Minden elemzői várakozást felülmúlt a magyar gazdaság növekedése a tavalyi utolsó negyedévben. A bővülés tempója azonban így is tovább lassul: idén 2-2,5 százalékkal nőhet a GDP a tavalyi 2,9 százalékkal szemben.
A KSH pénteken közzétett adataira az MTI-nek reagálva Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: messze meghaladta az elemzői várakozásokat a magyar GDP tavalyi utolsó negyedéves 3,2 százalékos növekedése, amivel az éves bővülés 2,9 százalék lett 2015-ben, 2007-óta a második legmagasabb érték a 2014-es 3,7 százalék után.
Az éves bővülés mögött több szektor jó teljesítménye áll, két kisebb ágazatot – építőipar, mezőgazdaság – kivéve. Részletes adat még nem áll rendelkezésre, de felhasználási oldalon a dinamikus növekedést a beruházások újbóli megugrása okozhatta, az EU forráslehívások tavaly év végi jelentős élénkülésének köszönhetően. A fogyasztás és a nettó export szintén érdemben hozzájárulhatott a növekedéshez – vélekedett. Balatoni András szerint idén lassulhat a növekedés, így 2016-ban 2,0 és 2,5 százalék közötti éves átlagos GDP-növekedésre számít.
A CIB Bank elemzői kiemelték: a negyedik negyedéves eredmény jelentősen meghaladta a 2,5-2,6 százalékos piaci konszenzust. Az eltéréshez több gazdasági ágazat vártnál jobb teljesítménye is hozzájárulhatott – írták. Az utolsó negyedév statisztikái alapján különösen az ipar, illetve az ipari export hozzájárulása lehetett jobb a várakozásoknál, de a belső kereslet hozzájárulása is jelentős lehetett a CIB szerint.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy vélte, hogy a vártnál jelentősen jobb GDP-adatok mögött a vártnál jobban teljesítő építőipar állhatott az utolsó negyedévben, illetve az, hogy a kormány lehívott minden rendelkezésre álló EU-s támogatást 2015 végéig. Ugyancsak szerepelhet az okok között, hogy a költségvetésben keletkező pufferből a kormány különböző beruházásokat finanszírozott meg – vélekedett. Mindemellett a jó eredményt az autóipar teljesítménye, illetve ezen keresztül az export kiemelkedő eredménye is megalapozta.
Hozzátette: idén további lassulásra számítanak, várakozásuk szerint 2,2 százalékkal nőhet a magyar GDP, aminek a gerincét a háztartások fogyasztása adhatja. Rámutatott arra is, hogy a GDP-növekedésben régiós összehasonlításban folytatódott a lemaradás – Szlovákiában 4,2 százalék, Romániában 3,7 százalék volt a növekedés -, ugyanakkor az eurózóna tagállamokhoz való gazdasági felzárkózás folytatódott 2015-ben.
Az Erste elemzője szerint idén a háztartások által támasztott keresletben a vártnál nagyobb erő lehet, ami nagyobb lendületet adhat a gazdaságnak. Negatív kockázatként tartják számon a külső piacok, azaz az eurózóna, illetve Ázsia várható gazdasági teljesítményét, ami érdemben ronthat a magyar gazdaság kilátásain.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is arra számít, hogy az idén az első két negyedévben jelentősen lassul a magyar gazdaság növekedési üteme, elsősorban az uniós kifizetések hiánya és a gyengének látszó nemzetközi kereslet miatt, így éves átlagban 2,2-2,3 százalékos növekedéssel lehet számolni.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: a tavalyi utolsó negyedévben jelentősen gyorsult az ipar kibocsátása, míg a szolgáltatások szintén jelentősen hozzájárultak a növekedéshez. A növekedést azonban visszafogta a mezőgazdasági termelés visszaesése. Felhasználási oldalon a meglepetést a beruházások ismételt megugrása okozhatta, a tavaly év végi EU forráslehívások jelentős élénkülésének köszönhetően. A fogyasztás, valamint a nettó export szintén érdemben hozzájárulhatott a növekedéshez.
Hozzátette: idén 2,5 százalékra lassulhat a növekedés üteme az EU források alacsonyabb felhasználása miatt, ami visszavetheti a beruházásokat, így a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése miatt a fogyasztás lehet a növekedés húzóereje. Az elemző szerint 2017-ben újra gyorsulhat a GDP növekedése, részben az EU források gyorsuló ütemű lehívása, részben a lakásáfa csökkentése és a lakástámogatások kiterjesztése miatt, így jövőre 2,8 százalékos növekedésre számít, sőt a lakástámogatás hatása miatt azt sem zárja ki, hogy a bővülés meghaladhatja a 3 százalékot is.
