2017. január 1-jétől változott az EKAER-ben a kockázati biztosíték fizetésre kötelezettek köre – hívja fel a figyelmet Prantner Attila, a Mazars adómenedzsere.

Az új EKAER kötelezetteknél február 15-től kockázati biztosíték kötelezettség keletkezik nem kockázatos termékek esetén is – írja friss bejegyzésében Prantner Attila, a Mazars adómenedzsere.

Azoknak a gazdálkodóknak, akik a tárgyévben és azt megelőző két évben egy alkalommal sem kértek még EKAER-számot, vagy ezen idő alatt adószám felfüggesztés hatálya alatt álltak (új EKAER-kötelezettek), az EKAER-szám igénylésük során egy meghatározott időn keresztül kockázati biztosítékot kell fizetniük. Ez alól a szabály alól mentesülnek azok a társaságok, akik ebben az időszakban már nyújtottak be áfa bevallást. Vagyis a leginkább érintettek az újonnan alakult társaságok, illetve a Magyarországon áfa alanyként újonnan nyilvántartásba vett külföldi vállalkozások (új áfa regisztráltak). Az új szabályozás alapján tehát ennek az új kötelezetti körnek, már nem csupán a kockázatos termékek után, hanem valamennyi termék tekintetében kockázati biztosíték kötelezettsége lesz.

Fontos azonban, hogy kockázati biztosíték fizetése továbbra is a Közösségen belüli termékbeszerzés, és az első belföldi, nem közvetlenül végfelhasználók részére történő adóköteles termékértékesítés során jelentkező EKAER jelentéseknél szükséges. Tehát Közösségen belüli termékértékesítések esetén még a fent jelzett kötelezettek sem kell biztosítékot fizetniük. A kockázati biztosítékot az első bejelentéskor, és az első bejelentéstől számított 180. napig tett bejelentéskor kell nyújtani. Ha az első EKAER jelentést követő 180 napon belül nem történik tíz EKAER-jelentés, akkor a 10. EKAER-szám igényléséig kell a kockázati biztosítékot nyújtani.

A kockázati biztosíték esetében fontos, hogy a biztosítékot előre fel kell tölteni a bejelentést követő 45 nap tervezett értékesítései összegének 15 százalékára. Ezt követően folyamatosan vizsgálni kell, hogy 45 nap átlagában érvényesül-e, hogy a befizetett kockázati biztosíték eléri-e a már tényleges adatokon alapuló értékesítés volumenének a 15 százalékát. Ráadásul az EKAER-rel összefüggésben befizetett kockázati biztosíték nem látszik az adófolyószámlán, abból nem lehet más adónem terhére átvezetni. Ugyanakkor, ha a NAV bármely adónemen tartozást észlel, annak rendezését a kockázati biztosíték összegéből átvezetés útján intézheti. Ilyen esetekben előfordulhat az is, hogy az elkülönített biztosíték nem éri el a törvényileg előírt mértéket. Viszont ha nincs megfelelő biztosíték az elkülönített EKAER számlán, akkor nem lehet EKAER számot kérni. Tehát érdemes a kockázati biztosíték mértékét folyamatosan követni, és amennyiben szükséges, feltölteni azt a megfelelő összegre.

Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az adózó, ha

a) szerepel az állami adó-és vámhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban, vagy

b) megfelel a következő feltételek mindegyikének:

  • legalább két éve működik és
  • szerepel az állami adó-és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint
  • a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.

Bár a rendelkezés január 1-jétől hatályos, a jogalkotó időt hagyott a felkészülésre. Az új EKAER-kötelezetteknek a kockázati biztosítékot csak a 2017. február 15-ét követően kért EKAER-számok esetén kell befizetni az arra megjelölt, elkülönített bankszámlaszámra.