Az energiahatékonysági szerződések statisztikai kezelésére vonatkozó új gyakorlati útmutatót tett közzé az Eurostat és az Európai Beruházási Bank (EBB).
Az új útmutató a 2017. szeptemberben kibocsátott, az energiahatékonysági szerződések kormányzati számlákban történő elszámolására vonatkozó felülvizsgált Eurostat útmutató nyomán jött létre, és annak gyakorlati alkalmazását magyarázza el, felhasználva az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP) technikai segítségnyújtási forrásait. Az útmutató itt érhető el.
Marianne Thyssen, az Eurostatért felelős biztos így nyilatkozott: „Örömmel indítjuk útjára ma az új útmutatót, amely pontosítja, hogy az energiahatékony infrastruktúrába történő beruházásokat statisztikailag hogyan kell kezelni. Segíteni fogja az energiahatékonysági szerződések odaítélésében, finanszírozásában és végrehajtásában részt vevő összes érdekeltet. Ez az állami hatóságok és a magánszférabeli érdekeltek számára is előnyös, és pontosan érthetővé teszi a tagállami költségvetésre gyakorolt hatást. Biztos vagyok benne, hogy ez az új útmutató a magánszférabeli és az állami projektgazdákat is arra ösztönzi majd, hogy előrelendítsék az energiahatékonysági projektekbe történő beruházásokat.”
Miguel Arias Cañete éghajlat- és az energiapolitikáért felelős biztos hozzátette: „Ennek az útmutatónak a segítségével az iskolák, kórházak és más közintézmények, amelyek az Unióban található teljes épületállomány több mint 10 százalékát teszik ki, könnyebben hajthatnak majd végre az energiahatékonyságot javító beruházásokat. Az energiahatékonysági intézkedések egyúttal fontos eszköznek számítanak az energiaszegénység elleni küzdelemben, amely problémát a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság a gyökerénél kíván kezelni.”
Andrew McDowell, az EBB energiafelügyeletért felelős alelnöke a következőket mondta: A középületek – iskolák, kórházak és más közintézmények – kezelői gyakran nem rendelkeznek a szükséges költségvetéssel és technikai szakértelemmel az olyan energiamegtakarítási projektek kialakításához és finanszírozásának biztosításához, amelyek csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, az adófizetőknek pénzt takarítanak meg, az épületeket pedig kényelmesebbé teszik a személyzet és a közszolgáltatásokat igénybe vevők számára. Az új útmutató célja segítséget nyújtani az állami hatóságok számára a projektek előkészítéséhez és finanszírozásához, az energiahatékonysági szerződések keretében a magántőke és a szakértelem közszféra javát szolgáló mobilizálásával. Ez azon számos lépés egyike, amelyeket az EBB a Bizottsággal közös „Intelligens finanszírozás – intelligens épületek” kezdeményezésünk keretében tesz abból a célból, hogy ösztönözze a középületekbe történő energiahatékonysági beruházások bővülését.”
Az útmutató részletesen kifejti az energiahatékonysági szerződések működését, és egyértelmű áttekintést nyújt az államháztartásra gyakorolt lehetséges hatásról. Ez segítséget nyújt a tagállamoknak és más érdekelt feleknek egyrészt annak jobb megértéséhez, hogy e szerződések különböző jellemzői milyen hatással vannak a végrehajtott beruházás besorolására – a kormányzati mérlegben szereplő vagy azon kívüli –, másrészt ahhoz, hogy a hatóságok az energiahatékonysági szerződéseik előkészítésekor és a szerződések megkötésekor tájékozottabb döntést hozhassanak. Ez az útmutató ahhoz is hasznos eszköz, hogy a beruházási tervvel kapcsolatban tisztánlátást teremtsen az állami és magán projektgazdák számára, valamint elhárítsa az akadályokat a beruházások elől – olvasható a bizottság közleményében.
