Elsősorban bőrgyógyászati, nőgyógyászati és orthopédiai magánrendelésekre jelentkeznek be azok, akik rendelkeznek egészségbiztosítással. Az egészségbiztosítások 95 százalékát céges juttatásként kötik.

A munkáltatók 2012 óta adómentes juttatásként adhatják dolgozóiknak az egészségbiztosítást. Ennek hatására az elmúlt öt évben a duplájára emelkedett a betegség- és egészségbiztosítások éves díjbevétele. E biztosításforma igazi felfutására azonban még várni kell, leginkább azért, mert továbbra is hiányzik a határok egyértelmű kijelölése az állami és a magánellátói feladatok között – hívja fel a figyelmet közleményében az Union Biztosító.

Egészségbiztosítási szolgáltatásokból a hazai ügyfelek ma túlnyomórészt a munkáltató által nyújtott adómentes, fix vagy választható (cafeteria) juttatásként részesülnek. Ennek egyik oka az, hogy a biztosítók nagy többsége az alacsonyabb kockázatok miatt eleve csak csoportos egészségbiztosítást kínál. Két biztosító, köztük az Union nyújt magánszemélyek számára is ilyen szolgáltatást, de utóbbinál is húsz csoportos szerződésre jut egy egyéni – mutat rá a munkáltatói szerződések meghatározó szerepére Bóna Katalin, a biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója. A tapasztalatok szerint cafeteriaként a multinacionális nagyvállalatok mellett elsősorban a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások választják munkatársaik számára ezt a juttatási formát.

Privát egészségbiztosítási finanszírozással ma Magyarországon alapvetően szakorvosi és képalkotó diagnosztikai szolgáltatások vehetők igénybe. Az Union felmérése szerint a magánorvosok egyre nagyobb szerepet töltenek be ezen az ellátási szinten. Míg öt éve a megkérdezetteknek csupán 37 százaléka jelezte azt, hogy igénybe veszi magánorvosok szolgáltatásait, addig ez az arány mára 50 százalék körüli szintre emelkedett. Ennek elsődleges oka a várakozási idők jelentős növekedése: a megkérdezettek 61 százaléka a bejelentkezéstől számítva legalább egy hónapot volt kénytelen várni szakorvosi rendelésre történő bejutásra.

A leggyakrabban bőrgyógyászati, nőgyógyászati és orthopédai szakorvosi ellátásra jelentkeznek be az egészségbiztosítással rendelkező ügyfelek. Ezeken kívül sorrendben az ultrahang, a fül-orr-gégészet, a gasztroenterológia, a reumatológia és az MRI számítanak az egészségbiztosítás keretében igénybe vett szakorvosi területeknek.

Egészségbiztosítást ma a hazai piacon tíz biztosító kínál. A kínálatból jellemzően az azt cafeteria-elemként vagy adómentes béren kívüli juttatésként szolgáltató vállalatok választanak biztosítót. A kiválasztás során a szolgáltatás díja és a kínált szolgáltatási kör mellett olyan meghatározó szempontokat is célszerű figyelembe venni, hogy például az adott biztosító a szerződés előtt előír-e kötelező kockázatelbírálást, van-e várakozási idő, köthető-e a szerződéshez gyakori problémák megoldását segítő (például daganatos betegségekre, vagy fekvőbeteg-ellátásra kiterjedő) kiegészítő biztosítás, illetve – plusz díj megfizetése mellett – a biztosító már fennálló betegségekre is vállal-e fedezetet.

Egyre fontosabb szemponttá válik emellett az adott biztosító ellátási rendszerének típusa is. A tapasztalatok egyre inkább azt mutatják, hogy a súlyosbodó orvoshiány a magánellátásban is egyre több gondot okoz. Ezeket sokkal hatékonyabban képes kivédeni a magánszolgáltatók szélesebb körével szerződő, partnerhálózatra építő ellátási rendszer, miközben a saját ellátórendszert fenntartó szolgáltatókkal szerződő biztosítók egyre gyakrabban kénytelenek hosszabb várakozási idővel nyújtani szolgáltatásaikat.

Bár az egészségbiztosítási piac jelentős lendületet kapott azzal, hogy adómentes cafeteria-elemként alkalmazható, egyelőre számos tényező gátolja további felfutását. A legfontosabb feladatnak a szabályozói környezet hosszú távra szóló rendezése látszik. Egyelőre nem pontosan tisztázott, hogy az állampolgár milyen szolgáltatást várhat el az államtól a járulékfizetés fejében, illetve mely problémákkal kell mindenképpen magánszolgáltatókhoz fordulnia. Mely szolgáltatások esetében várhatja el, hogy az állam állja teljes mértékben az ellátás költségeit, és mely szolgáltatások esetében, milyen mértékben kell a zsebébe nyúlnia. Ameddig ez a bizonytalanság ott van a rendszerben, addig jóval nehezebb további tömegeket megnyerni az egészségbiztosítás, mint öngondoskodási forma számára – figyelmeztet az Union szakértője.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja