Míg az uniós tagállamokba irányuló magyarországi export 3,5 százalékkal haladta meg januárban az egy évvel korábbit, addig a közösségen kívüli országokba szánt kivitel hat százalékkal csökkent.

Idén januárban a magyarországi export volumene 1,6, míg az importé 6,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát – közölte a KSH. A kivitel értéke 6,8 milliárd euró (2150 milliárd forint), a behozatalé 6,3 milliárd euró (1983 milliárd forint) volt. Euróban kifejezve az előbbi 0,9, az utóbbi 3,9 százalékos növekedést jelent. A külkereskedelmi mérleg többlete 530 millió eurót tett ki, amely 174 millió eurós csökkenést jelent éves összevetésben.

Az Európai Unió (EU) tagállamaiba irányuló kivitel volumene 3,5, az onnan érkező behozatalé 5,3 százalékkal emelkedett a tavalyi azonos időszakhoz képest. A többlet 38 millió euróval csökkent, 787 millió eurót tett ki. Az export 82, az import 76 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban. Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene hat százalékkal csökkent, a behozatalé 8,7 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg hiánya ebben a viszonylatban 136 millió euróval nőtt, 257 millió euró volt.

A gépek és szállítóeszközök volumene a kivitelben 1,6, a behozatalban három százalékkal emelkedett. A közúti járművek kereskedelme mindkét forgalmi irányban kismértékben bővült. A kivitel mérsékelt teljesítménye elsősorban a januári gyárleállások miatt következett be, főként az Egyesült Államok, illetve Németország felé tartó forgalmat érintve negatívan. E relációk visszaesését az elsősorban Kína, Egyesült Királyság és Franciaország irányában növekvő exportvolumen kompenzálta. A villamos gépek kereskedelme valamivel jelentősebben, de öt százalékot el nem érve bővült mindkét forgalmi irányban.

Az energiafejlesztő gép és berendezés exportja kismértékben emelkedett, importja lényegében stagnált. Mindkét forgalmi irányban markáns, több mint tíz százalékos növekedést mutatott a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek kereskedelme. Ebben az árucsoportban az import esetén a mobiltelefonok, az exportnál a tv-készülékek voltak a kereskedelem bővülésének fő mozgatói. Szintén több mint tizedével nőtt az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések behozatala, míg kiszállítása egy számjegyű mértékben csökkent.

A feldolgozott termékek exportvolumene három, importvolumene 9,7 százalékkal emelkedett. A legnagyobb forgalmú árucsoport, a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek kivitele enyhén visszaesett, behozatala a bázisszint körül alakult Az exportcsökkenés elsősorban a román és az ukrán relációban volt jelentős. A műanyag-alapanyagok behozatala mintegy tizedével nőtt, miközben kivitelében hasonló arányú forgalomcsökkenés történt. A műanyag-termékekexportja több mint tizedével, importja közel hatodával emelkedett.

A vas és acél behozatala harminc százalékot megközelítő ütemben nőtt, kivitele is emelkedni tudott, utóbbi mértéke azonban jóval szerényebb, tíz százalék alatti volt. Ugyanakkor a világpiaci árak csökkenése miatt az árucsoport exportjának értéke több mint tizedével visszaesett. A felfutó hazai termelőkapacitásoknak köszönhetően a fényképészeti és optikai készülékek kereskedelme mindkét forgalmi irányban a bázisszint több mint másfélszeresére emelkedett. Két számjegyű növekedés történt a lábbeli behozatalában is, és a ruházati cikkek és öltözékkiegészítők importja is jelentősen bővült.

Az energiahordozók importvolumene 13 százalékkal emelkedett, a forgalom mennyiségének gyarapodása azonban nem járt együtt annak értéknövekedésével, a csökkenő világpiaci árak miatt az import értéke közel egytizedével visszaesett. A természetes és mesterséges gáz behozatala erőteljesen bővült, a volumenváltozás meghaladta a 40 százalékot, az árváltozást figyelembe véve tíz százalék alatti értéknövekedés alakult ki. A kőolaj és kőolajtermék importja kismértékben meghaladta a bázisszintet. Ezzel szemben a villamos energia behozatala mintegy tizedével csökkent.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 4,6 százalékkal mérséklődött, az importé bázisszinten alakult. Közel egyötödével visszaesett a gabonaés gabonakészítmény kivitele, ennek hátterében elsősorban a tavalyi rosszabb termés miatt zsugorodó kukoricakiszállítás állt. A hús és húskészítményimportja tíz százalékot meghaladó mértékben bővült, elsősorban a sertéshús növekvő behozatalának köszönhetően. Szintén két számjegyű mértékben nőtt azállati takarmány importvolumene. Ennél is erőteljesebben, közel egynegyedével emelkedett az ital behozatala, döntően az ásványvizek és alkoholmentes italok forgalmának növekedéséből kifolyólag.