2016. szeptember 22. csütörtök, 16:05
energiatermelés, energiafogyasztás, energiaforrások, Eurostat
Az EU-ban rendelkezésre álló energiának mindössze 35 százalékát állítják elő az unióban, az import pedig túlságosan koncentrált – derül ki az Eurostat áttekintéséből.

Az Európai Unióban rendelkezésre álló energiának kevesebb mint kétharmadát fogyasztják végfelhasználók (uniós állampolgárok, ipar, közlekedés stb.), a fennmaradó egyharmad többségét villamos áram-előállításra és feldolgozási eljárásokban (például kőolaj-finomítókban) hasznosítják.

Szükséges megkülönböztetni az elsődleges és másodlagos energiatermékeket – hívják fel a figyelmet az Eurostat szakemberei. Az elsődleges energiatermékek közvetlenül természeti forrásból származnak (kőolaj, tüzelőfa, földgáz, szén stb.). A másodlagos energiatermékeket (amilyen például az elektromosság vagy a benzin) elsődleges vagy másodlagos termékekből állítják elő.

Az EU-ban rendelkezésre álló energia 35 százalékát valamelyik tagállamban állították elő, 65 százalékát pedig harmadik országokból importálták – olvasható az Eurostat összefoglalójában.

Energiaforrások

2014-ben energiaforrások szerint az uniós energiamix a következőképpen alakult: kőolajtermékek (benne a kőolaj is) 34 százalék, földgáz 21 százalék, szilárd fűtőanyagok 17 százalék, atomenergia 14 százalék, megújuló energia 13 százalék.

A kőolajtermékek Máltán és Cipruson szinte kizárólagosak (98, illetve 94 százalék), Luxemburgban 63 százalékos a súlyuk. A földgáz nagyjából egyharmados súllyal szerepel Hollandiában, Olaszországban és az Egyesült Királyságban. Szilárd tüzelőanyagokból származik az energia 67 százaléka Észtországban, 52 százaléka Lengyelországban, az atomenergia Franciaországban 45, Svédországban 35 százalékát adja a rendelkezésre álló energiának.

Energiatermelés

Az EU-ban megtermelt energia 29,3 százalékát atomerőművek állították elő 2014-ben, a megújuló energiaforrásokból 25,4 százalék származik. A termelés forrásai között a kőolaj súlya 9,1 százalékos, a földgázé 15,3, a szilárd tüzelőanyagoké 19,4 százalékos.

A Franciaországban termelt energia 83 százalékát az atomerőművek adták 2014-ben, de Belgiumban (71 százalék) és Szlovákiában (64 százalék) is a nukleáris energia a meghatározó. A megtermelt energia több mint 90 százaléka származik megújuló forrásokból Máltán, Lettországban, Portugáliában, Cipruson és Litvániában. A szilárd tüzelőanyagok a legnagyobb súllyal (80 százalékkal) a lengyelországi energiatermelésben vannak jelen, Hollandiában ugyanakkor a földgázerőművekből termelik az országban előállított energia 86 százalékát.

Fogyasztás

Az EU-beli végső energiafelhasználás 40 százalékát a kőolajtermékek (fűtőolaj, dízelolaj, benzin) adták 2014-ben, a villamos energia és a (közvetlenül felhasznált) földgáz egyaránt 22 százalékos súlyt képviselt. A közvetlenül (vagyis nem áramtermelésre) használt megújulók (fa, geotermikus energia, biogáz stb.) 8 százalékkal, a szilárd tüzelőanyagok 4 százalékkal járultak hozzá a mixhez.

A megújuló energia súlya a fogyasztásban persze meghaladja a 8 százalékot, hiszen a villamosenergia-termelésben ez a forrás szintén szerepet játszik (víz- és szélerőművek, napelemek).

A legnagyobb energiafogyasztó a közlekedés (33 százalék), az ipar 26 százalékkal a második, majd a háztartások következnek 25 százalékkal. A szolgáltatások fogyasztják az energia 13 százalékát, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás együtt mindössze 2 százalékot.

Energiaimport

Az Európai Unió energiafüggőségi aránya 2014-ben 52 százalékos volt: ez azt jelenti, hogy a nettó import (azaz az importált és az exportált energia különbsége) adta az elfogyasztott energia több mint felét. (2000-ben ez a mutató még 47 százalék volt.) Az importált energiatermékek közel kétharmadát a kőolaj adta, a földgáz 23 százalékkal, a szilárd tüzelőanyagok 11 százalékkal voltak jelen az „importmixben”.

Az import jelentős része erősen koncentrált, ami az ellátás biztonságát is veszélyeztetheti – hangsúlyozzák az Eurostat szakértői. A kőolajimportnak például 30 százaléka Oroszországból, 13 százaléka Norvégiából, 9–9 százaléka Nigériából és Szaúd-Arábiából, 6 százaléka Kazahsztánból, 5 százaléka pedig Irakból érkezik.

Hasonló a helyzet a földgáz és a szilárd tüzelőanyagok esetében is. A teljes uniós földgázimportból Oroszország 38, Norvégia 32, Algéria pedig 12 százalékos részt hasít; a szilárd tüzelőanyagok nagy részét (döntően szén) Oroszországtól (29 százalék), Kolumbiától (21 százalék) és az Egyesült Államoktól (20 százalék) vásárolják a tagállamok.

Az importmix is jelentős tagállami eltéréseket mutat: az importált energia több mint 80 százalékát kőolajtermékek teszik ki Máltán, Cipruson, Görögországban, Svédországban és Romániában. A földgázimport súlya (a behozatalban) Magyarországon és Olaszországban nagyobb egyharmadnál.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja