Hogyan profitálhatnak a vállalkozások – mindenekelőtt a kkv-k – a globális energetikai trendekből, az energiahatékonyság uniós, illetve hazai szabályozásából eredő lehetőségekből? A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában megrendezett konferencia résztvevői erre keresték a választ.
A fenntartható fejlődés többdimenziós célrendszere, az alacsonyabb károsanyag-kibocsátású energiatermelési technológiák terjedése és az energiafelhasználás hatékonyságának javítása egyre nagyobb mértékben befolyásolja a szabályozók tevékenységét. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Piac és Profit közös konferenciájának előadói az energiahatékonyság országos szintű javítását célzó új szabályokat és a kkv-k előtt megnyíló lehetőségeket vették sorra.
Merre tart a világ és merre Magyarország?
A globális trendekkel kapcsolatban a legfontosabb kérdés: vajon a környezetvédelem szempontjainak markáns megjelenéséhez, az energetikai forradalomhoz társul-e cselekvési hajlandóság, vagy a tervek megmaradnak a szavak szintjén? A választ valahol a két végpont között kell keresnünk – mondta Hetesi Zsolt fizikus, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának tudományos főmunkatársa.
Ha a klímavédelemhez hasonló méretű problémákról gondolkodunk, globális perspektívából is meg kell vizsgálnunk a kérdéseket. Miközben az 1973-as olajválság és 2012 között az olaj részaránya a világ teljes energiamérlegében jelentősen csökkent, a felhasznált volumen a duplájára nőtt. Az energiamixben 78,3 százalékot képviselnek a fosszilis hordozók, 2,6 százalékot a nukleáris termelés és 19,1 százalékot a megújuló energiaforrások (utóbbinak körülbelül a fele biomassza). A széndioxid-kibocsátás a 80-as évek óta folyamatosan növekszik. Noha az olajkitermelés az elmúlt években – főként az USA-nak és Oroszországnak köszönhetően – ha lassan is, de növekedett, az alacsony energiaárak és a nagyberuházások elmaradása miatt a fosszilis energiahordozó-ellátásában már 10-20 éven belül problémák lehetnek. Lassú és költséges kitermelhetősége miatt a palaolaj legfeljebb lassíthatja a trendet, megfordítani azonban nem képes, ráadásul a technológia jelentős környezeti kockázatokat is hordoz.
A megújulókba történő befektetések az elmúlt években megtöbbszöröződtek, arányuk a villamosenergia-termelésben – jellemzően a nagy szélberuházásoknak köszönhetően – elérte a 22,8 százalékot és folyamatosan növekszik. A további terjedés feltétele a villamos hálózat további fejlesztés, ami körülbelül akkora jelentőségű, mint a villamosítás volt a 70-es években. Hetesi Zsolt szerint Magyarországnak a biomassza és a hulladék csak megkötésekkel javasolható, a szélenergiában viszonylag kicsi a potenciál, a nap- és a geotermális energia előtt azonban komoly fejlődési lehetőségek vannak.
Soltész Ilona, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztályának vezetője az Európai Unió és Magyarország energiahatékonysági szabályozásáról tartott előadást. Az unióban külön irányelv foglalkozik az épületek energiahatékonyságával, a termékekre vonatkozó ökodesignnal és ökocímkézéssel, továbbá az energiahatékonysággal. Az utóbbi témával foglalkozó 2012/27-es uniós irányelv jelentősen befolyásolta a 2015. évi LVII. törvényt, amely előírja országunk céljait és a szereplők feladatait. Az operatív megvalósítással a három évente megjelenő cselekvési tervek foglalkoznak, a legutolsót tavaly adták ki.
Más tagállamokkal ellentétben Magyarország a 2020-ig kitűzött, évente 1,5 százalékos megtakarítási célt nem a szolgáltatók kényszerítésével, hanem alternatív – támogatás- és adópolitikai – megoldásokkal kívánja elérni. Az eszközök nagy teret engednek a vállalatok által önkéntesen bevezethető energiamenedzsment-rendszereknek és az energiaauditnak. Ezt segítheti az a terv is, amely szerint a tájékoztatásért felelős Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energiahatékonysági honlapján fogja megjeleníteni azoknak a társaságoknak a listáját, amelyek megbízható szolgáltatásokat nyújtanak.
A cselekvési terv nem csak az épületek hatékonyságának javításával, hanem a közlekedési, ipari, energiatermelési és szállítási megtakarításokkal is foglalkozik. A finanszírozás gerincét az operatív programok, a szén-dioxid kvótabevételek 25 százaléka (Otthon Melege Program) és az adókedvezmények adják (folynak a tárgyalások a társasági adó-visszatérítési kedvezményről). Fontos cél az önkormányzatok megtakarítási potenciáljának kiaknázása, ennek érdekében Nemzeti Energetikus Hálózatot alakítanának ki: ez járásonként minimum egy energetikus alkalmazását jelenti, aki a tanácsadói tevékenység mellett adatokat gyűjtene és elemezne is.
A magyar épületállomány energetikai hatékonysága uniós összevetésben meglehetősen gyenge: az épületek 70–80 százaléka nem elég hatékony. A felújítás jóval nagyobb forrást igényel, mint amennyi rendelkezésre áll, ezért a fejlődés lassabb lesz, mint amit a cselekvési terv előrevetít – figyelmeztetett Soltész Ilona.
Az új épületekre és a felújításokra vonatkozó követelmények kialakításában a cél a gazdaságosság volt: 2019-től az új középületeknek, 2021-től pedig minden új épületnek 0 energiaigényűnek kell lennie. A támogatásból (így például CSOK-ból) vagy közpénzből megvalósított felújításoknak pedig meg kell majd felelnie a 2013-as költség-optimum számításoknak. Az új irányelv szerint az újonnan épített vagy nagyfelújításon átesett lakások mindegyikében külön kell mérni a hőfogyasztást – ez azonban sok helyen nehezen kivitelezhető vagy túl nagy költséggel jár, ezért remélhetőleg az idei módosításba bekerül valamilyen ésszerű tolerancia.
Az Európai Bizottság 20/20/20-as céljai (2020-ra 20 százalékos energiahatékonyság növekedés, 20 százalékos károsanyag-kibocsátás csökkenés, 20 százalékos megújuló arány) elérése érdekében Magyarország vállalta, hogy 2020-ra 14,65 százalékra növeli a megújuló részarányát – mondta dr. Tóth Máté, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda energetikai csoportjának senior ügyvéde. Az unió energiapolitikájának három pilléréből (versenyképesség, ellátásbiztonság, fenntarthatóság) azonban minimum egy biztosan sérül. A tagországok (köztük Magyarország) nagy részében működő, megújuló alapú villamosenergia-termelést támogató garantált áras kötelező átvételi támogatási rendszer (Magyarországon: KÁT) konjunktúra-idegen, rugalmatlan és nagymértékben torzítja a piacot, ezért 2017-től az országoknak át kell állniuk egy új, tendereztetési eljárásra.
2016 március 18-án tették közzé a Villamos Energia Törvény (VET) és KÁT módosítását, valamint az új támogatási rendszer (METÁR) koncepcióját tartalmazó javaslatcsomagot. A koncepció szerint a meglévő KÁT szerződéssel rendelkezők és a 0,5 MW-nál kisebb beépített kapacitású vagy demonstrációs céllal épülő új erőművek továbbra is garantált áras rendszerben értékesíthetik megtermelt energiájukat. A 0,5–1 MW beépített kapacitású új projektekre hibrid támogatási struktúra vonatkozik majd, amelyben a MEKH szabja meg, hogy mennyit és milyen áron vesz át.
A METÁR az 1 MW-ot meghaladó beépített kapacitású erőműveket szabályozza majd: a beruházóknak az adott technológiára kiírt tenderen kell részt vennie a támogatáshoz való hozzáférésért. A támogatott a piacon adja el energiáját, majd egy adott árszint és az értékesítési ár különbsége alapján kalkulált prémiumot kap. Ha a piacon negatív energiaárak alakulnak ki, a termelőnek nem jár támogatás. A METÁR-ba bekerül egy „barna prémium”, amely a biomassza erőművek működését a támogatási idő lejárata után segíti.
Nagy lehetőségek rejlenek a demonstrációs projektekben, amelyeknek jelentős innovációt kell felmutatni, aminek fejében a tendereztetés során egyfajta „gyorsítósávra” kerülhetnek. Ezekre valószínűleg maximális országos keretet írnak majd elő, a beruházási támogatásokat pedig le kell majd vonni a működési támogatásokból.
Dr. Tóth Máté fontosnak tartja, hogy a szabályozó bezárja a támogatási jogokkal való kereskedés kiskapuját. A METÁR-ral kapcsolatban kérdéses, hogy milyen technológiai preferenciákat határoznak meg (azaz melyik technológiára mekkora tendereket írnak majd ki), hogy mi lesz a hozambizonytalansága miatt az elmúlt években mellőzött szélenergiával és hogy milyen ösztönzők vonatkoznak majd a kapcsolt termelőkre.
Energiaaudit: önként vagy kényszerből?
Nem ért egyet a nagyvállalatokra (250 fő, vagy 50 millió euró árbevétel feletti társaságok) vonatkozó kötelező energia audittal Szigeti László, a Cothec Kft. energetikai szaktanácsadója. Az új rendelkezés szerint az a nagyvállalat, amely ez év végéig nem vezet be ISO 50001-es szabványt vagy nem készíttet energiaauditot, akár 10 millió forintos bírsággal is sújtható. A szakértő szerint az audit fókuszában nem a törvényi megfelelésnek, hanem a versenyképesség javítását célzó önkéntes vállalásnak kell állnia. A tapasztalatok szerint igazi eredményt mindig a saját belátás hoz.
Az audit során vizsgálják az adott vállalat épületét, gépészeti berendezéseit, villamos rendszerét és megújuló energia felhasználását is. A megfelelő elemzéshez rendkívül sok bemenő adatra van szükség, amit a vállalatok gyakran nem szívesen szednek össze. A vizsgálatot követően az auditor javaslatot tesz a fejlesztési, beruházási lehetőségekre, ebben igen nagy szabadsága van ezért gyakori, hogy az ajánlás – költségek tekintetében – elmozdul a realitás talajáról. A kötelező audit szerencsére nem terjed ki az ajánlatok megvalósítására. Szerencsés, ha az auditor az ajánlás megvalósításának lépésein túl a finanszírozási lehetőségekre is kitér. A gyakorlat azt mutatja, hogy jelenleg a vállalatok nem igazán valósítanak meg 3–5 évnél hosszabb megtérülési idejű projekteket, ebbe viszont támogatás nélkül a megújulók nem férnek bele. A szakértő szerint az energiaaudit jövője nem a törvényi kényszerítésben, hanem az együttműködések erősítésében, a kkv-k megjelenésében rejlik.
Patonai Ágnes, a P2M Consulting Kft. ügyvezető tanácsadója és Serester Andrea, a TÜV Rheinland InterCert Kft. munkatársa a környezetmenedzsment rendszerekről és az ISO 50001-es szabványról tartott előadást. Az energiaauditot meg kell különböztetni a környezetmenedzsment-rendszerektől: míg előbbi egy műszaki vizsgálat, amely megméri a fogyasztásokat és javaslatot tesz azok csökkentésére, utóbbi egy komplex, rendszerszintű szemlélet, amely csak kis részben vonatkozik a műszaki fejlesztésre, nagyobbrészt a vezetés elkötelezettségén, a vállalat teljes működésén és az alkalmazottak bevonásán alapul. A vállalatoknál – és kiváltképp a kkv-knál – gyakori kifogás a bevezetés ellen, hogy az nagy költséggel, változással jár, de gyakoriak a minőségmenedzsment rendszerekkel kapcsolatos rossz tapasztalatok is. Ezek közül egyedül a változás az egyetlen releváns szempont, hiszen a környezetmenedzsment célja valóban a vállalati szemlélet teljes megváltoztatása és a hatékonyság javítása. Ez azonban – sikeres bevezetés és működtetés esetén – jelentősen csökkenti a költségeket és javítja a vállalat belső és külső folyamatait.
Pályázati lehetőségek az új ciklusban
Rendkívül sok pályázati lehetőség van a piacon: az új ciklus 12 000 milliárd forintos keretéből 7500 milliárd forint fordítható gazdaságfejlesztésre (korábban ekkora volt a teljes keret) és ebből 100 milliárd forint energetikára – mondta Lehoczky Tibor, a Goodwill Consulting Kft. vezető pályázati tanácsadója. A gyártó és termelő cégeket előnyben részesítő új ciklusban tisztán energetikai projektekre nagyvállalatok nem pályázhatnak, előnyben vannak tehát a (20–250 millió forint éves árbevételű) kkv-k – különösen akkor, ha valamelyik konvergencia régióban vagy szabad vállalkozói zónában működnek. A Pest megyére vonatkozó Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) 6 milliárd forint vissza nem térítendő és ugyanennyi visszatérítendő forrást, a konvergenciarégiókra vonatkozó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) 60 milliárd forint vissza nem térítendő és 30 milliárd forint visszatérítendő forrást osztanak majd szét. A korábbi három helyett egyetlen típusú pályázat van, amelyben az épületet is fejleszteni kell.
A pályázatok általában utófinanszírozással támogatják a társaságokat (az igényelhető előleg többnyire 50 százalék) ezért nagyon fontos az ideális finanszírozás. A sikerhez elengedhetetlenül szükséges a szakmai felkészültség: a pályázónak rendezett munkaügyi kapcsolatokkal, összeállított tervezési és engedélyezési dokumentációval, szakmai koncepcióval és projekt-költségvetéssel kell rendelkeznie, továbbá nem lehet köztartozása.
Az ideális projektben a pályázó minimum 50 millió forintos éves árbevétellel és minimum 5 munkavállalóval rendelkezik, továbbá olyan épülettel, amely 2006 előtt épült, nincs állékonysági problémája, még nem volt pályázattal fejlesztve, nem csak irodaépület és a korábbi évben rendeltetésszerűen használták (ezt általában közműszámlákkal kell igazolni). Fontos továbbá, hogy a pályázó konkrét elképzeléssel, szakmai koncepcióval és megtérülési számításokkal rendelkezzen, és hogy legyen elegendő (anyagi és emberi) kapacitása a projekt megvalósításához.
Hortay Olivér
