2016. március 4. péntek, 18:04
Európai Bizottság, schengeni rendszer
Az Európai Bizottság ütemtervet javasol a schengeni rendszer teljes körű működésének helyreállítására.

Az Európai Bizottság részletes ütemtervet mutatott be, amely meghatározza az uniós külső és belső határok igazgatásának helyreállításához szükséges konkrét lépéseket. A belső határok nélküli schengeni térség létrehozása lényeges előnyöket hozott az európai polgárok és vállalkozások számára egyaránt, azonban a menekültügyi válság az utóbbi hónapokban igencsak próbára tette a rendszert. Az Európai Tanács február 18–19-i ülésén egyértelmű mandátumot adott a schengeni térség rendes működésének összehangolt helyreállítására, miközben teljes mértékű támogatásáról biztosította a nehéz helyzetben lévő tagállamokat.

Frans Timmermans első alelnök így nyilatkozott: „Schengen a legnépszerűbb európai integrációs vívmányok egyike, és elvesztése óriási költségekkel járna. Célunk az összes belső határellenőrzés mihamarabbi, legkésőbb 2016 novemberéig történő megszüntetése. Mindemellett változatlanul együtt kell működnünk Törökországgal, hogy teljes mértékben végrehajtsuk a közös cselekvési tervet, és jelentősen csökkentsük az irreguláris migránsok beáramlását.”

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket mondta: „Ebben az ütemtervben felvázoljuk a következő, közösen végrehajtandó lépéseket a schengeni térség rendes működésének mihamarabbi helyreállítása érdekében, ami számos nagy horderejű intézkedést követel meg. Először is, minden egyes tagállamnak érvényesítenie kell a szabályokat – véget kell vetnünk a továbbáramoltatásnak. A tagállamoknak a menedékkérők számára biztosítaniuk kell a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést, ám a területükön csupán áthaladni szándékozó személyektől meg kell tagadniuk a beutazást. Másodszor, orvosolnunk kell a külső határainkon feltárt súlyos hiányosságokat, hiszen a határellenőrzés nélküli belső térség valóban csak akkor tartható fenn, ha külső határainkon erős a védelem.”

A schengeni rendszertől való eltávolodás költségei

Az ideiglenesen visszaállított határellenőrzés nem csupán a személyek szabad mozgását akadályozza, hanem jelentős gazdasági költségekkel is jár. A bizottság becslése szerint a schengeni térségen belüli határellenőrzés teljes körű visszaállítása nyomán évente 5–18 milliárd euró azonnali közvetlen költség keletkezne (ez a GDP 0,05–0,13 százalékának felel meg). A felmerülő költségek bizonyos szereplőkre és régiókra összpontosulnának, de szükségszerűen kihatnának az uniós gazdaság egészére. Például:

  • egyes tagállamok – így Lengyelország, Hollandia és Németország – 500 millió eurót meghaladó többletköltséggel szembesülnének a kereskedelmi forgalomban lévő áruk közúti szállítása terén;
  • Spanyolországban és a Cseh Köztársaságban több mint 200 millió euró többletköltség hárulna a vállalkozásokra;
  • az 1,7 millió határ menti ingázó vagy az őket foglalkoztató cégek számára 2,5–4,5 milliárd eurós kárt okozna a határellenőrzés miatti időveszteség;
  • a vendégéjszakák száma legalább 13 millióval visszaesne, ami összesen 1,2 milliárd eurós bevételkiesést jelentene az idegenforgalomban;
  • a kormányoknak legalább 1,1 milliárd euró adminisztratív többletköltséggel kellene számolniuk a határellenőrök személyi állományának szükségszerű bővítéséből adódóan.

A külső határok védelmének biztosítása

Az EU külső határainak védelme és a hatékony határellenőrzés biztosítása a szabad mozgás térségének előfeltétele. Ezt közös felelősségként kell kezelni. A bizottság decemberben ambiciózus javaslatot terjesztett elő az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásáról. Kulcsfontosságú, hogy az Európai Parlament és a Tanács legkésőbb júniusig elfogadja a javaslatot, hogy az új szervezet a nyár során megkezdhesse működését. A bizottság felkérte a tagállamokat és a Frontexet, hogy haladéktalanul kezdjék meg az új rendszer életbelépéséhez szükséges előkészületeket, és mindenekelőtt mérjék fel az emberi és technikai erőforrások terén fennálló szükségleteket. A bizottság egyúttal arra is felszólítja a tagállamokat, hogy az átmeneti időszakban fokozzák a Frontex jelenlegi műveleteihez biztosított támogatást.

Azonnali támogatás Görögország számára

A migránsok rendkívüli beáramlása bármelyik tagállam esetében nagy nyomást gyakorolna a külső határellenőrzésre. A görögországi külső határ óriási nyomásnak van kitéve, és a határigazgatás jelenlegi hiányosságai azonnali kezelésre szorulnak. A következő hónapok folyamán egy sor világosan meghatározott intézkedést kell végrehajtani:

  • a Görögországba kiküldött bizottsági szakértőknek változatlanul együtt kell működniük a görög hatóságokkal, és össze kell hangolniuk a többi érintett szereplő tevékenységét;
  • valamennyi belépő személyt teljes körűen azonosítani és regisztrálni kell, többek között az adatbázisok felhasználásával végzett szisztematikus biztonsági ellenőrzések révén;
  • Görögországnak cselekvési tervet kell kidolgoznia a schengeni értékelés keretében megfogalmazott ajánlásokból kiindulva, továbbá fel kell mérnie szükségleteit, így lehetővé téve a többi tagállam, az uniós ügynökségek és a bizottság számára a kellő időben történő segítségnyújtást;
  • a Frontexnek szükség esetén azonnal elő kell készítenie a további európai határőrcsapatok bevetését, illetve újabb hozzájárulási felhívást kell közzétennie március 22-ig;
  • a többi tagállamnak eleget kell tennie kötelességeinek, és a felhívástól számított legfeljebb 10 napon belül rendelkezésre kell bocsátania a szükséges emberi erőforrásokat és technikai berendezéseket.

Az EU–Törökország közös cselekvési terv és a Törökországgal közös önkéntes humanitárius befogadási rendszer végrehajtása ugyancsak folytatódik, hogy mihamarabb csökkenjen a Görögországba érkezők száma. A szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmus hatékonyabb végrehajtása, valamint a Törökországba és a származási országokba visszatérők létszámának emelkedése várhatóan szintén enyhíti majd a Görögországra nehezedő nyomást.

Mindeközben folytatódik a migránsok görögországi beáramlása, a nyugat-balkáni útvonal mentén pedig szigorodik a határellenőrzés, aminek következtében egyre nagyobb tömegek torlódnak fel Görögországban. Ez halaszthatatlanná és nélkülözhetetlenné teszi, hogy a tagállamok felgyorsítsák az áthelyezési határozatok végrehajtását. A bizottság támogatni fogja az erre irányuló erőfeszítéseket, és havi szinten beszámol majd a helyzet alakulásáról. A bizottság a hét elején nyilvánosságra hozta az EU-n belüli gyorsabb válságreagálást lehetővé tevő új sürgősségi segélynyújtási eszközre vonatkozó javaslatait.

A szabályok alkalmazása és a továbbáramoltatás politikájának leállítása

Február 18–19-i ülésének következtetéseiben az Európai Tanács egyértelműen leszögezte, hogy a továbbáramoltatás gyakorlata jogilag és politikailag egyaránt elfogadhatatlan. A tagállamoknak a határukon benyújtott valamennyi kérelem esetében biztosítaniuk kell a kérelmező számára a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést. Az egyes kérelmek kezeléséért felelős tagállamról az uniós joggal, és főként a jelenlegi dublini rendszerrel összhangban kell dönteni. Ez azt jelenti, hogy valós lehetőségként kell tekinteni a menedékkérőknek az Unióba való első belépésük szerinti országba való visszaküldésére. A bizottság ezért még az Európai Tanács júniusi ülését megelőzően elő kívánja terjeszteni a Görögországba irányuló, dublini rendszer keretében történő átadás helyreállításának lehetőségére vonatkozó értékelését.

Ugyanakkor a tagállamoknak határaikon meg kell tagadniuk azon harmadik országbeli állampolgárok belépését, akik nem tesznek eleget a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben meghatározott beutazási feltételeknek, illetve akik nem éltek a menedékkérelem benyújtásának lehetőségével. Szem előtt kell tartani, hogy az uniós jog értelmében a menedékkérők nem dönthetnek arról, melyik ország biztosítson számukra védelmet. A belépés megtagadását a schengeni külső határon és az ideiglenesen belső határellenőrzést végző tagállamok határain is alkalmazni kell. Ezen intézkedések hatékony végrehajtása hozzá fog járulni a schengeni és a dublini rendszer, továbbá a szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmus megszilárdításához.

A belső határok ellenőrzése: mozaik helyett összehangolt megközelítés

A belső határokon történő határellenőrzés ideiglenes bevezetésére változatlanul csak kivételes esetekben, és a rendes helyzet mihamarabbi helyreállítására vonatkozó célkitűzéssel arányosan kerülhet sor. 2015 szeptembere óta nyolc ország állította vissza a határellenőrzést belső határain a menekültügyi válsággal kapcsolatos megfontolásból. Ez mindeddig a Schengeni határ-ellenőrzési kódex (23., 24. és 25. cikk) által meghatározott kereten belüli egyoldalú intézkedések formájában történt.

Ha a jelenlegi migrációs nyomás és a külső határellenőrzés súlyos hiányosságai május 12-ét követően is fennállnak, a bizottság a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 26. cikkének (2) bekezdése alapján javasolni fogja az Európai Tanácsnak a strukturális hiányosságok orvoslásáig a belső határellenőrzésekre vonatkozóan összehangolt uniós megközelítést érvényesítését. A bizottság felkészül erre a forgatókönyvre, és adott esetben késedelem nélkül javaslatot tesz a határellenőrzésre – kizárólag azon határszakaszok tekintetében, ahol az szükséges és arányos intézkedésnek bizonyul.

Az elérendő cél az lenne, hogy decemberre valamennyi belső határellenőrzés megszűnjön, és így a schengeni rendszer működése 2016 végére visszazökkenjen a rendes kerékvágásba – olvasható az Európai Bizottság közleményében.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja