2018. március 1. csütörtök, 18:27
Európai Parlament, Erdős Róbert, Szanyi Tibor, méz, mézhamisítás
A minden érdekelt fél álláspontjának figyelembe vétele mellett elfogadott európai parlamenti állásfoglalás legfontosabb eredménye, hogy a mézhamisítás ügye a figyelem középpontjába került – közölte Erdős Norbert, a Fidesz EP-képviselője Brüsszelben, magyar újságíróknak nyilatkozva csütörtökön, miután az EP-képviselők szavaztak a magyar kezdeményezésre elkészült mézjelentésről.

A képviselő elmondta, a méhek, a méhészek és a méz védelmében elfogadott állásfoglalás jelentősége nemcsak az, hogy az Európai Unió felveszi a versenyt a kontinensen kívülről, például Kínából behozott mézekkel szemben, hanem meg is védi az uniós termékeket azokkal szemben. Az EU-n kívülről, főként a Kínából származó méz mintegy 20 százaléka ugyanis bizonyítottan hamisított. A hamisítás elleni fellépést a fogyasztók megtévesztésének felszámolása mellett az indokolta, hogy az EU-ba olcsón behozott termékek miatt a méz piaci ára két év alatt mintegy a felére csökkent.

Erdős Norbert elmondta, sokan visszaélnek egyebek mellett a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 2011-es rendelet nem kellően szigorú előírásaival, az „EU-s és EU-n kívüli mézek keveréke” címke alkalmazásával. A kezdeményezett szabályozás szerint a csomagolás címkéjén azt kellene feltüntetni, hogy a végtermékben felhasznált EU-n kívüli méz melyik harmadik országból, vagy országokból származik, továbbá azt, hogy a kiszerelt termékben ez a tétel pontosan milyen százalékos arányban van jelen.

Az 560 szavazattal 27 ellenében 28 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadott európai parlamenti állásfoglalás a hamis méz behozatalának megszüntetése érdekében több javaslattal él. Egyebek mellett kimondja, hogy az EU és tagállamai fektessenek többet a méhek védelmébe és a termelők támogatásába. Állítsanak össze a méh-elhullás elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési tervet, támogassák az inváziós fajokkal és betegségekkel szemben ellenálló méhfajok létrehozását, tiltsák be azokat a növényvédőszer-hatóanyagokat, amelyek bizonyítottan veszélyt jelentenek a méhek egészségére, valamint hozzanak létre a permetezési időszakokra vonatkozó korai előrejelző rendszert.

A dokumentum szerint a nemzeti méhészeti programokra elkülönített uniós költségvetési támogatás összegét 50 százalékkal meg kell emelni és új támogatási rendszert kell bevezetni a 2020 utáni közös uniós agrárpolitika keretében.

Annak érdekében pedig, hogy az import méz megfeleljen a magas európai minőségi elvárásoknak, harmonizálni kell a külső határokon és a belső piacon végzett ellenőrzéseket. Minden importált mézet tesztelni kell, valamint szigorítani a nyomonkövethetőségi követelményeket. A mézhamisítások kiszűrése érdekében hatékonyabb laboratóriumi módszerekre, valamint szigorúbb szankciók bevezetésére van szükség. A javaslat kimondja, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások során a méz és egyéb méhészeti készítmény minősüljön „érzékeny terméknek” és ezeket lehetőség szerint zárják ki a tárgyalások köréből.

Az Európai Unió területén mintegy 600 ezer uniós termelő közel 200 ezer tonna mézet termel évente, ezzel az EU Kína után a második a világon. A legnagyobb termelő Románia, Spanyolország és Magyarország. Évente 200 ezer tonna import érkezik Kínából, Ukrajnából, Argentínából és Mexikóból. Az Európai Bizottság felmérése szerint a tesztelt import méz 20 százaléka nem felel meg az uniós elvárásoknak.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: jelentősen javult a jelentés a szocialista módosító javaslatok befogadása után, amely egy átfogó stratégiát szorgalmaz az európai méhek védelme érdekében. Növelné a termelőknek nyújtott támogatást, erősítené a minőségi követelményeket az import mézekkel szemben, egyúttal pedig szorgalmazza azt is, hogy az áruforgalmat és az áruk eredetét rendszeresen ellenőrizzék. Kifejtette, a szocialisták nem támogatták Erdős Norbert eredeti elképzelését, „amely szerint még jobban meg kellene adóztatni a kistermelőket”, a kihágásokkal szembeni szigorúbb büntetéseket viszont sikerült a kompromisszum részeként megtartani. Mint elmondta, az állásfoglalásban vannak ugyan előrelépések, a méheket veszélyeztető növényvédő szerek betiltásával kapcsolatban nem alakult ki egységes támogató álláspont. Véleménye szerint a dokumentum aggasztóan sok ponton szolgálja a nagyipari érdekeket. (MTI)


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja