Az elszegényedés vagy társadalmi kirekesztettség által fenyegetettek aránya Magyarországon a férfiak és a nők körében nagyjából ugyanakkora, 26,0, illetve 26,5 százalék volt 2016-ban – derül ki az Eurostat friss jelentéséből. A családi állapot, a kor, illetve a munkaerő-piaci helyzet szerinti különbségek már jóval nagyobbak.
Tovább csökkent az elszegényedés vagy társadalmi kirekesztettség által fenyegetett lakosok aránya az Európai Unióban, de az egyes tagállamok között jelentős a különbség – ez derült a szegénység elleni küzdelem világnapjához időzített Eurostat-jelentésből.
Az Európai Unió statisztikai hivatala által hétfőn kiadott jelentés szerint a 28 tagú Európai Unió lakosságának 23,4 százalékát, 117,5 millió embert fenyegette a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség 2016-ban. Egy évvel korábban, 2015-ben a pénzügyi világválság kirobbanása előtti szintre süllyedt vissza a veszélyeztetettek aránya, illetve száma, ehhez képest tavaly további 0,3 százalékponttal, illetve 1,5 millióval javult a mutatók értéke.
A pénzügyi világválság 2008 őszén robbant ki, abban az évben 23,7 százalékos arányt mértek. A következő néhány évben fokozatosan 25 százalék közelébe emelkedett, majd a 2012-es 24,8 százalékról 2013-ban 24,5 százalékra, 2014-ben pedig 24,4 százalékra mérséklődött az elszegényedés által fenyegetettek aránya.
Magyarországon 2015-ben csökkent a 2008-assal azonos szintre, 28,2 százalékra az elszegényedés vagy társadalmi kirekesztettség által fenyegetettek aránya, amely 2016-ban további 1,9 százalékponttal 26,3 százalékra mérséklődött. Abszolút értékben számolva 2008-ban 2 millió 790 ezer, tavaly pedig 2 millió 540 ezer volt a veszélyeztettek száma.
Az elszegényedés vagy társadalmi kirekesztettség által fenyegetettek aránya Magyarországon a férfiak és a nők körében nagyjából ugyanakkora, 26,0, illetve 26,5 százalék volt 2016-ban. A 18 éven alattiak mutatója 33,6, a legalább 65 éveseké 15,1 százalék volt. A családi állapotot tekintve a gyerekesek körében volt magasabb a veszélyeztetettek aránya (29,6 százalék), a gyereket nem nevelők esetében az arány valamivel alacsonyabb, 23,0 százalékos volt. A legfontosabb vízválasztó a munkaerő-piaci státusz: míg a foglalkoztatottak körében az elszegényedés vagy társadalmi kirekesztettség által fenyegetettek aránya 18,4 százalék volt 2016-ban, a munkanélküliek 70,4 százalékának számolnia kellett ezekkel a veszélyekkel.
Tavaly a magyarok 14,5 százalékát fenyegette a jövedelmi elszegényedés, 16,2 százaléknál volt gond a megélhetés körülményeivel és 8,2 százalék nem tudott tartósan elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A teljes EU-ban ezek a mutatók rendre 17,2 százalékon, 7,5 százalékon, illetve 10,4 százalékon álltak.
A 2008-as helyzettel összevetve Magyarország esetében a jövedelmi elszegényedés által fenyegetettek aránya 2,1 százalékponttal volt nagyobb 2016-ban, a másik két kategóriában 1,7, illetve 3,8 százalékpontos javulást mértek. A teljes unióban az elszegényedés által fenyegetettek aránya 0,7 százalékponttal, a munkavállalással küzdőké pedig még mindig 1,2 százalékponttal volt magasabb 2016-ban, míg a megélhetéssel küszködők aránya 1,0 százalékponttal esett a nyolc évvel korábbihoz képest.
Az Eurostat módszertana szerint azt fenyegeti a szegénység, akinek havi jövedelme nem éri el az adott ország medián jövedelmének 60 százalékát, komoly gondot okoz a megfelelő életkörülmények biztosítása (például közüzemi számlák megfizetése, bizonyos tartós fogyasztási cikkek megvásárlása), vagy tartósan problémája van a munkakereséssel.
Tavaly a lakosság több mint egyharmadát három uniós tagállamban – Bulgáriában (40,4 százalék), Romániában (38,8 százalék), és Görögországban (35,6 százalék) – fenyegette a szegénység vagy a kirekesztettség. A veszélyeztetettek aránya Csehországban (13,3 százalék), Finnországban (16,6 százalék), Dániában (16,7 százalék) és Hollandiában (16,8 százalék) volt a legalacsonyabb. A nagy euróövezeti gazdaságok közül Németország mutatója 19,7, Franciaországé 18,2, Spanyolországé 27,9, Olaszországé 28,7 százalékon, a leggazdagabb uniós tagállam Luxemburgé pedig 19,7 százalékon állt.
A nyolc évvel korábbihoz képest 2016-ban 10 uniós tagállamban romlott a helyzet, a legnagyobb mértékben Görögországban (+7,5 százalékpont), Cipruson (+4,4 százalékpont), Spanyolországban (+4,1 százalékpont) és Svédországban (+3,4 százalékpont). A legnagyobb javulást Lengyelország tudta felmutatni, ahol 8,6 százalékponttal, 30,5 százalékról 21,9 százalékra csökkent a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség által fenyegetettek aránya. Lengyelországot Lettország (-5,7 százalékpont) és Románia (-5,4 százalékpont) követi.
Az ENSZ-közgyűlés 1992 decemberében nyilvánította a szegénység elleni küzdelem világnapjává október 17. napját.
MTI/KamaraOnline
