Megszavazta a parlament a jövő évi költségvetést. Az idei évhez képest minden szakterület számára többletforrás jut.

A parlament 122 igen és 63 nem szavazattal elfogadta hétfőn a jövő évi költségvetést. A büdzsé 17 431,3 milliárd forint bevétellel és 18 597,7 milliárd forint kiadással számol, a hiány így 1166,3 milliárd forint lesz. Az államháztartás működésének önmagában nullszaldósnak kell lennie, a deficitet az állami vagyon gyarapításával kapcsolatos kiadások és az uniós támogatással megvalósított beruházások előfinanszírozása okozza. (Ez valójában már évek óta így van, sőt tavaly az államháztartás önmagában jelentős többlettel zárt, de eddig ezt így nem különítették el a költségvetésen belül – a szerk.)

A jövő évi költségvetés 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol; az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tovább mérséklődik. A költségvetési törvény értelmében – a stabilitási törvénynek megfelelően – az államadósság-mutató a 2016 végére várható 73,5 százalékról 2017 végére 71,9 százalékra csökken a GDP-hez mérten. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államháztartás 2017. december 31-ére várható, tervezett adóssága 312 forintos euró, 284,7 forintos svájci frank és 282,8 forintos amerikai dollár árfolyam mellett 26 936,3 milliárd forint lesz.

A jövő évi költségvetés minden szakterület számára többletforrást juttat: oktatásra 271 milliárd forint, egészségügyre 171 milliárd forint, a társadalombiztosítási és jóléti szférára 155 milliárd forint, a kulturális tevékenységekre 70 milliárd forint, a sport és szabadidős ágazatokra pedig 39 milliárd forint többletforrás jut 2017-ben. A rendvédelem 117 milliárd forinttal magasabb keretösszegre számíthat. Igazságügyre, Igazságszolgáltatásra 26 milliárd forinttal, külügyekre 10 milliárd forinttal fordíthat többet jövőre a magyar állam. A 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül  – hazai forrásból – további 1640 milliárd forint juthat a fejlesztések támogatására.

A törvény alapján az előre nem várt kockázatok kivédésére a kormányzat ismét két típusú központi tartalékot képzett. Az Országvédelmi Alap célelőirányzata és a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka együttesen 170 milliárd forint, ebből az Országvédelmi Alap 2017-es előirányzata 60 milliárd forint, míg a rendkívüli kormányzati intézkedéseké 110 milliárd forint lesz. 2016-ban az előbbi 70 milliárd forint volt, utóbbi pedig 100 milliárd forintot tett ki.

A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként képezett stabilitási tartalék, amelyek együttes összege mintegy 35 milliárd forintot tesz ki, ezek felhasználására a kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lesz lehetőség. Így a fejezetenkénti tartalékokkal együtt több mint 200 milliárd forint „biztonsági tartalék” van a jövő évi büdzsében. (MTI)