Az Európai Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy támogassák a tisztességtelen kereskedelem elleni európai védelem megerősítésére irányuló javaslatokat.
Jóllehet az Európai Bizottság teljes mértékben kihasználta rendelkezésre álló piacvédelmi eszköztárát, mindez elégtelennek bizonyult azon hatalmas kapacitásfeleslegek kezeléséhez, amelyek dömpingelt exportot eredményeztek az uniós piacon.
Az EU a világ legnagyobb kereskedelmi tömbje, és az is akar maradni– olvasható a bizottság közleményében. A kereskedelemnek azonban tisztességes feltételeken kell alapulnia. Az EU a világ importjának 15 százalékát veszi fel (ezzel második az Egyesült Államok mögött), ugyanakkor az uniós piacvédelmi intézkedések a világszintű ilyen intézkedéseknek csupán 7,8 százalékát teszik ki, és az import alig 0,21 százalékát érintik. Ha végrehajtási intézkedésre kell sort keríteni a saját területen lévő munkahelyek védelme érdekében, egyik kereskedelmi tömb sem gyakorol hasonló szintű önmérsékletet, melynek oka a hatályos jogszabályokban előírt korlátozásokban keresendő.
A piacvédelmi eszközök szükséges korszerűsítése a 2013-ban benyújtott javaslat gyors elfogadásával megvalósítható lenne.
Jean-Claude Juncker elnök a következőket mondta: „A kereskedelem alapvetően fontos gazdasági növekedésünk és munkahelyteremtésünk szempontjából, de nem lehetünk naivak. Jelenlegi szabályaink nem elegendőek a tisztességtelen külföldi verseny leküzdéséhez. Bizonyos uniós iparágak több ezer munkahelyet veszítettek. Nem maradhatunk tétlenek. Az EU piacvédelmi szabályai sürgősen frissítésre szorulnak. A bizottság megtette a maga részét, és teljes mértékben bevetette a piacvédelmi eszközöket. Azonban már mindent megtettünk, ami a jelenleg hatályos jogszabályok keretében lehetséges. Olyan intézkedésekre tettünk javaslatot, amelyek lényegesen javítanák mozgásterünket. Itt az ideje, hogy a tagállamok meghozzák a szükséges döntéseket és olyan eszközökkel vértezzék fel a bizottságot, amelyekkel kezelhető a nemzetközi kereskedelmi környezet jelenlegi realitása.”
Jyrki Katainen alelnök a következőket tette hozzá: „A kereskedelempolitika az EU egyik leghatásosabb eszköze a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások ösztönzéséhez. 30 millió munkahely közvetlen kapcsolatban áll az exportunkkal. Az elmúlt 15 évben ez a szám kétharmadával nőtt. Jelentős eredményeket tudunk felmutatni a közelmúltban kötött kereskedelmi megállapodásainkkal: A koreai megállapodás öt év alatt 55 százalékos növekedést eredményezett az uniós exportban, melynek értéke 15 milliárd euróval nőtt. Ez több mint 200 000 uniós munkahelyet eredményezett. Jólétünk a kereskedelemtől függ. A szabadkereskedelemnek tisztességesnek kell lennie, és csak a tisztességes kereskedelem lehet szabad.”
Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos így nyilatkozott: „A kereskedelem kulcskérdés az európai növekedés és az európai munkahelyek szempontjából. Ambiciózus menetrendet alakítottunk ki piacaink megnyitása, az üzleti lehetőségek megteremtése, valamint a polgárok és vállalkozások előnyökhöz juttatása érdekében. A kereskedelemhez a nyilvánosság bizalmára is szükség van. Ez a bizottság ezért dolgozik fáradhatatlanul az inkluzív, átlátható, tisztességes és értékeken alapuló kereskedelem kialakításán.”
„Szilárd uniós kereskedelmi politika a munkahelyteremtés és a növekedés érdekében” című közleményében a bizottság azt is felvázolta, hogy a bizottság szándékai szerint benyújtásra kerülő, új dömpingellenes módszertanról szóló javaslat hogyan lenne alkalmazható olyan helyzetekben, amelyekben nem érvényesülnek a piaci viszonyok, miközben fel lehetne készülni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jogi keretében tervezett változásokra.
E változások elfogadása – a WTO-szabályok betartása mellett – lehetővé tenné az EU számára, hogy bizonyos esetekben magasabb dömpingellenes vámot vessen ki, például ha jelentős termelési túlkapacitás alakul ki az exportáló országokban. A tervezett új dömpingellenes módszertan pedig lehetővé tenné azon piaci torzulások kezelését az EU-ban, amelyek a dömping valódi mértékét elrejtő harmadik országbeli állami beavatkozásokhoz kapcsolódnak.
A piacvédelmi eszközök korszerűsítése
A hatályos uniós jogszabály felső határt állapít meg a dömpingellenes vámok tekintetében, ami gátolja a bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kezelje azon iparágak – például az acélágazat – előtt álló kihívásokat, amelyeket rendkívül hátrányosan érint a dömpingelt termékek importvolumenében bekövetkezett hatalmas növekedés.
Ez az úgynevezett „alacsonyabb vám szabálya” szisztematikus alkalmazásának tudható be. Dömpingellenes intézkedések kivetéséhez igazolni kell a harmadik országból származó dömpinget és az uniós gazdasági ágazatban bekövetkező kárt, valamint a közöttük fennálló okozati összefüggést. Ezután a dömpingellenes vámot a dömpingkülönbözet szintjén vagy a kár megszüntetéséhez szükséges szinten vetik ki, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb (az „alacsonyabb vám”). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Kínából származó összehasonlítható dömpingelt termékekre, például bizonyos hidegen síkhengerelt acéltermékekre kivetett átlagos dömpingellenes vám az EU-ban 21,1 százalék volt, az USA-ban – ahol nem alkalmazzák az „alacsonyabb vám szabályát” – viszont 265,8 százalék.
A jelenlegi körülmények között a hatályos eszközök már nem felelnek meg a célnak. A bizottság által 2013-ban benyújtott javaslat szerint a piacvédelmi eszközöket nagyobb átláthatóság, gyorsabb eljárások, hatékonyabb érvényesítés jellemezné. A javaslat bizonyos jól meghatározott körülmények fennállása esetén változtatna az alacsonyabb vám szabályának alkalmazásán. Annak ellenére, hogy a bizottság bemutatta e szabály alkalmazásának lehetséges elmaradását (a masszív kapacitásfelesleg és/vagy nyersanyagár-torzulások eseteihez igazítva, például az energiaárak esetében), a Tanácsnak mindezidáig nem sikerült megállapodásra jutnia.
2016. márciusi közleményében a bizottság további elképzeléseket is felvázolt azt illetően, hogy miként lehetne a piacvédelmi vizsgálatokat két hónappal lerövidíteni, és hogyan lehetne megváltoztatni az előirányzott haszonkulcs kiszámításának jelenlegi módszerét.
Új dömpingellenes módszertan
Az új dömpingellenes módszertant júliusban körvonalazták azt követően, hogy a biztosi testület második irányadó vitát rendezett a változó nemzetközi jogi keret figyelembevétele érdekében, mivel rövidesen hatályukat vesztik bizonyos dömpingszámításra vonatkozó rendelkezések számos ország WTO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvében.
A javaslat nem biztosítana „piacgazdasági státuszt” egyetlen ország számára sem, de gondoskodna az EU piacvédelmi eszközeinek olyan módosításáról, hogy azok megfeleljenek az új kihívásoknak, illetve a jogi és gazdasági realitásoknak, fenntartva ugyanakkor az azonos szintű védelmet.
Az Európai Bizottság új módszert javasol az olyan országokból származó behozatalok dömpingjének kiszámítására, amelyekre piaci torzulás jellemző, vagy amelyekben az állam széleskörű befolyást gyakorol a gazdaságra.
Az említett új módszer alkalmazása magában foglalna egy átmeneti időszakot, amely során valamennyi hatályos dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedés a jelenlegi jogszabályok hatálya alatt maradna, és amely nem érintené a folyamatban lévő vizsgálatokat. A bizottság az EU szubvencióellenes jogszabályának további szigorítására is javaslatot tesz majd, hogy a jövőbeni esetekben minden új, a vizsgálat során feltárt támogatás is vizsgálható legyen, és figyelembe vehessék ezeket a végleges vám kivetésekor.
A javaslat benyújtása az év vége előtt várható.
