Az EU-átlaghoz viszonyított (vásárlóerő-paritáson számolt) egy főre eső GDP-, illetve fogyasztásadatok tekintetében Magyarország csak négy, illetve három uniós tagállamot előz meg.
Az Eurostat 2017. december 14-én publikálta az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított adatait 37 európai országra vonatkozóan. Magyarország esetében az egy főre jutó GDP volumenindexe az EU-28 átlagához viszonyítva 2014-ben 68,1, 2015-ben 68,0 százalékot, 2016-ban 67,4 százalékot ért el. A 2016. évi adatok alapján Magyarország az Európai Unión belül a 24. helyet foglalja el. (A vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP 2004 és 2013 közötti évekre számított értékei az Eurostat-adatbázis 2017. december 12-i frissítésének állapotát tükrözik.)
Az egy főre jutó GDP-adat mellett az Eurostat közzétette a háztartások egy főre jutó fogyasztásának volumenindexét is az EU-28 átlagához képest. 2016-ban ez a mutató 62,6 százalék volt, amellyel Magyarország az Európai Unión belül a 25. helyen áll. Az összefoglaló táblázat az országok 2014., 2015. és 2016. évi egy főre jutó GDP-adatait és a háztartások egy főre jutó fogyasztásának adatait tartalmazza – olvasható a statisztikai hivatal „Hazánk gazdasági fejlettsége európai összehasonlításban, 2016” című friss jelentésében.
Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva
2016-ban Magyarország vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-je az EU-28 átlagának 67,4 százalékát érte el, ez 0,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A folyó áron számított GDP értéke hazánkban az uniós átlagnál nagyobb mértékben növekedett, a népesség pedig fogyott, viszont a hazai fizetőeszköz vásárlóereje nemzetközi összehasonlításban romlott – ezek együttes változása okozta hazánk kismértékű távolodását a gazdasági fejlettség uniós átlagától.
A 2016. évi adatok alapján hazánk az uniós tagállamok rangsorában a 24. helyet foglalja el, helyezésünk nem változott az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A visegrádi országok közül Csehország a 15., Szlovákia a 19., a hazánkéhoz közel hasonló gazdasági fejlettségű Lengyelország a 22. a rangsorban. Az EU tagállamai közül mindössze Lettország, Horvátország, Románia és Bulgária gazdasági fejlettsége van a Magyarországénál alacsonyabb szinten. Az európai összehasonlításban részt vevő, de nem uniós országok közül Svájc, Norvégia és Izland gazdasági fejlettsége nemcsak hazánkénál, de még az uniós átlagnál is jóval magasabb.
2016-ban az uniós tagországok többségében a gazdasági fejlettség javult az uniós átlaghoz képest 2015-höz viszonyítva. Lengyelország vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-je lényegében nem változott, míg hazánk mellett a közel hasonló fejlettségű Görögország és további kilenc, Magyarországnál gazdaságilag jóval fejlettebb tagállam (többek között a legjelentősebb nemzetgazdaságnak számító Németország, Egyesült Királyság és Franciaország) egy főre jutó GDP-je csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Utóbbiak körében az alacsonyabb fejlettségi szintet jellemzően a fizetőeszköz vásárlóértékének az index kiszámításánál figyelembe vett csökkenése és a lakosságszám növekedése együttesen okozta.
A háztartások egy főre jutó fogyasztása vásárlóerő-paritáson számolva
Magyarországon a háztartások egy főre jutó fogyasztása 2016-ban az uniós átlag 62,6 százalékát érte el, ez megegyezik az egy évvel korábbival. Az uniós tagállamok rangsorában a magyarországi háztartások egy főre jutó fogyasztása a 25. legnagyobb volt, amivel Romániát, Horvátországot és Bulgáriát előztük meg.
A visegrádi országok közül Csehország és Lengyelország relatív helyzete (77,8, illetve 74,3 százalék) gyakorlatilag nem változott, Szlovákiáé (75,7 százalék) viszont romlott, de a háztartások egy főre jutó fogyasztása mindhárom országban nagyobb volt, mint hazánkban.
Módszertan
Az Európai Összehasonlítási Program elnevezésű nemzetközi statisztikai együttműködésben jelenleg 37 európai ország és az Eurostat vesz részt, céljuk az egyes országok nemzeti valutáira érvényes vásárlóerő- paritások számítása.
A nemzetközileg elfogadott módszertan szerint az egyes országok egy lakosra jutó GDP-jét és egyes makrogazdasági aggregátumait vásárló- erő-paritáson lehet összehasonlítani. A vásárlóerő-paritás egy területi árindex, ugyanazokat az árukat és szolgáltatásokat tartalmazó fogyasztói kosarak közötti árarányokból lehet kiszámítani. A vásárlóerő-paritás használatával nem érvényesül az egyes országok árszínvonalának eltéréseiből adódó hatás, valamint lehetővé válik a számítások során kapott volumenadatok összehasonlítása.
