A 2018. február 23-án tartandó, nem hivatalos vezetői ülés előtt az Európai Bizottság különböző választási lehetőségeket vázolt fel egy olyan új és korszerű hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozóan, amely hatékonyan valósítja meg a kitűzött prioritásokat 2020 után, és ismertette e lehetőségek pénzügyi következményeit.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a következőket mondta: „A költségvetés elkészítése nem könyvelési feladat. A költségvetés prioritásainkat és céljainkat is tükrözi. Jövőnket számokban fogalmazza meg. Először tehát vitassuk meg, hogy milyen Európát szeretnénk. Ezt követően a tagállamoknak biztosítaniuk kell az ambícióik megvalósításához szükséges forrásokat. Mindannyiunknak meg kell értenie: a küszöbön álló megbeszélés során a szokványos megoldások nem jelentenek opciót. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a kört négyszögesíteni tudjuk, és meg tudunk állapodni egy olyan költségvetésről, amely mindenkit nettó kedvezményezetté tesz.”
Az Európai Unió vezetői a február 23-i ülésükön megvitatják majd, hogy hogyan lehet megfelelően finanszírozni és valóra váltani az általuk az unióra vonatkozóan – 2016. szeptember 16-án Pozsonyban és 2017. március 25-én a Római Nyilatkozatban – meghatározott prioritásokat. E két elem – vagyis a közös prioritások meghatározása és a végrehajtásukhoz szükséges eszközöknek az unió rendelkezésére bocsátása – egymástól elválaszthatatlan.
A bizottság háromféleképpen járul hozzá ehhez a fontos vitához. Először is rendelkezésre bocsátja a szükséges tényeket az uniós költségvetéssel, annak előnyeivel, eredményeivel és hozzáadott értékével kapcsolatban. Másodszor a különböző szakpolitikai választási lehetőségek pénzügyi hatását szemléltető forgatókönyveket állít össze. Harmadszor bemutatja, hogy az új uniós költségvetés késedelmes elfogadása milyen következményekkel járna a diákokra, a kutatókra, az infrastrukturális projektekre és sok más érintettre nézve.
A jövőbeli uniós költségvetésre vonatkozó alternatívák
A találkozón a vezetők megvitatják majd az uniós intézkedések célkitűzéseinek szintjét olyan területek vonatkozásában, mint például az EU külső határainak védelme, egy valódi európai védelmi unió támogatása, Európa digitális transzformációjának előmozdítása vagy az EU kohéziós politikájának és mezőgazdasági politikájának hatékonyabbá tétele. E vita során a vezetőknek meg kell állapítaniuk, hogy döntésük konkrétan mit jelentene a finanszírozás szempontjából uniós szinten. A bizottság számszerűsíti a különböző szakpolitikai választási lehetőségek pénzügyi hatását. E lehetőségek nem a bizottság saját javaslatait tükrözik, hanem olyan, a nyilvános vitában gyakran javasolt ötleteken alapuló példák, amelyek célja, hogy ráirányítsák a figyelmet a leglényegesebb elemekre, ösztönözzék a vitát, és megbízható ténybeli alapot biztosítsanak az előttünk álló fontos döntésekhez.
Például ha a vezetők teljesítenék azt a gyakori ígéretet, hogy fejlesztik az EU külső határainak védelmét, ez hét év alatt 20–25 milliárd euróba kerülne, az EU teljes határigazgatása vonatkozásában pedig akár a 150 milliárd eurót is elérné. Az egyes politikai prioritásokat – az európai védelmi uniót, a fiatalok mobilitásának ösztönzését, Európa digitális transzformációjának előmozdítását, a kutatás és az innováció fellendítését vagy egy valódi gazdasági és monetáris unió támogatását – csak megfelelő finanszírozással lehet valóra váltani.
Az uniós költségvetés korszerűsítése és finanszírozása
A bizottság választási lehetőségeket vázol fel az uniós költségvetés korszerűsítésére vonatkozóan is, például az uniós költségvetés céljai és finanszírozásának módjai közötti kapcsolat megerősítésével, továbbá az uniós finanszírozás és az EU alapvető értékeinek tiszteletben tartása közötti – gyakran „feltételrendszerként” említett – kapcsolat javításával.
Az ütemezés jelentősége a polgárok és a vállalkozások szempontjából
Az új, korszerű uniós költségvetésre vonatkozó gyors politikai megállapodás nélkülözhetetlen annak bizonyításához, hogy az unió kész a Pozsonyban és Rómában felvázolt pozitív eredményközpontú program megvalósítására.
Günther H. Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A hatályos uniós költségvetés 2013-as elfogadásának jelentős késedelme kapcsán számos rossz tapasztalatot szereztünk. Ez nem történhet meg újra, mert akkor például 100 000-nél is több uniós finanszírozású projekt elindítása szenvedne késedelmet olyan kulcsfontosságú területeken, mint a vállalkozások támogatása, az energiahatékonyság, az egészségügyi ellátás, az oktatás és a társadalmi befogadás, és akár több százezer fiatal nem tudna részt venni 2021-ben az Erasmus+ csereprogramban”.
A mielőbbi megállapodás nemcsak politikai szempontból kívánatos, hanem gyakorlati szükségszerűség is. Az uniós finanszírozás partnereinek és kedvezményezettjeinek – a diákoktól és kutatóktól kezdve az infrastruktúrán és az egészségügyi ellátáson át egészen az energetikai projektekig –, valamint a nemzeti és regionális hatóságoknak jogi és pénzügyi bizonyosságra van szükségük. A bizottság kézzelfogható példákkal szemlélteti a vezetők számára, hogy a késedelem unió-szerte milyen káros hatással járna a polgárokra és a vállalkozásokra nézve. A hatályos uniós költségvetés elfogadásának késedelme kapcsán számos rossz tapasztalatot szereztünk. A bizottság álláspontja szerint ezért meg kell előzni, hogy az új programok jelentős csúszással tudjanak csak elindulni, és ebből következően a finanszírozási prioritások megvalósítása is későbbre halasztódjon.
Az Európai Bizottság a következő hónapokban – legkésőbb 2018. május elején – fogja előterjeszteni az új hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozó hivatalos javaslatát. A bizottság addig is folytatja a párbeszédet az érdekeltekkel, többek között az EU prioritásaira vonatkozóan 2018 januárjában elindított nyilvános konzultációkon keresztül – zárul a brüsszeli testület közleménye.
