2018. február 15. csütörtök, 16:31
Európa Kulturális Fővárosa
A 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó magyarországi városok közül Debrecen, Győr és Veszprém jutott tovább az előválogatáson.

Debrecen, Győr és Veszprém jutott tovább a 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa címért folytatott verseny magyarországi előválogatásán. Az erről szóló ajánlást a versenyben részt vevő hét magyar város pályázatát elbíráló független szakértői testület fogalmazta meg háromnapos budapesti munkaértekezletének végén.

Az előválogatáson sikeresen továbbjutó települések komoly kulturális, gazdasági és társadalmi előnyökre számíthatnak, ha pályázatuk olyan hosszabb távú fejlesztési stratégiába illeszkedik, melyben súlyponti szerep jut a kultúrának.

Azt követően, hogy a szakértői testület mai ajánlását megerősítik az illetékes magyar hatóságok, az érintett városoknak kora őszig ki kell egészíteniük pályázatukat. 2018 végén a testület ismét összeül majd Budapesten, és ajánlást ad ki arról, melyik magyarországi város legyen Európa Kulturális Fővárosa 2023-ban.

A kezdeményezés történetében 2023 lesz a második év, amikor Magyarország adja Európa Kulturális Fővárosát. Erre első alkalommal 2010-ben került sor – akkor Pécs nyerte el a címet.

Idén Leeuwarden (Hollandia) és Valletta (Málta), jövőre pedig Matera (Olaszország) és Plovdiv (Bulgária) lesz Európa Kulturális Fővárosa. A címen 2020-ban Rijeka (Horvátország) és Galway (Írország), 2021-ben Elefszína (Görögország), Temesvár (Románia) és Újvidék (a címre uniós tagjelölt országként pályázó Szerbia második legnagyobb városa), míg 2022-ben Kaunas (Litvánia) és Esch-sur-Alzette (Luxemburg) osztozik majd.

Magyarország 2017 februárjában intézett pályázati felhívást a kezdeményezés iránt érdeklődő városokhoz. A felhívásra válaszul hét város – Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém – nyújtott be pályázatot.

A benyújtott pályázatokat egy független szakértőkből álló, 12 tagú testület tekintette át. A szakértők közül tízet az Európai Unió intézményei és szervei, kettőt pedig az illetékes magyar hatóságok jelöltek a testületbe.

Az Európa Kulturális Fővárosának kijelölésére szolgáló jelenlegi rendszerben a kiválasztás két fordulóban zajlik: először előválogatásra kerül sor, majd – hozzávetőleg 9 hónappal később – az első fordulón sikeresen továbbjutó pályázók közül a bírálók kiválasztják azt a várost, melynek odaítélik a címet. A kiválasztott várost hivatalosan az érintett tagállam jelöli ki az Európa Kulturális Fővárosa cím viselésére.

1985-ben indult a kezdeményezés

Az 1985-ben indult kezdeményezés, melynek létrejötte Melina Mercourinak, Görögország akkori kulturális miniszterének a nevéhez fűződik, az elmúlt évtizedek alatt óriási népszerűségre tett szert Unió-szerte, és az egyik legnagyobb ívű és legismertebb európai kulturális projektté nőtte ki magát. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Európa kulturális sokszínűségére, valamint az európai kultúrák közös jellemzőire, és elősegítse, hogy a kultúra hozzájáruljon a városok hosszú távú fejlődéséhez.

Az „Európa Kulturális Fővárosa” kezdeményezés a kulturális örökség európai évéhez is hozzájárul, melyet 2018-ban ünneplünk, hiszen – az európai évhez hasonlóan – Európa kiemelkedő művészeti eredményeit, hagyományait és értékeit állítja reflektorfénybe. Mind az „Európa Kulturális Fővárosa” kezdeményezés, mind a kulturális örökség európai éve egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy védelmezzük és előmozdítsuk Európa kulturális sokszínűségét, felhívjuk a figyelmet közös értékeinkre, és elősegítsük, hogy a kultúra még nagyobb mértékben hozzájáruljon az európai társadalmi és gazdasági fejlődéshez.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja