2017. június 12. hétfő, 15:02
GVH, verseny, versenyfelügyelet, versenyjog, versenytörvény, razzia, kartell
Nagyon fontos az együttműködés a hatósággal a kartellek feltárására is indított, úgynevezett "hajnali rajtaütések" során, mert annak megtagadása esetén az érintett cég éves nettó árbevételének 1 százalékáig bírságolható, egy eljárás során akár több alkalommal is.

A hajnali rajtaütés (angolul dawn raid) vagy kutatás már bírói engedély birtokában zajlik, és a vizsgálatot végzőknek van már írásos bizonyítéka a jogsértés elkövetésére – mondta Miks Anna, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsának tagja a GVH által a témában rendezett üzleti reggelin. Kérdésre válaszolva elmondta, évente nagyjából 5 kartelleljárás indul, és gyakorlatilag az összes rajtaütéssel kezdődik.     

A rajtaütés ellen nincs jogorvoslat, csak annak végén támadható meg. A rajtaütés menetét ismertetve kitért arra, hogy a versenyhivatal munkatársai általában délelőtt jelennek meg a cégeknél, bejutásukat az épületbe az eljárási bírság miatt nem érdemes megakadályozni. A GVH-nak mindenhol joga van kutatni, nem csak a cég székhelyén, autóban vagy magánlakásban is, és minden adathordozóról készíthetnek másolatot, ide értve a magáneszközöket és az autó GPS-rendszerét is.

A jelszavakat köteles megadni a cég, és nem hivatkozhat arra, hogy az adott szerver nem Magyarországon van, mivel a bíróság szerint mindegy, hol van a levelezés vagy más adat, ha a helyszínről elérhető, akkor a GVH lemásolhatja. Kitért arra, hogy az eljárás tárgyához nem kapcsolódó, más jogsértésre utaló bizonyítékok is lefoglalhatók, másolhatók.     

Kocsis Márton, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje elmondta, a hajnali rajtaütés világszerte egyre gyakrabban előforduló, előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálat, amit versenyjogsértés gyanúja esetén indítanak. A GVH saját számításai szerint 97 milliárd forint megtakarítást ért el a magyar gazdaság a kartellek felderítésével és szankcionálásával 2009 és 2014 között - ismertette.     

Kocsis Márton szerint ennek oka, hogy a versenyjogi jogsértések, elsősorban a kartellek kivételes társadalmi-gazdasági károkat okoznak, így kivételes közjogi eszközöket helyeztek vele szembe. Magyarországon a GVH-n kívül az Európai Bizottság is foganatosíthat rajtaütést, ha uniós alapszerződésbe ütközés gyanúja merül fel - ismertette. Az ügyvéd szerint gyakori kifogás a rajtaütéssel érintett ügyfelek részéről, hogy alkotmányba vagy uniós egyezményekbe ütközik az eljárás. Mivel ez egy erős közhatalmi jogosítvány, általában a közérdek megelőzi az eljárás alá vont vállalkozás magánérdekét - mondta.

Ennek ellensúlyozására garanciát jelent az ügyfélnek a bírói kontroll, a jogi képviselethez, védekezéshez való jog, valamint az üzleti titok védelme. Ez nem jelenti, hogy a GVH nem ismerheti meg a bizonyítékokat, hanem azt, hogy nem adhatja át azokat harmadik félnek - fejette ki. Bár az ügyfél nem köteles jogsértést beismerni, de a terhelő bizonyítékok szolgáltatása nem tagadható meg - hívta fel a figyelmet. Kitért arra, hogy az együttműködés hiánya súlyos eljárási bírsághoz vezethet, például az E.ON Energie AG vállalatra az Európai Bizottság 38 millió euró eljárási bírságot szabott ki, mert a cég feltörte a bizottság egy helyiségre rakott pecsétjét.

Akkor is kiszabtak eljárási bírságot, amikor 47 percig nem sikerült bejutniuk egy épületbe a vizsgálatot végzőknek, annak ellenére, hogy bizonyítható módon nem történt adatvesztés. Kocsis Márton kiemelte, az ügyvéd szerepe ilyenkor megnyugtatni a munkavállalókat, telefonon lehet tanácsot kérni tőle, és a vizsgálat vezetőivel is beszélhet, de jelenléte nem előfeltétele a kutatás megkezdésének. (MTI)

A Versenyjog rovat támogatója: Gazdasági Versenyhivatal

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja