Az Európai Unió és a tagállamok szerdán írták alá az európai fejlesztéspolitika jövőjét felvázoló stratégiai tervet.

Az „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról” új kollektív jövőképet és cselekvési tervet határoz meg a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

A közös nyilatkozat formáját öltő, együttesen kialakított stratégiát az európai fejlesztési napok keretében Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, a Tanács és a tagállamok nevében Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Federica Mogherini főképviselő/alelnök írta alá.

A fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzus az európai fejlesztési együttműködés átfogó közös keretét képezi. Teljes egészében alkalmazandó az Európai Unió valamennyi intézményére és valamennyi tagállamára, akik elkötelezték magukat a még szorosabb együttműködés mellett.

Az új konszenzus egyértelműen megerősíti, hogy a szegénység felszámolása marad továbbra is az európai fejlesztéspolitika első számú célkitűzése. Az Európai Unió a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióinak integrálásával egy újabb lépést tesz előre, ezzel egyidejűleg hozzáigazítja az európai fejlesztést a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendhez.

Európa vezetői az alábbi három kérdés mellett kötelezték el magukat:

  1. Elismerik a fellépés különböző elemei közötti szoros kapcsolatokat. Idetartozik a fejlesztés és a béke és biztonság, a humanitárius segítségnyújtás, a migráció, a környezet és az éghajlat, valamint olyan átfogó elemek, mint például: ifjúság; nemek közötti egyenlőség; mobilitás és migráció; fenntartható energia és éghajlatváltozás; befektetés és kereskedelem; jó kormányzás, demokrácia, jogállamiság és emberi jogok; innovatív szerepvállalás a fejlettebb gazdaságú fejlődő országokban; valamint a hazai erőforrások mozgósítása és felhasználása.
  2. Az új konszenzus továbbá átfogó megközelítést alkalmaz a végrehajtási eszközökkel kapcsolatban, a hagyományos fejlesztési támogatások és egyéb erőforrások együttes alkalmazásával, továbbá erőteljes szakpolitikákat és a szakpolitikák szigorúbb koherenciájának megközelítését érvényesíti, emlékeztetve arra, hogy az EU fejlesztési együttműködését mindig Európa partnerországainak saját erőfeszítéseivel összefüggésben kell szemlélni. A konszenzus alapján az EU és a tagállamok a fejlesztésfinanszírozás innovatívabb formáit alkalmazhatják, építhetnek a magánberuházások tőkeáttételi hatásaira, valamint további hazai erőforrásokat mozgósíthatnak a fejlesztés érdekében.
  3. Az EU és a tagállamok az igényekhez jobban igazodó partnerségeket fognak kialakítani az érintettek szélesebb körével, többek közt a civil társadalommal is, valamint a partnerországokkal, a fejlesztés valamennyi szakaszában. Tovább javítják a helyszínen történő végrehajtást a jobb együttműködés révén, valamint egymás komparatív előnyeit figyelembe véve.