Mindenkit arra buzdítanék, ha teheti, tanuljon külföldön is, kezdje el építeni a karrierjét más országban, de aztán jöjjön haza – mondja dr. Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Szövetségének alapító elnöke a KamaraOnline-nak nyilatkozva.
– Vannak a FIVOSZ feladati között prioritások? Mire kell a következő hónapokban még jobban figyelni?
– Szövetségünkben az elmúlt egy év nagyon izgalmasan alakult, a fiatalok igényei alapján kicsit átvariáltuk a tevékenységünket. A Vállalkozz itthon! programunkkal a vállalkozásfejlesztés eszközeit a fiatalok nyelvén tesszük érthetővé – motivációs és információs termékekkel, on-line tesztekkel, e-learninggel, példaképek bemutatásával. Fiatalok tízezreinek tudunk akár ingyenesen, akár a tudástárral térítés ellenében segíteni. Külön figyelünk arra, hogyan lehet a mikrovállalkozók tevékenységét erősíteni – mindezt nagyon új és nagyon modern eszközökkel tesszük. A FIVOSZ idén januártól Magyarországon már a legdinamikusabban növekvő gazdasági érdekvédelmi képviselet.
– Mit jelent ez számokban?
– Havonta 50-100 új tagot regisztrálunk, csak júniusban 84-en csatlakoztak a szövetséghez. Azokkal a fiatalokkal dolgozunk, akik egymást segítve akarnak sikeresek lenni, s általában már valamilyen társas vállalkozás vezetői. A tagok között sok a gyártó cég és sok a jelentős profitot termelő kis és középvállalkozás. A FIVOSZ-ban egyetlen kérdés sem marad megválaszolatlanul, élő a kapcsolatunk mindenkivel. A fő prioritás: platformokat teremteni a fiataloknak, amelyek elősegítik az üzleti, bizalmi szálak kialakítását, mert e nélkül nincsen üzlet. A FIVOSZ elsősorban érték-, másodsorban érdekközösség. Éppen az azonos értékszemlélet miatt köttetnek a tagok között is nagyon fajsúlyos üzletek. Társadalmi innovátor szerepet is betöltünk. Megpróbáljuk biztosítani, hogy Magyarország következő gazdasági vezető rétege és bizonyos szakmák elitje együtt szocializálódva, egymást ismerve nőjön fel.
– Alkalmas erre a legújabb generáció, amelyik még csak tanulja a biznisz alapjait?
– Nagyon sok negatív véleményt hallottam és olvastam az Y vagy akár a Z generációról. Sokan nem értik vagy nem értékelik a gondolkodásukat, a döntéseiket, pedig nagyon fontos értékeik vannak. Ezek közül is az elsők közé tenném a hálózatosodási képességüket és a win-win szemléletüket. A mi tagjaink között az egymással versenyző cégek is ki tudnak építeni olyan kapcsolatokat, amelyekből mindketten nyernek. Egy nyári rendezvényünkön egy teljesen kötetlen garden partyn például több mint 140 ügyvezető vett részt, és komoly üzleteket kötöttek vagy vették fel a kapcsolatot egymással. Ha megvan a bizalmi tőke a tagok között, akkor kifelé is ezt sugalljuk, bővítjük a FIVOSZ-ra figyelők körét, újabb üzleti lehetőségeket teremtünk.
– Nyilván ezt szolgálja a Fiatal Vállalkozók Hete rendezvénysorozat is.
– Idén már nyolcadik alkalommal rendezzük meg, november 16-20. között. A budapesti események mellett szinte az ország minden nagyvárosában ott leszünk a megyei szervezeteink révén. Ez lesz majd az a néhány nap, amikor „felbolydul” a magyar vállalkozói fiatalság. Ez a gazdasági utánpótlás csúcsrendezvénye az országban, amelyen lesz szó ipari kreativitásról, menedzsmentről, pénzügyekről, milliárdosokról, új példaképek megismeréséről. Tartunk egy nemzetközi napot is a Nemzeti Kereskedőházzal. Több konferenciát szervezünk a magyar gazdasági élet ismert, meghatározó személyiségeivel. Az előregisztráció alapján a budapesti konferenciákon naponta 1300-1400-an biztosan részt vesznek majd. A korábbi évek tapasztalatai alapján mondhatom, hogy a Fiatal Vállalkozók Hete eseményein sok cég született, nálunk találkoztak ötletgazdák, vállalkozók és befektetők. Tavaly a FIVOSZ a Magyarországon létrejött összes vállalkozás 4,14 százalékához járult hozzá.
– Milyen jövőt lát maga előtt az a fiatal, aki vállalkozó akar lenni?
– Magyarországon egyelőre a fiatalok elenyésző százaléka készül tudatosan vállalkozónak. Európában a fiatalok körülbelül egyharmada, Ázsiában pedig kétharmada gondolkodik saját vállalkozásban, itthon ez az arány sokkal rosszabb. Nálunk a 90-es évek előtt nem sok hagyománya volt a vállalkozói kultúrának a fiatalok körében, jó ideig a vállalkozó szót eleve nem pozitív értelemben használták. Ezen változtatni kellett, mára változott is már a megítélés. A kudarctól való félelem sem tesz jót a vállalkozóvá válásnak. Közép-Kelet-Európán, így hazánkban is, a fiatalok azt látják, azt érzik, hogy a társadalom nem tolerálja a kudarcot. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban teljesen természetes, hogy ha valami elsőre nem sikerül, lehetőség és kedv is van második, harmadik cég beindítására. Mindettől függetlenül Magyarországon rengeteg jó példa, kiváló történet van, a FIVOSZ ebből igyekszik minél többet bemutatni, ez az igazi motiváció. Tudok olyan 25 éves vidéki tagunkról, aki on-line kereskedelemben dolgozva évi 500 millió forintos bevételt produkált. Arra is látunk példát, hogy nem kell félni váltani. A divatszakmában dolgozva az egyik hölgy tagunk komoly eredményeket ért el, New York és London között élte az életét. Mégis amikor hazaköltözött, a családja faipari vállalkozásában adódott lehetősége. Belevágott, s ma már ott is kiválóan teljesít, megduplázta a cég árbevételét.
– Mit mondott a hölgy, miért lett FIVOSZ-tag?
– Mert nálunk nem csak szakmai támogatást kapnak a fiatalok, bár igazán nagy stratégiai partnereink is vannak (Mol, MVM), hanem a mindennapi munkában átjön az értékközösségünk fontossága. Nem hagyunk senkit magára, akinek kell, segítünk, nem csak szakmai, hanem baráti közösség is a miénk. Nálunk például a mentor rendszer miatt biztos lesz valaki, aki nem hagyja, hogy egy fiatal feladja, hanem elhiteti vele, hogy képes megcsinálni, mert a nehézségeken túl lehet lépni. Nálunk kifogások helyett megoldásokat keresnek a fiatalok.
– Eljut a FIVOSZ üzenete azokhoz, akik vállalkozni akarnak? Érdekli a fiatalokat a sikersztori?
– Egyértelműen érdekli. Nagyon sok fiatalt érnek el ezek a történetek, rendezvényeinkkel, kiadványainkkal, honlapunkkal, mindennapi kommunikációnkkal. Fontosnak tartom, hogy a realitásokból induljunk ki. Lehet persze valakiből Mark Zuckerberg, de azért nem ez a jellemző. Sokkal jobb példa egy olyan fiatal, aki akár a szomszédunkban is élhet, mondjuk, egy házi lekvárt készítő fiatal, akinek a sikere az enyém is lehet. Sokszor nem is az a döntő, hogy mit csinálunk, hanem az, hogy hogyan. Ebben pedig jók a magyar fiatalok, szívvel-lélekkel vágnak bele abba, aminek értelmét látják. Szeretik, amit csinálnak, s azt komoly munkának fogják fel. Nincs minden benne a tankönyvekben, az életben, a munkával rengeteg pluszt meg lehet tanulni, s ha van hozzá egy olyan szakmai szervezet, mint a miénk, akkor könnyebben megvalósíthatóak életünk nagy álmai.
– Milyen kapcsolataik vannak minisztériumokkal, kamarákkal, oktatási intézményekkel?
– Mind a politikától, mind más szervezetektől független szövetség a FIVOSZ. Mivel érdekvédelmi szervezetként is működünk, törekszünk mindenkivel a jó kapcsolatokra, ezért is dolgozunk együtt a míves, régi, általunk nagyra becsült szervezetekkel, mert a tapasztalatukra, munkájukra szükségünk van. Magyarországon 1 millió ember hozható összefüggésbe vállalkozásokkal, közülük azonban csak 260 ezer körül vannak a 40 év alattiak. Az Ön által említett szervezetek, intézmények fontosak ahhoz, hogy minél több fiatalt sikeresen tudjunk bekapcsolni a gazdaságba. Hidat kell építeni a generációk között.
– Milyenek az európai tapasztalatai, hiszen az Európai Unió Fiatal Vállalkozói Szövetségének is az elnöke. Mit tanulhatnak tőlünk, magyaroktól?
– A FIVOSZ know-how-t exportál, amiről talán kevesen tudnak idehaza. Bábáskodtunk a fiatal vállalkozói szövetség elindításánál Dániában és Szlovákiában, sokak segítetünk a horvátoknak, szlovénoknak és macedónoknak, de sokat tanulnak tőlünk a dél-koreaiak, azerbajdzsánok és thaiföldiek is a szervezetépítés és -fejlesztés terén.
– Van valami, amit esetleg irigyel más európai országoktól?
– Néhány ország piaci körülményeit igen, de alapjában Magyarországon nem túl bonyolult egy vállalkozást elindítani, egyéni vállalkozásba kezdeni, egy kft-t bejegyezni. Itthon azonban vannak olyan területek, ahol nagyobb tőkebefektetés és több munka kell ugyanolyan eredmény eléréséhez, mint néhány nyugati országban, ez különösen igaz a hazai mikrovállalkozások esetében. A fiataloknál az egyik legnagyobb kihívás a piacépítés. Ehhez elengedhetetlen a profi nyelvtudás. Lehet kritizálni az iskolai nyelvoktatást, de legalább annyira fontos, hogy a fiatalok belássák: nyelvtudás nélkül nem mennek semmire. A világ GDP-jénk közel 25 százalékát termeli az Európai Unió, óriási piac, hatalmas lehetőségekkel, amelyekkel mi is élhetünk. Ott kell lennünk a külpiacon, de ehhez nyelvet, nyelveket kell beszélnünk.
– Nagy problémának tartja, ha egy magyar értelmiségi fiatal külföldön akar maradni?
– Nagyon fontos a külföldön szerzett tapasztalat. Mindenkit arra buzdítanék, ha teheti, tanuljon külföldön is, kezdje el építeni a karrierjét más országban, de aztán jöjjön haza. Hihetetlenül átformálja a szemléletet, ha más kultúrával, gazdasági környezettel is megismerkedünk, de a tudásunkat kamatoztassuk idehaza. Igaz, ehhez meg kell teremteni a feltételeket. Ma sok fiatal dacból, elkeseredésében megy el. Azonban szerintem az, aki itthon családi, baráti támogatással, háttérrel nem akarja megtalálni a helyét, az külföldön sem lesz nyerő pozícióban. A magyar vidékben hatalmas lehetőségek vannak, itthon is bőven van mit megpróbálni, helyben is lehet értéket teremteni, amivel aztán a világpiacra is kijuthatunk. A Visegrádi négyek, ha egy ország lenne, a világ 16. legnagyobb gazdasága lehetne – regionális szinten itt kellene még több partneri kapcsolatot teremteni. Tíz-tizenöt éves távlatban Közép-Európa nagyon komoly gazdasági szereplő lehet, a magyar fiatal vállalkozók is tehetnek azért, hogy ez így legyen. A világból rengeteg fiatal partnerünkkel ismertetjük meg hazánkat és lehetőségeit, a FIVOSZ így az országimázs formálásában is fontos szerepet játszik.
– Tegyük fel: fiatal vagyok, van egy remek ötletem, de nincs semmi másom. Mit kezdjek?
– Indulásként nálunk a vallalkozzitthon.hu-n érdemes kitölteni azt a tesztet, amelyből kiderül, milyen az affinitásom, mekkora a stressz tűrő képességem, milyen a vállalkozói szellemem. Mindenképp érdemes elolvasni mások történeteit, amelyekből a siker mellett a kezdeti nehézségekkel is szembesülhetünk. Érdemes végignézni a tudástárunkat – ezek a mankók sokat segítenek. Utána érdemes eljönni FIVOSZ-rendezvényekre, s ott inspirációt meríteni, ismerkedni, tippeket, trükköket gyűjteni, és még pénzforrásokra is rátalálhatunk. A kommunikáció szintén nagyon fontos, ebben a hírlevelünk is nagy segítség lehet, hiszen első kézből lehet értesülni például a pályázati lehetőségekről is.
Szerdahelyi Csaba
