A gazdasági szervezetek egyre koncentráltabban, de egyre kevesebb szántóterületet használnak (2016-ban 1643 ezer hektár), míg az egyéni gazdaságok művelése alatt álló területek közel 90 ezer hektárral gyarapodva 2336 ezer hektárra nőttek – tájékoztatott a KSH.
Az ország területének 80 százalékát kitevő termőterület 25 ezer hektárral növekedett 2015-höz képest, amely főként a nem hasznosított mezőgazdasági területek újra művelés alá vonásának az eredménye – olvasható a statisztikai hivatal „A fontosabb növények vetésterülete, 2016. június 1.” című kiadványában.
A termőterületnek közel háromnegyede (5,4 millió hektár) a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági terület, amely a szántó, konyhakert, szőlő, gyümölcsös és gyep művelési ágak között oszlik meg. Az állandó gyepterületek fenntartására irányuló zöldítési gyakorlat miatt a termőterület-növekedés jelentős része, 90 százaléka a gyep művelési ágban jelentkezett. Ez 0,3 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest, így 2016-ban országosan 784 ezer hektáron kaszáltak vagy legeltettek.
2016-ban a gazdaságra azonosítható mezőgazdasági terület 60 százalékát (2 millió 911 ezer hektár) egyéni gazdaságok, 40 százalékát (1 millió 907 ezer hektár) gazdasági szervezetek művelték.
Folytatódott a már korábbi években is megfigyelt átrendeződés a használt szántóterületeknél: a gazdasági szervezetek egyre koncentráltabban, de egyre kevesebb szántóterületet használnak (2016-ban 1643 ezer hektár), míg az egyéni gazdaságok művelése alatt álló területek közel 90 ezer hektárral gyarapodva 2336 ezer hektárra nőttek.
2016 júniusában az ország területének 47 százalékát művelték szántóterületként, amely mintegy 3 ezer hektárral haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A zöldítés hatása bár kisebb mértékben, de továbbra is érzékelhető, közel 10 százalékkal nagyobb területet ugaroltattak és több, mint 59 ezer hektárral nagyobb területen vetettek szálastakarmányt 2015-höz képest. A kukorica területének csökkenésével párhuzamosan más gabonafélék, mint a tönköly- és durumbúza, az őszi árpa, valamint a repce, illetve a napraforgó vetésterülete növekedett.
Gabonafélék
A hasznosított szántóterület 60 százalékán termesztettek gabonaféléket 2016-ban, ez a növénycsoport 2015-höz képest közel 5, míg 2011–2015 átlagához képest több mint 7 százalékkal kisebb területet foglalt el, így folytatódott az előző évben tapasztalt visszaesés. A 2,6 millió hektáros vetésterület két legjelentősebb növénye az őszi búza, valamint a kukorica közel 1–1 millió hektáros területtel.
A búza vetésterülete a folyamatos csökkenést követően 2016-ban közel 13 ezer hektárral növekedett, a durumbúza, a tönkölybúza és az alakor területnövekedésének köszönhetően. Az őszi búza területe ugyanis kismértékben, de idén is csökkent, részben azért, mert a korábbi kedvező terméseredmények és a magas zárókészletek miatt várható alacsonyabb értékesítési árak mellett a gazdák kisebb területen vetettek. Az étkezési szokások és a kereslet megváltozásával azonban egyre inkább terjed a más búzafélék vetése. A tönkölybúza vetésterülete 6 év alatt 4,5-szeresére, míg a durumbúzáé kétszeresére nőtt.
Jelentősen, 24 százalékkal csökkent a rozs vetésterülete az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A 30 ezer hektáros érték az utóbbi 6 év legalacsonyabbja, a 2011–2015. évek átlagának is csak 83 százaléka.
Őszi árpát 2011-től folyamatosan növekvő területen vetnek. Ez a tendencia 2016-ban is folytatódott, az előző évihez képest több mint 20 százalékkal – 47,5 ezer hektárral –, míg a 2010-es értéknél már közel 75 ezer hektárral nagyobb területen termesztették. Ezzel párhuzamosan a tavaszi árpa vetésterülete hasonló mértékben csökkent: 2016-ban az előző évi mintegy 60 százalékát érte el, ami 30 ezer hektár csökkenést jelent a vetésterületben. Az őszi és a tavaszi árpa vetésterülete együttesen 17,4 ezer hektárral nőtt 2015-höz viszonyítva.
A zab területe is folyamatosan csökken. Idén az utóbbi öt év átlagának kevesebb mint háromnegyedén vetették.
A triticale vetésterülete 2011-től 2015-ig folyamatosan nőtt, idén ez a folyamat megtorpant, és a növényt a 2011–2015. évek átlagához hasonló, 117 ezer hektáros területen vetették.
A kukorica vetésterülete jelentősen csökkent a növény iránt mutatkozó alacsonyabb kereslet miatt. A 135 ezer hektáros változás következtében a 2016. évi vetésterület az egy évvel korábbinak csak a 88 százalékát éri el. A csökkenés részben azzal magyarázható, hogy az elmúlt évek bőséges termései túlkínálatot eredményeztek. Ezt tovább fokozta, hogy a kőolaj alacsony világpiaci ára mellett már kevésbé versenyképes a bioetanol, a mérséklődő igény pedig a vetésterület csökkenésének irányába hatott.
Ipari és takarmánynövények
A kiemelt ipari- és takarmánynövények összesített vetésterülete néhány jelentősebb növény miatt növekedett, ilyen a napraforgó, a repce, a cukorrépa, illetve a lucerna. A 2014-től érvényes agrártámogatásoknak köszönhetően 2015-ben ugrásszerűen megnőtt a szója vetésterülete, 2016-ban azonban csökkenés történt.
A napraforgó a kedvező terményáraknak köszönhetően évről évre népszerűbb a gazdálkodók körében. Vetésterülete több mint 18 ezer hektárral nagyobb a tavalyinál, a 2011–2015. évek átlagához viszonyítva 6,5 százalékos a bővülés.
A repce területe az utóbbi évek visszaesését követően ismét megközelíti a 2010. évi értéket. Területe 33 ezer hektárral nagyobb, mint tavaly, valamint 24 százalékkal nagyobb a jelentős szórást mutató 2011–2015. évek átlagánál.
Jelentősen növekedett a lucerna – amely nitrogénmegkötő növényként a zöldítés egyik lehetséges módja – vetésterülete. Zöldítésnek számít emellett a terület ugaroltatása, aminek eredményeként a pihentetett területek nagysága meghaladta az utóbbi hat évben mért terület nagyságát.
Burgonyát az előző évinél 2 ezer hektárral kisebb területen vetettek, míg a cukorrépa vetésterülete ezer hektárral nőtt, így megközelítette a 2011–2015. évek átlagát.
Egyéni gazdaságok és gazdasági szervezetek
Az egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek más-más szántóföldi növények termelésére szakosodtak. A zöldségféléket és a burgonyát jellemzően az egyéni gazdaságokban termelik, valamint a gabonafélék esetében is jelentősebb területen gazdálkodnak. Az ipari növények vetésterülete 2015-ben közel azonos arányban oszlott meg a két gazdaságcsoport között, 2016-ban azonban már közel 100 ezer hektárral többet vetettek egyéni gazdaságokban.
A takarmánynövények megoszlása ezzel ellentétben kiegyenlítődött. Az egyéni gazdaságok esetében jelentősebb az átrendeződés az egyes növénycsoportok között. Gabonafélék helyett nagyobb arányban vetettek idén takarmány-, illetve ipari növényeket, míg a szervezetek körében csak kisebb változás történt a vetésszerkezetben.
Zöldségfélék
A zöldségfélék közül csemegekukoricát többségében a gazdasági szervezetek termelnek, zöldborsót pedig közel azonos arányban vetett a két csoport. Ez a két növény adja a zöldséget termelő szervezetek vetésterületének 77, valamint a zöldségek összes területének 63 százalékát. A paradicsom, fejes káposzta, zöldpaprika és vöröshagyma vetésterületének túlnyomó többségét viszont az egyéni gazdálkodók művelik.
Zöldségféléket 90 ezer hektáron vetettek, 13 ezer hektárral nagyobb területen, mint 2015-ben, ami döntően a csemegekukorica és a zöldborsó vetésterületének növekedésével függ össze. Kukoricát 6 ezer hektárral (az előző évinél 23 százalékkal) nagyobb területen vetettek, a szervezetek és az egyéni gazdaságok esetében egyaránt számottevő a növekedés. Ezzel szemben a zöldborsó területének a 2015-höz viszonyított 35 százalékos bővülése zömében az egyéni gazdaságoknál koncentrálódik.
A görögdinnye, a fejes káposzta, a zöldpaprika, a zöldbab és a paradicsom vetésterületének a nagysága évről évre 10–20 százalékkal is ingadozott a stabil átlagos érték ellenére, de egyértelmű, folyamatos csökkenés egyik növény esetében sem figyelhető meg.
KSH
