Az EU-szerte forgalmazott, azonos márkát és címkét viselő termékeknek nem lehet országonként eltérő a minősége, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti – áll az Európai Parlament csütörtökön elfogadott javaslatában.
Számos teszt és felmérés mutatta ki, hogy elsősorban Közép- és Kelet-Európában az ugyanazon márkanév alatt és csomagolásban árult, látszólag a máshol árulttal egyforma termékek összetétele valójában eltérő, és jellemzően a vásárló kárára.
A különbségek nem csak élelmiszerek, például halrudak, porlevesek, kávé vagy üdítőitalok esetében mutathatók ki, hanem gyakran felmerülnek nem-élelmiszer termékeknél, így többek között mosószereknél, kozmetikumoknál, higiéniai termékeknél és bébitermékeknél is. Magyarországon a Nébih 2017-es felmérése 71 féle eltérést talált 96 Magyarországon, Olaszországban és Ausztriában egyaránt forgalmazott termék esetében.
Az Európai Parlament csütörtökön javaslatokat fogalmazott meg az unió és a tagállamok számára az eltérő minőségű termékek problémájának megoldására.
Határon átnyúló együttműködés, összehasonlító vizsgálatok, és jobb végrehajtás
A képviselők többek között az alábbiakat javasolják:
- az esetleg nem megfelelő termékekkel és nem tisztességes gyakorlattal kapcsolatban gyors határokon átnyúló együttműködést és adatcserét a nemzeti fogyasztóvédelmi és élelmiszer-felügyeleti hatóságok, a fogyasztói szervezetek és a Bizottság között;
- megbízható és összevethető bizonyítékok összegyűjtése, és a probléma súlyosságának megítélése érdekében közös vizsgálati módszertant; valamint
- 2018 vége előtt az eredmények nyilvánosságra hozatalát egy nyilvánosan elérhető adatbázisban.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv frissítése
Ugyan az állásfoglalás üdvözli a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet módosító, Új megállapodás a fogyasztókért című bizottsági javaslatot, a képviselők szerint a javaslatot egyértelműsíteni kell. „(…) a jogalkotási folyamat eredményeképpen rendelkezésre kell állnia egy egyértelmű meghatározásnak arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető eltérő minőségnek” – fogalmaztak. A képviselők szerint ugyanakkor a leghatékonyabb megoldás az lenne, ha az eltérő minőség a tiltott kereskedelmi gyakorlatok között szerepelne.
Uniós logó
„(N)em szabad a fogyasztói preferenciákat ürügyként felhasználva csökkenteni a minőséget és/vagy eltérő minőségi színvonalú termékeket kínálni a különböző piacokon” – áll az állásfoglalásban, leszögezve, hogy a vállalatok eltérő összetevőjű és jellemzőkkel rendelkező termékeket unió-szerte csak „legitim tényezők alapján” és az uniós jogszabályok tiszteletben tartásával hozhatnak forgalomba.
A képviselők felvetik, hogy a gyártók és forgalmazók logóval jelezzék, ha egy termék minősége az egész Unió területén egyforma.
A jelentéstevő szerint
„Különböző tagállamokból érkeznek fogyasztói panaszok arról, hogy nem ugyanolyan bizonyos termékek minősége. Az eltérő minőségű termékek aláássák az európaiak bizalmát az Unió belső piacának működésében, ezért uniós megoldásra van szükség. Ha egy termék, legyen az jól ismert étel, ital, kozmetikum vagy mosópor, ugyanúgy néz ki, de minőségében eltér a máshol vásároltnál, az tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot jelez. Az unióban nem lehetnek másodosztályú termékek és vásárlók” – jelentette ki az állásfoglalást jegyző Olga Sehnalová cseh szocialista képviselő.
A következő lépések
Az állásfoglalásban szereplő javaslatokat az Európai Parlament 464 szavazattal, 69 ellenszavazat és 17 tartózkodás mellett fogadta el.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet módosító új jogszabályjavaslatról (jelentéstevő: Daniel Dalton, ECR, Egyesült Királyság) várhatóan novemberben szavaz a Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága.
