Az európaiak többsége közös uniós választ szeretne a globális kihívásokra, és kevésbé nemzeti megoldásokat – derül ki az Európai Parlament megbízásából idén márciusban készített kutatásból.
Az új Eurobarometer-felmérés adatai azonban eltérő képet mutatnak az egyes tagállamokban. A magyarok kiemelkedően magas számban gondolják úgy, hogy az EU demokratikusan működik, és 63 százalékuk érzi magát az unióhoz tartozónak.
A többség az EU-tól várja a megoldást a legfőbb problémákra
A terrorizmustól a migráción át a szociális és gazdasági kérdésekig az európaiak többsége úgy gondolja, hogy az EU többet tudna tenni és többet is kellene tennie a problémák megoldásáért. A tavalyi évhez képest csökkent azok száma, akik szerint az unió tevékenysége nem eléggé hatékony az olyan kulcsfontosságú területeken, mint a migráció, a biztonság, a munkanélküliség, vagy az adócsalás.
A magyarok 83 százaléka szeretné, ha az EU a jelenleginél jobban beavatkozna a terrorizmus elleni küzdelembe, amivel hazánk kicsivel meghaladja az uniós átlagot (80 százalék). A magyarok számos más kérdésben is erőteljesebb uniós választ várnak, mint például a migráció kérdése (76 százalék), vagy a munkanélküliség elleni küzdelem (79 százalék).
Egyre többen mondják, hogy jó dolog az EU-hoz tartozni
A tavalyihoz képest 4 százalékkal többen, az európaiak 57 százaléka gondolja úgy, hogy országának uniós tagsága jó dolog. Az adatok azonban eltérőek az egyes tagállamokban, míg Magyarországon az emberek 48 százalék ért egyet ezzel, addig a csehek, vagy görögök csupán egyharmada látja így.
Mennyien érdeklődnek az európai ügyek iránt?
Egyre inkább emelkedik uniós szinten azok száma, akiket érdekel az európai politika (56 százalék), a magyar adatok szerint ez az emberek felére jellemző. Az európaiak 63 százaléka véli úgy, hogy a szava számít a hazájában, míg csupán 43 százalékuk érzi úgy, hogy a véleménye számít az EU-ban. Magyarországon pedig még ennél is kevesebben (32 százalék).
Elég demokratikus az EU?
A demokrácia népszerűsítése terén még van mit dolgoznia az uniónak: 50 százalék alatti ugyanis azoknak az aránya, akik szerint az EU-n belül a demokrácia látványosan jól működik. Ha a saját tagállamaikról nyilatkoztak, akkor az arány általánosságban még ennél is kevesebb. Magyarországon ebben a kérdésben kiemelkedően pozitív volt a megítélés az unión belüli demokratikus viszonyokról.
Az európaiak döntő többsége szerint a társadalmi osztályok közötti különbségek jelentősek, és egy harmaduk kételkedik abban, hogy a krízisnek egyhamar vége lesz.
Többsebességes Európa
Az Európai Unió jövőjéről folytatott vitában nemrég felmerült a többsebességes Európa lehetősége is. Az európaiak 49 százaléka azonban úgy gondolja, hogy a tagországok egy részének sürgetésére az EU-nak bizonyos területeken ki kellene dolgoznia egy uniós megoldást anélkül, hogy várna a többi tagállam belegyezésére. Magyarországon ez az arány még magasabb, 52 százalék.
