Az élénkülő gazdasági környezetben a mikro- és kisvállalkozások is optimistábban ítélik meg helyzetüket, bátrabban vágnak bele beruházásokba. A fejlődéshez azonban nem csak hitelre, hanem tudásra, ahhoz pedig edukációra is szükség van – mondja Erdei Zsuzsa, az Erste Bank mikrovállalatok üzletágának vezetője.

A magyar gazdaság teljesítménye nő, a kiszámíthatóbb, prosperáló gazdasági környezet a mikrovállalkozások számára is könnyebbséget jelent. Ügyfeleik visszajelzése, számlaforgalmuk illetve a hitelek iránti igény alakulása alapján milyen képet mutat a szektor?

A vállalkozások jóval optimistábbak most, mint akár csak néhány évvel korábban, és ezt a derűlátást az adatok is alátámasztják, a látra szóló betétállomány például 25 százalékkal növekedett idén, és a hitelállomány is drasztikusan, 22 százalékkal bővült az elmúlt évhez képest. Az élénkülő hitelfelvételi hajlandóság közvetlen összefüggésben van azzal, hogy makroszinten milyen mutatókat látunk, és már nem csak a likviditást javító termékek iránt van kereslet, hanem a fejlesztési hitelek iránt is. Az éven túli, beruházási célú hitelek iránt pedig rég nem láttam ekkora érdeklődést, mint az idén.

Részben ezekre a pozitív folyamatokra reagálva az Erste a kisvállalkozások jobb kiszolgálása érdekében teljesen átalakítja a nekik szóló hitelezési rendszerét, sorozatban lép piacra a kisebb cégeknek kínált új finanszírozási és számlakonstrukcióival. Szeretnénk a vállalkozói ügyfelek számára is minél egyszerűbbé tenni az ügyintézést. A kisvállalkozói ügyfelektől nem várhatjuk el, hogy minden részletre kiterjedő pénzügyi tudással rendelkezzenek, ezért egyszerűvé és átláthatóvá kell tenni számukra a szolgáltatásokat.

Az elmúlt két évtizedben a hazai bankszektor meglehetősen mostohán kezelte a mikro- és kisvállalkozásokat, az utóbbi időben azonban ez is változik. Az Ersténél egyértelműen, de úgy látom, más bankoknál is kezdenek mind jobban odafigyelni ezekre az ügyfelekre. Minek köszönhető a változás?

A gazdasági válság előtt a bankok figyelmének jó részét a lakossági hitelezés, a lakáscélú és a fogyasztási kölcsönök kötötték le, a krízist követő években pedig a problémás – lakossági és vállalati – hitelek kezelése vont el erőforrásokat. Ezen azonban már túl vagyunk, a hitelállományok minősége mostanra jelentősen javult, így a banki kapacitásokból több jut az olyan speciális igényű, nagyobb odafigyelést igénylő ügyfelekre is, mint amilyenek a kisvállalkozók.

Ráadásul a jelenlegi bankpiaci súlyánál nagyobb figyelmet érdemlő szektorról beszélünk. A Magyarországon működő több mint félmillió társas vállalkozás nagy többsége mikrovállalkozás. Eleve tekintélyes méretű ügyfélcsoportról van szó, amelynek a jelentősége túlmutat azon, mint  ami a számosságukból következik. Magyarországon a kkv-szektor foglalkoztatja a vállalati szférában dolgozó munkavállalók 70 százalékát, ezen belül a mikrovállalkozások adnak munkát az alkalmazottak közel 40 százaléknak, vagyis igen sok lehetséges további ügyfelet lehet elérni ezen cégek révén.

Ugyan vállalkozásokról beszélünk, de méret és gondolkodásmód alapján nagyban hasonlítanak a lakossági ügyfelekre. Az ebből a kettősségből adódó különleges igényekre nyilván speciális, a mikro- és kisvállalkozói igényekre szabott termékekre, számlakonstrukciókra, hitelekre van szükség.

Itt is vannak úgynevezett dobozos megoldások, amelyeket más szektorok esetében is alkalmazunk, de például a kockázatkezelésben jelentős különbségek vannak. A kisvállalkozók kevésbé kiszámítható mutatókkal rendelkeznek, mint a nagyobb cégek, sok esetben a beszámolók transzparenciája is elmarad az utóbbiakétól. Ezért a hagyományos banki megközelítéstől eltérő szemléletre van szükség ahhoz, hogy ezen ügyfelek finanszírozásából eredő kockázatokat kezeljük.

A mikrovállalkozásoknak szánt termékeknek egyszerűnek, könnyen kiszámíthatónak, átláthatónak kell lenniük. A lakossági ügyfelekhez hasonlóan a kisvállalkozók is szeretik az annuitásos hiteleket, az előre kiszámítható törlesztőket, hogy tudják, mennyiből gazdálkodhatnak az adott hónapban. Figyelembe kell venni például azt is, hogy amennyiben nem lakossági ügyfeleket szolgálnak ki, akkor jellemzően csupán egy-két partnerrel állnak kapcsolatban, és nekünk, a banknak alkalmazkodni kell ahhoz a fizetési gyakorisághoz, ahogyan az adott vállalkozás megállapodott a partnereivel.

A hitelintézetek szeretik azonos módon kezelni ügyfeleiket, a mikrovállalkozások esetében azonban nagyobb rugalmasságra van szükség. Ha például az ügyfélnek egy multinacionális nagyvállalattal van megállapodása, amely minden partnerének 90 napra fizet, akkor a kisvállalkozót ne tegyük feketelistára 30 nap után azért, mert nem jött meg a bevétele. Az ingadozó számlaforgalom amúgy is igen jellemző erre a szektorra, a bevételek kiszámíthatatlanabbul jönnek, mint egy lakossági ügyfélnél, ahol jó esetben a munkabérrel minden hónapban lehet számolni.

Erre, az ingadozó számlaforgalomra tekintettel hoztuk létre a Smart számlacsomagot, amely igazodik a vállalkozások bevételi és kiadási sajátosságaihoz. A csomagdíj mindig a havi forgalomhoz igazodik, és korlátlan számú interneten keresztül indított eseti forint átutalást tartalmaz bankon belül vagy kívül, amelyekért kizárólag a pénzügyi tranzakciós illeték mértékével megegyező banki díjat kell fizetni. A legkisebb vállalkozásokat célozza egy másik új termékünk, a 100 Forintos számlacsomag, amelynek havi díja mindössze száz forint. Az eddigi tapasztalatok nagyon kedvezők, sok vállalkozás választja az új számlacsomagokat, a 100 Forintos konstrukciót jellemzően a legkisebb cégek veszik igénybe, míg a nagyobbak inkább a Smart csomagot választják.

Ami a hitelezést illeti, a kisebb, évi háromszáz millió forintot meg nem haladó árbevételű cégeket a gyorsítósávnak nevezett új koncepcióval is igyekszik elérni az Erste. Az elképzelés lényege, hogy az elérhető adatok, például nyilvános adatbázisok, illetve már meglévő ügyfél esetén a bank saját adatai, tapasztalatai alapján feltérképezzük, értékeljük a cégeket, előzetes hitelbírálatot készítve személy szabott hitelajánlatokat dolgozunk ki és ezekkel keressük meg a kisvállalkozásokat. A cél, hogy a mikrovállalkozások egyszerűsített eljárás keretében, a lehető legkevesebb bürokrácia és papírmunka mellett juthassanak forráshoz. 

A mikrovállalkozások finanszírozási igénye nem csak a lakossági vagy a nagyobb vállalati ügyfelektől különbözik, a szükségletek illetve a lehetőségek attól is nagyban függnek, hogy az adott cég működésének mely életszakaszában jár.

A vállalkozások működése több életszakaszra osztható, ezek: az indulás, az organikus növekedés, az első nagyobb megbízás, majd jönnek a beruházások, nagyobb fejlesztések. Indulásnál elsősorban azokra az eszközökre van szükség, amellyel a vállalkozás dolgozni fog. Ezek beszerzése lehet költségesebb, amelyhez már hitelre is szükség van. Az induló vállalkozások finanszírozását ma már nagyban megkönnyíti a két garantőr intézmény, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., amelyek – a kormány szándékának megfelelően – igyekeznek minél szélesebb körben finanszírozni a vállalkozásokat. A garantőr intézmények nagy segítséget jelentenek, hiszen az indulástól számított három éven belül igen sok vállalkozás elhullik, az ebből eredő kockázatokat pedig így könnyebben tudják kezelni a bankok.

A már egy-két éve működő vállalkozásoknál a működéshez szükséges likviditás biztosításához szükség lehet például folyószámlahitelre, a fejlesztések finanszírozásához pedig beruházási célú hitelre. A Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja ugyan tavasszal kifutott, a fejlesztésekhez azonban ma már a piaci konstrukciók között is több, igen kedvező feltételekkel kínált kölcsön érhető el, köszönhetően az alacsony jegybanki kamatnak. Támogatott konstrukciók is vannak, például a szabadon felhasználható Széchenyi Kártya Folyószámlahitelt a kisvállalkozások már 50 millió forintos összegig megkaphatják ingatlanfedezet nélkül. Az 1+1 éves futamidejű konstrukció állami kamat- és garanciadíj-támogatással vehető igénybe, és kamatot csak a ténylegesen felhasznált hitelösszeg után kell fizetni. Hasonlóan kedvező feltételekkel vehetik fel a kisvállalkozások az Ersténél a Széchenyi Forgóeszközhitelt, melynek futamideje akár 36 hónap is lehet. Ezt a hitelt 25 millió forintig már azok a kisvállalkozások is igényelhetik, amelyeknek csak egy éves lezárt mérlegük van.

A vállalkozások részéről döntően a fedezet nélküli hitelek iránt van igény, nem szívesen kockáztatnák a család otthonát egy jelzálogkölcsönnel, és az esetek többségében ezt én sem javasolnám. Az említett garantőr intézményeknek köszönhetően pedig erre ma már nem is igen van szükség. Azt azonban tudniuk kell a vállalkozásoknak, hogy amennyiben fedezetlen hitelt szeretnének, akkor ahhoz elvárjuk a számlaforgalmat, vagyis transzparensebbnek kell lenniük, mint amennyire ez a szektor sok vállalkozására egyébként jellemző. Tudomásul kell venniük, ahhoz, hogy fedezet, például egy ingatlan bevonása nélkül hitelhez jussanak, a forgalmuk legalább egy részét bankszámlán kell bonyolítaniuk. Ezen a téren egyébként pozitív változásokat látunk, különösen a kereskedelemben, ahol az online pénztárgépek bevezetése komoly lökést adott a transzparenciának.

Korábban úgynevezett inkubátorházak kialakításával igyekeztek támogatni, ösztönözni a vállalkozásokat. Hasonló feladatot látnak el az Erste kompetenciaközpontjai is, illetve jelenleg is fut a Higgy magadban! pályázat, a Google-lel közösen pedig egy edukációs sorozattal igyekeznek erősíteni a kis cégek netes jelenlétét.

Az Erste mindennapi banki működésének részévé kívánja tenni az eddig a pénzintézetek érdeklődésének homlokterébe nem került társadalmi vállalkozások és induló cégek segítését, inkubációját. A bank ez év elején indította el Magyarországon a kifejezetten társadalmi vállalkozásokat segítő Seeds (Social Enterprise Establishment and Development) programját, amelyben az esélyegyenlőséget növelő, a rászorulók életminőségének javítását célzó több tucatnyi szervezet kapott és kap folyamatos szakértői támogatást ahhoz, hogy megállja a helyét az üzleti világban. A tapasztalatok kedvezőek, hiszen olyan szervezetek tudtak kiteljesedni a program során mint az autistákat foglalkoztató Kockacsoki, az anyukabarát budapesti kávézó a HelloAnyu! és az InDaHouse közösségi tér és mentorálási programcsalád.

Az ősszel útjára indított Erste Higgy Magadban! pályázat során az ötleteknek semmi sem szabott határt, magánszemélyek és szervezetek ugyanúgy feltölthették elképzeléseiket, egyetlen kérdőív kitöltésével elindulhattak a megmérettetésen. A december közepéig tartó szavazáson 126 magánszemély és 163 szervezet – alapítvány és vállalkozás – tervei versenyeznek egymással. A legtöbb pályázat közvetlenül hátrányos helyzetűeknek nyújtana segítséget, de közel ugyanennyien szeretnének társadalmi célokat szolgáló vállalkozásuk beindításához támogatást kapni, de számtalan művészeti és oktatási projektet is segíthetnek szavazataikkal az erstehiggymagadban.hu honlap látogatói. Három pályázat nyerhet majd összesen tízmillió forintot: a közönségszavazás nyertese mellett a zsűri két további projektet választ, amelyek az anyagi mellett ennél talán még fontosabb szakmai segítséget is kapnak terveik megvalósításához.

A kisvállalkozókra jellemző az ösztönös működés, ami nem feltétlen rossz, ugyanakkor mi, az Ersténél szeretnénk egy kicsit tudatosabb irányba terelni őket, hogy hatékonyabbá tudják tenni a működésüket. A vállalkozók nincsenek túlságosan elkényeztetve edukációs szempontból, vannak helyi kezdeményezések, vállalkozásszervezési alapítványok, de a kisebb cégek többsége kénytelen a saját, vagy jobb esetben a más kárából tanulni. Multinacionális vállalatként az Erstének és a velünk együttműködő Google-nak van akkora ereje, hogy létre tudunk hozni ilyen eseményeket. Ezeken a rendezvényeken a vállalkozók ingyen vehetnek részt, és az esemény sem arról szól, hogy a termékeinket akarnánk rájuk tukmálni. Ez mégis egy win-win helyzet, mert mi is akkor tudunk növekedni, ha a vállalkozások növekednek. (x)


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja