A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2017 decemberében új antitröszt bírságközleményt adott ki. A közlemény növelte a versenyfelügyeleti eljárásban azon lehetőségek számát, amelyekkel az együttműködő vállalkozások nagymértékben csökkenthetik, sőt akár el is kerülhetik a bírságolást – hívja fel a figyelmet a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda.

A versenyjogi jogsértés akár a vállalkozások előző évi nettó árbevételének tíz százalékáig terjedő bírságot is eredményezhet, jelentős összegekről van tehát szó, érdemes odafigyelni. A GVH bírságközleménye tartalmazza a bírságkiszabás elveit, ezeket mutatja be a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi iroda versenyjogi blogja, a competition.hu friss bejegyzése.

Hogyan érhető el a bírságmérséklés?

  1. Egyezségi megállapodással, amely a jogsértés beismerését és a jogorvoslatról való lemondást is magába foglalja. A Duna House és az Otthon Centrum esetében is ez történt, akik összehangolták árpolitikájukat, egyúttal bizalmas, üzleti információkat osztottak meg egymással keresztértékesítési együttműködéseik keretében. Az érintett felek egyezségi megállapodást kötöttek a GVH-val, így harminc százalékos bírságmérséklésre került sor velük szemben.
  2. Az okozott károk megtérítése által, ez történt legutóbb a Vodafone esetében is, amikor a vállalkozás – egyebek mellett – a fogyasztóknak felajánlott jóvátétel biztosításával több, mint felével, 200 millió forintra tudta csökkenteni a rá kiszabott bírság összegét (igaz, ez fogyasztóvédelmi eljárásban történt).
  3. Megfelelési programok kidolgozása által, ahogy az a Pharma Nord, a Lidl vagy a Media Markt esetében történt (szintén fogyasztós ügyekben). Nagyobb a jelentősége az előzetes megfelelési programoknak, azaz az olyan megfelelési erőfeszítéseknek, amelyeket az érintett vállalkozások már a versenyfelügyeleti eljárás megindítását megelőzően is működtettek. Ugyanakkor a megfelelési programok léte önmagában nem vehető bírságcsökkentő tényezőként figyelembe, ehhez a vállalkozásnak (a) bizonyítania kell megfelelő compliance erőfeszítéseit, (b) a jogsértés észlelését követően fel kell hagynia a jogsértő magatartással, és (c) objektív és hiteles bizonyítékkal alá kell támasztania, hogy a jogsértés abbahagyására a vállalkozás által önként működtetett vagy számára a GVH által egy korábbi eljárásban előírt megfelelési programnak köszönhetően, azzal összefüggésben került sor.

Az enyhítő körülményként történő értékelés további feltétele, hogy a jogsértésben magas rangú vállalati vezetők nem vettek részt.

Azok a vállalkozások tehát, amelyek részben vagy egészben orvosolják jogsértésük negatív hatásait, jelentős mértékű bírságcsökkentésre számíthatnak. A fogyasztók kártalanítása itt kiemelt jelentőséget élvez, ugyanis, a teljes kártalanítás összegét le lehet vonni az egyébként kiszabandó bírság összegéből. Még a részleges kompenzáció is a bírság mérséklését eredményezheti. Ezen kedvezmények a kartell és erőfölényes ügyekben már korábban bevezetett egyezségi eljáráson és engedékenységi programon túl is érvényesülnek, tehát ezekkel kombinálva még nagyobb megtakarítás érhető el.

Jól látható, hogy a GVH a bírságcsökkentés eszközével igyekszik ösztönözni a versenyjog megsértésével okozott fogyasztói hátrányok orvoslását és a vállalati megfelelési programok működtetését.

Utóbbira példa, hogy fogyasztóvédelmi ügyek esetén a bírságot akár teljes egészében elengedhetik, ha a vállalkozás reklámkampánya elindítása előtt versenyjogi szakértő jogi véleményét kéri, az ilyen magatartás ugyanis a vállalkozások önkéntes jogkövető magatartásra való törekvését mutatja.

Antitröszt ügyekben attól függően, hogy a megfelelési program segítségével feltárt jogsértés esetén a vállalat megszünteti-e a jogsértést, vagy, hogy szolgáltat-e bizonyítékot a GVH részére egy esetleges későbbi eljárásban, a bírságcsökkentés hét és tíz százalék között mozoghat. Az eljárásokban megfelelési programok bevezetésének vállalására, ügytípustól függően öt-húsz százalékos bírságcsökkentéssel törekszik ösztönözni a GVH. Akár húsz-harminc százalékos bírságcsökkentést is elérhet az, aki a jogsértését beismeri vagy arra bizonyítékot szolgáltat.

Fontos tudni, hogy a versenytörvény szerint a GVH az első alkalommal jogsértő magatartást tanúsító kis- és középvállalkozások (kkv) esetében bírság helyett figyelmeztetést is alkalmazhat, ha feltételezhető, hogy a vállalkozás jövőbeni magatartásának jogszerűsége, az újabb jogsértés elkövetésétől való tartózkodása így is biztosítható. A figyelmeztetés olyan eszköz, amely révén az adott vállalkozás elkerülheti a bírságszankciót. Ezt a szankciót alkalmazta a GVH a Manna szappan forgalmazója vagy néhány utazásszervező esetében.

A GVH-nál az utóbbi években egyértelműen előtérbe került a vállalkozásbarát megközelítés, a megfelelés ösztönzése, ennek érdekében a hatóság számos együttműködési lehetőséget ajánl az eljárás alá vontak számára. A Hatóság több olyan lépést is tett, akár más szankciók – így kkv-k esetében a figyelmeztetés – alkalmazásával, akár a bírságközlemények revíziójával, amivel hatékonyabban biztosítható a jogkövetés, valamint egy-egy káros joggyakorlat piacról történő kiiktatása.

A GVH az új közlemények kialakításakor nagymértékben támaszkodott a hazai és nemzetközi szakmai közönség véleményére: a nyilvános konzultációk során gazdálkodó szervezetek ügyvédi irodák – köztük a CHSH is – és érdekvédelemi, valamint szakmai testületek is megfogalmazták álláspontjukat, melyeket a GVH a bírságközlemények megállapítása során figyelembe vett.

A fentiekből is jól látszik, hogy most talán még az eddigieknél is fontosabb versenyjogi szakértők közreműködését igénybe venni a GVH előtti eljárásban. Egy, az eddigi joggyakorlatot és a GVH újszerű megközelítését is ismerő tanácsadó csapat akár 50 százalékos megtakarítást is eredményezhet, amennyiben az együttműködés lehetőségeit időben feltárja az ügyfeleinek.

A cikk szerzője dr. Kocsis Márton, a CHSH Dezső versenyjogi csoportjának vezető ügyvédje.

A Versenyjog rovat támogatója: Gazdasági Versenyhivatal

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja