Számos külföldi, Magyarországon csupán adószámmal rendelkező társaság közterhei emelkednek – hívják fel a figyelmet a Mazars szakértői.
2017. június 16-tól felügyeleti díj bevallására és megfizetésére kötelezettnek minősül már az a vállalkozás is, aki nem magyarországi illetékességű, de Magyarország területén az élelmiszerláncról szóló törvény alá eső tevékenységet végez, FELIR-azonosítóval rendelkezik, és az állami adóhatóságnál regisztrált általános forgalmi adóalanynak minősül [az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § (4a) pontja alapján] – hívják fel a figyelmet friss hírlevelükben a Mazars szakértői.
Kiket érint a változás?
Az olyan külföldi társaságoknak, akik Magyarországon többek között élelmiszeripari termékekkel, állatokkal, takarmánnyal, vetőmaggal, állati eredetű melléktermékekkel kereskednek (élelmiszerek termelésének, feldolgozásának vagy forgalmazásának bármely szakaszával összefüggő tevékenységet folytatnak), de Magyarországon letelepedésre nem kötelezettek, mindezidáig elegendő volt egy egyszerű technikai FELIR szám megigénylése ahhoz, hogy a tevékenységüket folytathassák Magyarországon, viszont élelmiszerlánc felügyeleti díjat eddig nem kellett fizetniük.
A NÉBIH mint felügyeleti szerv különböző fórumokon korábban több alkalommal is megerősítette, illetve állásfoglalásaiban is úgy tájékoztatta az ilyen „ÁFA regisztrált” társaságokat, hogy nem kell felügyeleti díjat fizetniük. Azonban az új jogszabályi rendelkezés beemelésével a jogalkotó kiszélesítette a díjfizetésre kötelezettek körét, így már az „ÁFA regisztráltak” is fizetnek felügyeleti díjat.
Mekkora a fizetendő felügyeleti díj?
A felügyeleti díj mértéke általánosságban a felügyeleti díj fizetésére kötelezett tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított értékesítési nettó árbevétel 0,1 százaléka. Így tehát egy a magyarországi értékesítései során évi 100 millió forint árbevételt elkönyvelő külföldi „ÁFA regisztrált” társaságnak 100 000 forinttal növekedni fog a közterhe.
A fizetendő felügyeleti díj mértéke mellett azt is fontos kiemelni, hogy mulasztási bírság szabható ki, ha a felügyeleti díj bevallására kötelezett adózó a bevallási, illetve az adatszolgáltatási, nyilvántartásba vételi, változásbejelentési és felügyeleti díj fizetési kötelezettségét nem teljesíti, késedelmesen, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti. A mulasztási bírság 10 000 forinttól akár 500 millió forintig is terjedhet! (A bírság legfeljebb a megelőző üzleti évben elért, a felügyeleti díj alapját képező nettó árbevétel (jövedelem) tíz százaléka.)
Eddig sem lehetett elrejtőzni a NÉBIH elől
Az élelmiszerláncról szóló törvény hatálya alá tartozó adózóknak FELIR számmal (technikai FELIR számmal) továbbra is rendelkezniük kell.
Az „ÁFA regisztrált” társaságoknak eddig is szükség volt egy technikai FELIR számot igényelniük, mert a termékek közúti fuvarozását ellenőrző EKAER rendszer az élelmiszeripari termékek szállításához kapcsolódóan csak akkor generált EKAER azonosító számot, ha az adózó megadta a saját FELIR számát (technikai FELIR számát). Az azonosításon túl tehát ennek a FELIR számnak gyakorlati jelentősége is van.
Meddig kell bevallani és megfizetni a felügyeleti díjat?
A felügyeleti díjat a tárgyévet követő év május 31-ig kell bevallani. A kötelezettséget két részletben, egyenlő összegben kell megfizetni a tárgyévet követő július 31. napjáig, illetve az azt követő év január 31-ig.
Az „ÁFA regisztrált” társaságoknak legelőszőr így 2018. május 31-ig kell benyújtaniuk a bevallásukat a 2017-es évre vonatkozó felügyeleti díjról, és 2018. július 31-ig, illetve 2019. január 31-ig kell megfizetniük azt.
Még sok a nyitott kérdés!
Az átmeneti szabályokkal kapcsolatban, illetve az „ÁFA regisztrált” ügyfelek gyakorlati teendőivel kapcsolatban is még sok kérdés felmerül:
- Amennyiben jelenleg az „ÁFA regisztrált” adóalany csak technikai FELIR számmal rendelkezik – mivel eddig bevallásra nem volt kötelezett – ennek státusza automatikusan változik-e, vagy a társaságnak további teendője is van?
- Kérdéses, hogy „ÁFA regisztrált” adóalanyok esetében milyen nyilvántartást szükséges vezetni a felügyeleti díj köteles nettó árbevételről, tekintettel arra, hogy ezek az adóalanyok ritkán rendelkeznek a magyarországi tevékenységre elkülönített főkönyvi rendszerrel, és nem kötelezettek beszámoló készítésére sem.
- Nem teljesen egyértelmű, hogy a 2018-ban fizetendő felügyeleti díj alapja a 2017. június 16. és 2017. december 31. közötti időszakban keletkező nettó árbevétel, vagy a teljes éves árbevétel (utóbbi esetben tulajdonképpen visszamenőleges adókivetésről lenne szó).
- Továbbá az sem egyértelmű, hogy eltérő üzleti éves adóalany az üzleti éve alapján vagy naptári év alapján állapítja-e meg a fizetendő felügyeleti díj alapját.
