Az amerikai vezetés megelégelte a techóriások sorozatos adatkezelési botrányait, Richard Blumenthal demokrata szenátor arról beszélt, hogy az USA-ban is szükség lenne egy szigorúbb adatvédelmi törvény bevezetése.
A felvetés támogatói egyetértenek abban, hogy a techcégeknek több és világosabb információt kell szolgáltatniuk arról, hogyan tárolják és használják fel a felhasználók adatait, a visszafogottabb kritikusok ugyanakkor csak arra köteleznék ezeket a vállalatokat, hogy hozzák nyilvánosságra a pontos monetáris értékét az általuk birtokolt adathalmaznak.
Az amerikaiak az új szabályok alapvetéseit részben az Európai Unióban tavaly tavasszal bevezetett GDPR-törvényből emelnék át, a másik iránymutató dokumentum pedig Kalifornia állam adatvédelmi törvénye lenne, amit tavaly fogadtak el és 2020-ban lép életbe.
Fontos kérdés az új adatvédelmi törvény tervezésekor, hogy rögzítsék-e, a felhasználók pontosan milyen jogokat gyakorolhatnak adataik felett. Létezik olyan javaslat, amely szerint egy bizonyos, cégeknek fizethető díj ellenében nagyobb védelmet és bizalmasabb kezelési gyakorlatot lehetne vásárolni, ám az iparág egyes szereplői már alkalmazzák ezt a gyakorlatot, ami miatt sok kritika is éri őket, így a pénzért vásárolható adatvédelem nem valószínű, hogy törvényi szintre emelkedik. Egy másik álláspont szerint egyenesen meg kellene tiltani a cégeknek, hogy a felhasználók adataival sáfárkodjanak, kivéve persze, ha a felhasználó maga ad rá engedélyt.
Ahogy azt már említettük, az új amerkai adatvédelmi szabályozásnak az alapját az EU GDPR-szabályzata adná, de az európai szabályozásnak vannak olyan elemei, amelyek alkotmányos módon nem importálhatók az amerikai törvényekbe. Ilyen például az elfeledtetéshez való jog, amely az USA első alkotmánykiegészítésében foglaltakkal ütközne, ennek értelmében az amerikai felhasználók biztosan nem kérvényezhetik majd, hogy a keresőoldalak bizonyos információkat ne jelenítsenek meg róluk.
A másik említett irányvonalat meghatározó dokumentum, a kaliforniai adatvédelmi törvény lehetővé teszi adatlopás esetén, hogy a felhasználók pert indítsanak az adatokat eltulajdonító cég ellen, amennyiben bizonyítani tudják, hogy illetéktelenek is hozzáférhettek az adataikhoz – ezt most kiterjesztenék a komplett Egyesült Államokra. Az ipari szereplők persze abban bíznak, hogy a formálódó szövetségi adatvédelm törvény enyhébb lesz, mint – az általuk túlzottan is szigorúnak vélt – kaliforniai szabályzat, ezzel szemben a felhasználók éppen az ellenkezőjében reménykednek. A lobbisták szeretnék, ha a központi törvény olyan egységes, közös alapot teremtene, amelyet később, állami szinten tovább lehetne szigorítani.
