Gyakorlatilag semelyik területen nem találnak szakképzett munkaerőt, a szakembereket már fejvadászokkal, célzottan keresik, még villanyszerelőt is nehéz találni – hangzott el a Portfolio és a Magyar Gépjárműipari Egyesület „Járműipar 2017” című konferenciáján.

Az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek a magyarországi bérek, vagyis végre elindult a felzárkózás a bérekben a régió más országaihoz – modta el Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője a Portfolio és a Magyar Gépjárműipari Egyesület „Járműipar 2017” című konferenciáján. Romhányi előadásában rámutatott arra is, hogy a szakképzett munkások aránya csökkent 2011 és 2015 között, ezzel szemben a szakképzetlen munkások aránya emelkedett Magyarországon.

Tavaly a járműgyártás korábbi években látott meredek emelkedése lefékeződött, amit részben az okozott, hogy modellváltások történtek a hazai autógyártóknál, Romhányi Balázs szerint azonban nem feltétlenül csak erről van szó, hiszen a feldolgozóipar egészében is hasonló folyamatok történtek. Ami biztató, az az, hogy az elmúlt három hónapban ismét emelkedett a termelés volumene a hazai járműgyártásban.

Euróban számolva a hazai járműipar exportértékesítése emelkedett a belföldi értékesítés viszont továbbra is lefelé tartó trendben mozog, az olló szétnyílásának az egyik oka az lehet, hogy a végtermék-előállítók az elmúlt években árat tudtak emelni, azonban a belföldi beszállítók ezt az emelést vélhetően nem kapták meg.

A Költségvetési Felelősségi Intézet 282 magyarországi, járműgyártásba sorolt cég, adóhatóságtól kapott anonim adatait elemezte ki, ez alapján elmondható, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb a termelékenysége, nagyjából úgy néz ki ez az összefüggés, hogy egy kétszer akkora cég nagyjából 20 százalékkal termel hatékonyabban, egy százszor akkora cég pedig háromszor hatékonyabban termel, mondta el Romhányi Balázs.

A kiértékelt adatok alapján úgy tűnik, mint ha 2 milliárd forint hozzáadott érték körül lenne egy üvegfal, efölött ugyanis nincsen magyar cég. Ennek az optimista olvasata az, hogy lassan, fokozatosan lehet növelni a megszerzett piacokat és kiépíteni a kapacitásokat, a magyar cégek a növekedésben csak lassan tudnak előrébb lépni. Az iparág rendkívül koncentrált, a 282 magyarországi járműipari vállalatból az 50 legnagyobb cég részesedése a hozzáadott értékből 92 százalék, ők fizetik a munkavállalói jövedelem 85 százalékát és foglalkoztatják a szegmens alkalmazottainak 77 százalékát.

A régió országaiban igaz az, hogy minél magasabb az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték, annál magasabbak a munkavállalói jövedelmek is. Az átlagos termelékenység Magyarországon magasabb, de a bérek elmaradtak az elmúlt években, ezek a megállapítások 2015-ös adatokon alapulnak, azóta viszont jelentősen emelkedtek a magyarországi bérek, vagyis elindult a felzárkózás a bérekben. A kisebb hazai cégekre igaz az, hogy nagyjából annyit fizetnek az alkalmazottaiknak, amennyit a termelékenységük alapján elbírnak, a Top50-nél azonban volt elmaradás a bérekben a régiós országokhoz képest, ezt pótolták be az elmúlt hónapokban a nagyobb hazai járműipari cégek.

Minden országban lassan csökken a fizikai munkások aránya a feldolgozóiparban, arányuk a fejlett országokban alacsonyabb, mint a régiós országokban, ez alapján nálunk is tovább csökkenhet a fizikai munkások aránya a következő években. A szakképzett munkások aránya csökkent 2011 és 2015 között, ezzel szemben a szakképzetlen munkások aránya emelkedett, Romhányi szerint viszonylag normális trend, hogy a szakképzett munkások aránya lassan csökken, ezzel szemben a szakképzetlenek részarányának emelkedése nem tartós, arról van szó, hogy az automatizálás egyelőre még nem annyira olcsó, hogy a szakképzetleneket ki lehessen váltani, ez azonban változhat a következő években, ahogy Magyarországon is halad az automatizálás.

És hogy milyen foglalkozásokat keresnek a cégek? Friss folyamat, hogy az elmúlt 3 évben gyors változások történtek ebben, rendkívül gyorsan változik az, hogy milyen munkakörökbe keresnek alkalmazottak a cégek, gépkezelőre például nagyobb, kovácsra viszont kisebb a kereslet. A bérek alakulása is nagyon hektikus, a gépgyártásban vannak olyan szakmák, amelyek között néhány éve még kétszeres volt a bérkülönbség, ami azonban mostanra megszűnt.

A munkaerő-kínálat legfontosabb problémája Romhányi Balázs szerint például az, hogy a kínálat és a kereslet közti eltérés a szakma-elnevezéseknél finomabb szinten is megjelenik, de veszélyes modell, ha a cégek a frissen végzettek 3 év után mindig lecserélik a még frissebben végzettekre. Az idő és a piac fogja eldönteni, hogy a 2016. szeptember óta 3+2 éves szakiskolák valóban középfokú képzést jelentenek-e, de problémát jelent az is, hogy a közfoglalkoztatottak létszámának leépítésekor érdekellentét van a vállalkozások és az önkormányzatok között.

Elképesztő probléma a munkaerőhiány, már villanyszerelőt is nehéz találni!

Nemzetközi autóipari trendekről és a hazai autógyártás előtt álló kihívásokról beszélgettek a magyarországi autóipari beszállítók vezetői.

Megbolydult méhkashoz hasonlította az autóipart Sebestyén Balázs, (DCS Klaszter igazgató – Kelet-Európa, Ügyvezető igazgató, Delphi Connection Systems Hungary Kft.). A dízel emissziós események, az önvezető és az elektromos autók várható térhódítása alapvetően változtatja meg az iparágat, nem csak az autógyártóknál, de a beszállítóknál is jelentősek a változások, olyan területeken kell versenyezniük az autógyártóknak, ahol nincsen kompetenciájuk, egyre inkább IT területeken folyik a verseny.

Az autóipari átalakulás középpontjában az elektromos autók állnak, de hogy ez jelenti-e a megoldást a problémákra, az Oliver Schatz (műszaki területekért felelős elnök, ügyvezető igazgató, Robert Bosch Kft.), szerint egyáltalán nem biztos, hiszen a fogyasztók még nem fogadták el az elektromos autókat, részben az alacsony hatótávolság, részben a magas vételár miatt. Emiatt a beszállítóknak is párhuzamosan több területen is fejlesztéseket kell megvalósítani, az új meghajtásmódoknál, de a már meglévőknél is, ez pedig jelentős kapacitásokat köt le. 

Dr. Péhl Tibor (gyárigazgató, Arconic-Köfém GRP-BCI) elmondta, hogy az alaptrendek, például az elektronika térhódítása, az elektromos hajtás stb. tekintetében egyetértés van az iparági szereplők között, a megvalósítások azonban különbözők lehetnek. Fontos téma lesz az, hogy hatékonyabbá és környezetbarátabbá kell tenni a járműveket, de ezzel párhuzamosan egyre könnyebbek is lesznek a jövő autói, ez is egy fontos kihívás. 2010 és 2015 között 20 százalékkal nőtt súlyban az egy autóra jutó alumínium felhasználása, és várhatóan 2015 és 2020 között további 20 százalékkal nő az alumínium részaránya az autókban, ráadásul ezzel párhuzamosan az autók össztömege csökken, vagyis az alumínium részaránya exponenciálisan emelkedik. A versenyt az acélgyártás nem adta fel, ráadásul a kompozit anyagok térhódítása is folytatódik, erős a verseny ezen a területen is.

 Lang János (alelnök, Flex Magyarország) a fogyasztási szokások óriási mértékű megváltozására hívta fel a figyelmet. A szakember szerint a nulla károsanyag-kibocsátás, a nulla-baleseti szint elérése a szenzorok rendkívüli elterjedését vetíti előre, az egyes régiók ebben különböző utakat járnak majd be. 

Gödri István az iparág átalakulására példaként azt hozta fel, hogy egy éve az egyik csúcsvezető kijelentette, hogy az elektromos autók jövője bizonytalan, miközben két héttel ezelőtt egy céges megbeszélésen már az hangzott el, hogy az elektromos autóké a jövő. A bizonytalanságot jól mutatja, hogy miközben a Toyota jelenleg még a hibrid autókra épít, a jövőben már az üzemanyagcellás autókra építene, nincsen iparági konszenzus ebben a kérdésben.

Mi a siker kulcsa Magyarországon?

Gödri István szerint az oktatás színvonala határozza meg a versenyképességünket, ezen a területen folyamatosan igazodni kell a piaci változásokhoz. Lang János azt emelte ki, hogy folyamatos technológiai beruházásokra, a munkakörnyezet folyamatos javítására van szükség ahhoz, hogy a hazai autógyártás versenyképes maradjon.

Dr. Péhl Tibor sarkosan fogalmazott, náluk elképesztő problémát jelent az, hogy gyakorlatilag semelyik területen nem találnak szakképzett munkaerőt, a szakembereket már fejvadászokkal, célzottan keresik, de még villanyszerelőt is nehéz találni, mondta Péhl, aki szerint az alapfokú oktatásban is nagyot kellene változni, olyan oktatókra lenne szükség, akik maguk is folyamatosan tanulnak, paradigmaváltásra van szükség, a gyerekeknek adaptív készségeket kell megtanítani.

Sebestyén Balázs szerint a hazai autógyártás sikeréhez egyrész az kell, mint ami a háborúkhoz, vagyis pénz, pénz, pénz, ezen felül pedig szintén az oktatás színvonalának az emelésében látja a siker kulcsát a szakember, aki szerint nem az elitegyetemek outputját kellene figyelni, hanem a teljes felsőoktatásét, például a vidéki főiskoláról kijövő mérnökök szakmai tudása hagy kívánnivalót maga után.

Zsebedben a gyárad – Hatalmas lökést adhat az Ipar 4.0 a magyar járműiparnak

A Digital Manufacturing rendszerek egymásra épülő, rugalmasan alakítható megoldási rétegei fokozatosan növelik a rendszerek hatékonyságát, termelékenységét - mutatott rá Posta Attila, a T-Systems Magyarország partnere és Virág Aladár, a T-Systems Magyarország business operations managere. Kiderült az is, hogy az Ipar 4.0 alkalmazásának köszönhetően érdemben javulhat az adott vállalat profitabilitása és sokkal hatékonyabbá válhat a működése.

Gyökeresen megváltozhatnak a hétköznapi szokásaink és igényeink

Az infokommunikációs technológiák egyre gyorsuló fejlődése gyökeresen és globálisan megváltoztatja hétköznapi szokásainkat, átalakítja igényeinket - jelentette ki Posta Attila.

A jövővel kapcsolatban pedig kiemelte, hogy a számítástechnikai teljesítmény növekedésével párhuzamosan az önálló kommunikációra képes eszközök árának csökkenése várható, mindez lehetővé teszi majd, hogy a tárgyak és eszközök egyre jelentősebb részét kommunikációs képességekkel ruházzuk fel. Így az infokommunikációs technológiák a gyártásban és a logisztikában is egyre nagyobb szerephez jutnak majd.

Ezekre, illetve az ezeken alapuló megoldásokra egyébként egyre égetőbb szükség lesz a jövőben, hiszen a trendek egyértelműen az mutatják, hogy a termékek és a termelési folyamatok egyre komplexebbé válnak, így egyre több döntést kell meghozni, amelyek hatása egyre növekszik. Az infokommunikációs technológiák segítséget jelenthetnek abban is, hogy a gazdasági szereplők érdemben tudjanak reagálni a demográfiai változásokra, illetve arra, hogy egyre nagyobb hiány mutatkozik a fiatal tehetségekből és a képzett szakemberekből. 

A Vállalkozás rovat támogatója: STARJOBS Magyarország Kft.

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja