.
Európai szemeszter
Az „európai szemeszter” az az időszak minden év első félévében, melynek során a tagállami kormányok – egymással egy időben – jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz az alábbi területeken elért előrehaladásukról:
- a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében a stabilitási/konvergenciaprogram
- az Európa 2020 keretén belül elfogadott nemzeti reformprogramok.
Ez alatt az idő alatt – és a tagállami költségvetések véglegesítése előtt – a bizottság szakpolitikai iránymutatásokat adhat és ajánlásokat tehet a kormányoknak. Ezek segítségével a tagállamok könnyebben tudják koordinálni gazdaságpolitikájukat: hasznát látják a közös uniós gazdasági menetrendnek, de szakpolitikáit az ország helyzetéhez igazítják.
Az európai szemeszter révén az EU már korán tanulságokat tud majd levonni a tagállami fejleményekből, amelyeket a koordináció későbbi szakaszaiban kamatoztathatnak. Az európai szemeszter az éves növekedési jelentés közzétételével indul.
Az európai szemeszter során a tagállamok összehangolják gazdaságpolitikájukat az uniós szinten elfogadott célokkal. A folyamat azzal kezdődik, hogy az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza éves növekedési jelentését. Ennek alapján fogalmazzák meg a tagállamok a következő időszakra vonatkozó gazdasági céljaikat. A jelentős növekedés több állami bevételt vetít előre, a lassú pedig kevesebb bevételt jelent.
A bizottság jelentése konkrét javaslatokat is tartalmaz a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagországok számára. Miután ezeket az ajánlásokat elfogadták EU-s szinten, a tagállamoknak is bele kell foglalniuk nemzeti költségvetésükbe. A javaslatok így érinthetik akár az adózást, a munkaerőpiacot, munkanélküli segély, vagy a nyugdíj összegét is.
A bizottság adatai szerint a 2014-es évre vonatkozó 157 ajánlása közül mindössze tízet alkalmaztak teljes mértékben, vagy részben a tagállamok, ezért felszólította a javaslatok alkalmazására az érintett országokat.
Az Európai Parlament tanácsadóként vesz részt a folyamatban. Az EP költségvetési szakbizottsága február 18-án szavaz a bizottság idei növekedési jelentéséhez fűzött álláspontjáról.
